Monthly Archives: november 2013

Michael Jackson kedvencei 1978-79 körül

Az alábbi feljegyzést 1978-79 környékén írta Michael kedvenc dalairól és albumairól (talán egy magazin felkérésére).

kedvenczenei

Dalok

Sly and the Family Stone – Thank You

A YouTube videóban megjelenő kép senkit ne tévesszen meg – a dalt természetesen nem Vanilla Ice adja elő.

Michael Jackson – Ben

Four Tops – Standing in the Shadows of Love

The Carpenters – Close to You

Barbra Streisand – People

Marvin Gaye – Let’s Get It On

Earth, Wind & Fire – That’s The Way of the World

Peter, Paul and Mary – Leaving On A Jet Plane

Beatles – Yesterday

Beatles – Fool on the Hill

Albumok

The Jacksons – Destiny
George Benson – Live
Best of Earth Wind and Fire
Quincy Jones – The Wiz (?)
Chic – C’est Chic
Bee Gees – Children of the World
The Best of Aretha Franklin
Jackson 5 – Greatest Hits
Brothers Johnson – Blam!

Label Me Love

A dal a 2012-ben kiadott Come And Get It: The Rare Pearls című válogatás albumon jelent meg, amely a Jackson 5 korábban ki nem adott 32 dalát tartalmazza. A dalt 1973 májusában vették fel, amikor Michael 14 (közel 15) éves volt.

Írta és komponálta: Clay McMurray, John Glover, James Dean
Producer: Clay McMurray
A felvétel ideje: 1973. május
A felvétel helyszíne: Motown Recording Studios, Los Angeles, California
Album: Come And Get It: The Rare Pearls

Stílus: R&B, soul, pop

Destiny (album)

DestinyMegjelenés: 1978. december 17.

A felvétel ideje: 1978

A felvétel helye: Hayvenhurst-i otthoni stúdió

Kislemezei: Blame It on the Boogie, Shake Your Body (Down to the Ground), Destiny

Stílus: R&B, funk, soul, diszkó

Kiadó: Epic

.

.

A Destiny a Spotify-on (a 2008-as újramaszterelt változat a két remix-szel a végén):

A Jacksons Destiny című albuma az első olyan album volt a csapat pályafutásában, amelyen művészileg teljesen szabad kezet kaptak, s úgy tűnik erre nagy szükség is volt ahhoz, hogy ne tűnjenek el végleg a süllyesztőben. 1975-ben azért hagyták el a Motown lemeztársaságot, mert pályafutásuk addigra hanyatlásnak indult az ott kapott anyagokkal. A CBS-hez váltva azonban eleinte még mindig nem írhatták saját lemezeiket, hanem első két albumukon a Gamble & Huff dalszerző-producer párost rendelték ki melléjük és ez éppolyan zsákutcának bizonyult, mint ahová a Motownnal jutottak kapcsolatuk vége felé. A Gamble & Huff által képviselt úgynevezett Philadelphia soul is a végnapjait élte ekkorra, ami azt eredményezte, hogy a Jacksons általuk készített anyagai roppant ódivatúnak, elavultnak tűntek már a megjelenésükkor is. Ez meglátszott a slágerlistás helyezéseken is: a Goin’ Places mindössze a 63. helyig jutott a Billboardon és az azt megelőző első CBS-albumuk – amely egyszerűen The Jacksons címmel jelent meg – is alig jutott be az első 40-be.

Az album címével egybecsengően tehát sorskérdés volt a csapat számára, hogy milyen lesz a következő albumuk fogadtatása. A CBS is belátta, hogy nincs vesztenivalója, ha végre szabad folyást enged a fiúk kreativitásának. A Jacksons így a lemezcégen belül saját produkciós céget alapított Peacock Productions néven és a Destiny albumon megkapta a rég áhított lehetőséget arra hogy a teljes album felett ők gyakoroljanak kreatív kontrollt. És ők éltek is ezzel.

Az album, amelyet a hayvenhursti otthonukban berendezett stúdióban készítettek el mindössze két hónap alatt, 1978. december 17-én jelent meg. Két kislemezt már a megjelenés előtt kiadtak róla beharangozóul. Az első a Blame It On The Boogie volt – ez az egyetlen dal az albumon, aminek nem a Jackson fiúk a szerzői. Véletlen egybeesés, hogy egyik szerzőjét is Michael Jacksonnak hívják, de ő egy másik Michael Jackson – egy brit dalszerző, akit megkülönböztetésül Mick Jacksonként tüntettek fel az album borítóján. Nem rokona a Jacksonsnak a dal másik társszerzője David Jackson sem. Ez a kislemez az Egyesült Államokban ugyan nem hozott sikert, ám Nagy-Britanniában Top 10 sláger volt. Ehhez a dalhoz fűződik a csapat első igazi videoklipje is.

A második kislemez, a Randy és Michael által szerzett Shake Your Body (Down To The Ground) azonban végre meghozta az áttörést az USA-ban is: az Atlanti-óceán mindkét oldalán bekerült az első tízbe, mára pedig klub klasszikusnak számít, amelyet számos más művész feldolgozott vagy játszik a koncertjein (pl. Prince, Justin Timberlake). Maga Michael az 1987-es Bad turnéja első feléig játszotta a dalt koncerteken – ugyanez a helyzet a Things I Do For You című dallal is. Az albumról még egy kislemez jelent meg, a címadó Destiny című ballada, amely kevésbé volt sikeres, de maga az album így is a harmadik helyig jutott az R&B slágerlistán és a tizenegyedik helyig a pop slágerlistán.

Az albumon található dalok két kategóriába sorolhatók: egyrészt vannak a bulis, táncos dalok, mint a már említett Blame It On The Boogie, Shake Your Body (Down to the Ground) és Things I Do For You, valamint az All Night Dancin’. Másrészt olyan “filozofikusabb”, befelé forduló dalok, amelyek Michael később is gyakran visszatérő érzéseit és témáit feszegetik a magányról, az elidegenedésről, a szeretet és elfogadás iránti vágyról, az összezavarodottságról, a félelemről, a félreértettségről, a kihasználtság érzéséről. Michael mindössze 20 éves volt ezen album idején, de a dalszövegek arról árulkodnak, hogy már akkor mélyen a lelkébe ivódtak ezek az érzések és élmények.

Ebbe a kategóriába tartozik a Destiny című dal, amely az egyszerű, de boldog élet iránti vágyakozásról szól, a Push Me Away, ami a szerelmi elutasításról. A That’s What You Get (For Being Polite) Michael magányát és az elfogadás iránti vágyakozását fejezi ki – a dal főszereplője, Jack minden bizonnyal őt testesíti meg.  A Bless His Soulban a kihasználtság érzéséről és a megfelelni vágyásról énekel Michael és Jackie. Ez az egyetlen dal az albumon, amiben Michael osztozik a vezérvokálon.

Stílusában a teljes album klasszikus R&B, soul, funk zene, a tempósabb dalok besorolhatók a ’70-es évek diszkó áramlatába is, de a Jacksons sajátos hangvételében. Különösen utólag visszatekintve, ismerve Michael küzdelmeit az életben, válik egyértelművé, hogy az album szövegei mennyire személyesek.

Az albumot ma a Triumph mellett a Jacksons egyik legjobb, leginkább klasszikussá vált albumának tartják.

2008-ban újramaszterelték, s erre a verzióra bónuszként a Blame It On The Boogie és a Shake Your Body (Down To The Ground) egy-egy remixe is felkerült.

Az albumon szereplő dalok listája:

Ssz. Dal Dalszerző Producer
1. Blame It On The Boogie Mick Jackson, David Jackson, Elmar Krohn The Jacksons
2. Push Me Away The Jacksons The Jacksons
3. Things I Do For You The Jacksons The Jacksons
4. Shake Your Body (Down To The Ground) Randy Jackson, Michael Jackson The Jacksons
5. Destiny The Jacksons The Jacksons
6. Bless His Soul The Jacksons The Jacksons
7. All Night Dancin’ Randy Jackson, Michael Jackson The Jacksons
8. That’s What You Get (For Being Polite) Randy Jackson, Michael Jackson The Jacksons

A 2008-as újramaszterelt kiadáson a fentieken túl szerepel még:

Ssz. Dal Dalszerző
9. Blame It On The Boogie (John Luongo Disco Mix) Mick Jackson, David Jackson, Elmar Krohn
10. Shake Your Body (Down To The Ground) (John Luongo Disco Mix) Randy Jackson, Michael Jackson

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 11.
USA – R&B slágerlista: 3.
Egyesült Királyság: 33.

Források:

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

http://www.mjtunes.com/modules/mydownloads/singlefile.php?cid=29&lid=1007

The Jacksons – The Road to Victory

Egy rövid dokumentumfilm a Jacksons 1984-es Victory turnéjának beharangozására:

Bruce Springsteen és Michael Jackson

Bruce Springsteen és Michael Jackson

Bruce Springsteen és Michael Jackson

Michael Jackson és Bruce Springsteen két teljesen eltérő figurája a pop-rock történelemnek, másfajta zenei irányzatot képviselnek és minden bizonnyal általánosságban merőben más a törzsközönségük is. Míg Jackson egyfajta fantáziavilágot és „varázslatot” kínált az embereknek a meneküléshez a szürke hétköznapokból, addig Springsteen éppen ezekről a szürke hétköznapokról énekelt, a kék gallérosok mindennapi problémáiról, s így vált az amerikai munkásosztály zenei szószólójává. Míg Jackson lágy, álmodozó, „angyali” soul vokáljáról ismert, addig Springsteen az erőteljes “reszelő” hangú rock énekesek egyik legismertebbike.

Különbözőségük ellenére pályafutásuk mégis bizonyos összefonódást mutat – leginkább annál az egyszerű oknál fogva, hogy nagyjából ugyanabban az időszakban voltak mindketten a csúcson (legalábbis kereskedelmi szempontból): Jackson 1982-es Thriller című albumával, Springsteen pedig az 1984-es Born in the U.S.A.-vel. Emiatt aztán az akkori lapok (ahogy az már lenni szokott) gyakran szembe is állították egymással őket, noha ennek – az imént vázolt teljesen eltérő témák, zenei világ és célközönség miatt – nem sok értelme volt.

A két művész kölcsönösen tisztelte egymást. Jackson 2009. június 25-ei halálakor Springsteen éppen az angliai Glastonbury-ben lépett fel egy fesztiválon, s egy holland lap szerint még egy könnyet is elmorzsolt a hír hallatán. 1984-ben egy a Rolling Stone magazinnak adott interjúban Springsteen így nyilatkozott a Jacksons Victory turnéjának egyik koncertjén szerzett élményeiről: „Úgy gondolom nagyszerű show volt. Nagyon más, mint amit én csinálok, de azon az estén, amikor én láttam őket szerintem nagyon, nagyon jók voltak. Michael hihetetlen volt – úgy értem valóban hihetetlen. Igazi úriember és nagyon kommunikatív és magas, amit nem hiszem, hogy sok ember észrevesz.”

80sTVguide

A média igyekezett riválisokként feltüntetni Jacksont és Springsteent (és persze Prince sem maradhatott ki a mixből) – noha ennek nem sok értelme volt

Springsteen ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem vágyik arra a hírnévre, ami Jacksont körülveszi. „Az a fajta hírnév, amivel Elvis rendelkezett és amivel szerintem Michael Jackson rendelkezik, az a nyomás, az az elszigeteltség, amit ez megkövetel – mindez bizonyára nagyon fájdalmas. Nem engedtem, hogy ez történjen velem is. Nem akartam eljutni arra a pontra, ahol azt mondom: ’Nem mehetek el ide. Nem tudok bemenni ebbe a bárba. Nem tudok kilépni az utcára’… Úgy gondolom, hogy egy rock’n’roll együttes élete addig tart amíg rá tud nézni a közönségére és önmagát látja, és amíg a közönséged rád néz és önmagát látja – és ameddig ezek a tükörképek emberiek, valóságosak. A legnagyobb ajándék amit a rajongóidtól kaphatsz az, ha emberi lényként kezelnek, mert minden más megfoszt az emberi mivoltodtól. És ez az egyik dolog, amely mind fizikai, mind kreatív értelemben lerövidítette a legjobb rock’n’ roll zenészek némelyikének az életét – ez a kegyetlen elszigeteltség. Ha az a hírnév ára, hogy el kell szigetelődnöd az emberektől, akiknek írsz, akkor az egy kibaszottul magas ár.”

Jackson és Springsteen egy alkalommal működött együtt – a We Are The World című jótékonysági dalban, amelyet Jackson írt Lionel Richie-vel és amelyben Springsteen szólót énekelt.

Christina Aguilera – Black Cat, Scream, Bad

Néhány nappal ezelőtt Christina Aguilera és csapata a The Voice amerikai adásában előadott egy Jackson-egyveleget. A dalok: Black Cat (Janet Jackson), Scream (Michael & Janet Jackson) és Bad (Michael Jackson).

Human Nature – Live in Brisbane 1987

One Day In Your Life / Take Me Back

OneDayInYourLife (single)A One Day In Your Life Michael Jackson negyedik – és utolsó – Motown szóló stúdióalbumán, a Forever, Michael-en jelent meg, amelyet 16 évesen vett fel. A szentimentális balladát kislemezként eredetileg csak az Egyesült Királyságban adták ki 1975 áprilisában, de akkor nem került fel a slágerlistára.

Michael az Off The Wall albummal elért sikereit meglovagolva a Motown 1981-ben ismét kiadta a dalt, s ekkor számos országban első helyet ért el a slágerlistán – az Egyesült Királyságban ez volt Michael első szóló Nr. 1 slágere. Ugyancsak a csúcsra jutott Belgiumban, Hollandiában, Írországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Zimbabwéban. Az Egyesült Államokban kevésbé volt sikeres – a Billboardon az 55. helyig jutott.

Érdekesség, hogy 2001 szeptemberében a Jackson 5 30. évfordulójára a Madison Square Gardenben rendezett koncerteken tervben volt, hogy Michael és Whitney Houston előadja duettként, azonban Whitney nem érezte jól magát a fellépés előtt, így ez végül is nem valósult meg.

1980-ban feldolgozta Gloria Estefan együttese a Miami Sound Machine.

Írta és komponálta: Sam Brown III, Renée Armand
Producer: Sam Brown III
Hangszerelte: James Anthony Carmichael
A felvétel ideje: 1974. december
A felvétel helyszíne: Motown Recording Studios, Los Angeles, California
Album: Forever, Michael

Stílus: soul, R&B, pop

A kislemez B oldala a Take Me Back című dal, amely szintén a Forever, Michael című albumon található.

Írta és komponálta: Edward Holland, Jr., Brian Holland
Producer: Brian Holland
Hangszerelte: James Anthony Carmichael
A felvétel ideje: 1974. október
A felvétel helyszíne: Motown Recording Studios, Los Angeles, California
Album: Forever, Michael

Stílus: soul, R&B, pop

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 55.
Egyesült Királyság: 1.
Ausztrália: 9.
Hollandia: 1.

Eladott példányszám a világon: 1 756 230
Ebből USA: 672 300

Forrás:

http://www.jackson5abc.com/michael/albums/forever-michael/one-day-in-your-life/

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Craig Halstead: Michael, Janet & The Jackson Family – All The Top 40 Hits (2013)

Lewis Hamilton Michael Jackson sisakfestése

A Forma-1-es pilóta Lewis Hamilton különleges sisakfestéssel készült az e hétvégi Amerikai Nagydíjra, amellyel Michael Jackson előtt tiszteleg. Hamilton korábban is beszélt már arról, hogy MJ az egyik legnagyobb kedvence – például 2008-ban egy MTV díjátadón a Thrillert nevezte meg kedvenc albumaként.

Lewis Hamilton sisakfestése a 2013-as Amerikai Nagydíjon

Lewis Hamilton sisakfestése a 2013-as Amerikai Nagydíjon

Darren Hayes (Savage Garden) meghatódott Lady Gaga Michael Jacksonról mondott szavaitól

Nemrég Lady Gaga szerepelt Howard Stern talk showjában, ahol Michael Jackson is szóba került. Gaga annak a véleményének adott hangot, hogy a világ ölte meg Michaelt. Ennek hallatán a Savage Garden énekese, Darren Hayes megosztotta Gaga szavait a Tumblr-jén, s egyetértését fejezte ki.

Gaga Michael Jacksonról: „Igazán úgy hiszem, hogy a világ megölte őt. Erősen hiszem, hogy azért halt meg, mert megszakadt a szíve.”

Annyira megérintettek Lady Gaga ezen szavai, amelyeket egy Howard Sternnek adott interjúban mondott, hogy meg akartam őket osztani.

Gaga: “Tudjátok, hogy óriási Michael Jackson rajongó vagyok. Ennek az okai túlmutatnak varázslatos tehetségén és képességein és nem kell ezt egyfolytában magyaráznom azon túl, hogy elmondom, hogy a zenéje és a képzelőereje volt az én megmentőm, amikor gyerekkoromban fájdalmakon mentem keresztül. Ő volt az én első hősöm. Állandóan arra emlékeztetett engem, hogy nem kell egy bizonyos módon kinézned, vagy bizonyos módon viselkedned, vagy beállnod a sorba ahhoz, hogy különleges legyél. Amikor csúfoltak az iskolában én hazamentem és rengeteg inspirációt találtam Michael kivételes szellemében. 15 éves koromban a poszterei olyanok voltak nekem, mint egy báty, egy apa, egy legjobb barát, egy hős – mind egybegyúrva. Amikor meghalt sok emberhez hasonlóan én is sokkban voltam és sírtam, amikor néztem a temetését. Úgy éreztem a világ ölte meg őt.”

Darren Hayes: “Ez az interjú Lady Gagával az első alkalom, hogy hallok valakit úgy jellemezni a hősömet ahogyan én éreztem vele kapcsolatban és sírtam, amikor hallottam (Lady Gaga) együttérzését (MJ) örökségével kapcsolatban. Ezeket a részleteket 55:53-nál, majd ismét 59:10-nél hallhatod. Amit (Lady Gaga) tett azért, hogy megőrizze (MJ) kosztümeit és örökségét csodálatos.”

Forrás: http://darrenhayes.tumblr.com/post/66941493392/gaga-on-michael-jackson-i-really-believed-that