Susan Fast: Michael Jackson’s Dangerous (33 1/3)

dangerous 33 1 3Cím: Michael Jackson’s Dangerous (33 1/3)
Szerző: Susan Fast
A megjelenés dátuma: 2014. szeptember 25.
ISBN: 9781623566319
Magyar fordításban megjelent? Nem
Formátuma: puhafedelű, Kindle

2014. szeptember 25-én jelent meg (valójában az Amazonon már egy pár héttel korábban is be lehetet szerezni) Susan Fast könyve Michael Jackson Dangerous című albumáról a 33 1/3 könyvsorozat 100. köteteként.

A könyvsorozat minden egyes kötete egy-egy album bemutatására koncentrál, amely lehet híres, vagy kevésbé híres – az adott könyv szerzőjének választásától függően. Minden kötetet más-más szerző ír, akik az élet legkülönfélébb területeiről származnak – vannak köztük újságírók, zenei- és kulturális szakértők, de ugyanúgy lelkes amatőrök és rajongók is. Ennek megfelelően az egyes kötetek színvonala és megközelítési módja is meglehetősen változó.

A témájául a Dangeroust választó Susan Fast professzor a hamiltoni McMaster Egyetem (Ontario, Kanada) Angol és Kulturális Tanulmányok Karán. Kutatásai kiterjednek a nem, a szexualitás, a faj, az etnicitás, az ön-felépítés, az előadás és a performativitás, valamint a geopolitikai erőszak/konfliktus témáira a kortárs populáris zenében. Ő a szerzője az In the Houses of the Holy: Led Zeppelin and the Power of Rock Music című könyvnek. Korábban már lefordítottam egy interjút tőle, amiben kifejti, hogy ezúttal miért is a Dangerous albumra esett a választása.

A könyvet végigolvastam és nekem nagyon tetszett. Azért is fontosnak tartom ezt a kötetet, mert Michael Jackson karrierjét a fővonalas médiában gyakran redukálják a ’80-as években megjelent albumaira, a Thrillerre, az Off The Wallra, esetleg a Badre. Bár hozzá kell tenni, hogy ez az attitűd elsődlegesen az amerikai közönségre jellemző, a világ többi része sokkal nyitottabb volt MJ felé azok után is, hogy az élete komplikáltabbá vált a ’90-es években.

Úgy gondolom, hogy aki figyelmen kívül hagyja MJ későbbi munkáit az megfosztja magát számos olyan daltól, amelyek a legjobbjai közé tartoznak. És mindenképpen megfosztja magát attól, hogy igazán megismerje MJ-t művészként, de akár személyiségében is, mivel pontosan a ’90-es évektől megjelent albumai a legszemélyesebb albumai. Kezdve az 1991-ben megjelent Dangerousszel.

Susan Fast is egyetért ezzel és úgy jellemzi a Dangeroust, mint Michael Jackson “nagykorúvá válásának” albumát. Ez meglepő lehet első hallásra, mivel a megjelenésekor MJ már 33 éves volt. De Fast arra gondol, hogy MJ ezen az albumon tárgyal először igazán felnőtt témákat és először ezen az albumon tárja fel  úgy igazán önmagát előttünk. (Nos, tulajdonképpen MJ lelki kitárulkozásának már vannak példái a Jacksons 1978-as Destiny című albumán is, amikor még csak 20 éves volt, de az az album sokkal kevésbé ismert a szólóalbumainál, amiken a Dangerous előtt nem nagyon voltak még ilyen kitárulkozásai.)  Ha azt is hozzátesszük, hogy a felnőttkori szólóalbumai közül ez volt az első, amit zenei “apja”, korábbi producere, Quincy Jones segítsége nélkül készített el, akkor még inkább érthetővé válik a nagykorúvá válásról szóló nézet.

A másik meglepetés az lehet, hogy Fast koncepció albumnak tekinti a Dangeroust. Ez első hallásra nem annyira egyértelmű ugyanis, sőt amikor kijött sok kritikus éppen azért bírálta, mert a felvonultatott zenei stílusokat és témákat illetően túl eklektikusnak találta és ezáltal nem elég koherensnek.  Nos, Fast szerint ez a kritika roppant felszínes. Igen, van az albumon R&B, rock, gospel, hip-hop (mert MJ mindet képes volt hitelesen előadni), de ettől még nem válik az album inkoherenssé. Az album zenei és tematikus kontextusában és annak tükrében, hogy MJ mit is akart kifejezni ezekkel a stílusváltásokkal igenis mindennek van értelme.

A könyv elején Fast idéz egy kritikust, akinek az nem tetszett, hogy a tematikailag és zenei hasonló dalok egy “kupacba” vannak csoportosítva az albumon. Fast szerint azonban ez a struktúra szándékos és ez visz el minket egy utazásra az album koncepcióján át, melynek során végigvesszük azokat a témákat, amelyek MJ-t akkoriban foglalkoztatták.

Azt relatíve könnyű észrevenni mélyebb elemzés nélkül is, hogy album első hat dala erőteljes New Jack Swing behatást tükröz, a következő hét dal a hagyományosabb, tipikus Michael Jackson-hangzást képviseli, majd az utolsó dal, a Dangerous, mintegy keretbe foglalva az albumot ismét visszatér a New Jack Swing keményebb ütemeihez. (Hogy pontosan mi a New Jack Swing azt lásd az a Dangerous albumról szóló bejegyzésben.)

Fast azonban ennél mélyebbre ás és azokat a bizonyos “kupacokat” vizsgálja meg. A könyvében minden egyes ilyen csoport elnevezése egyben egy-egy fejezet címe is. Ezek szerint tehát Fast öt csoportot azonosít:

Zaj: Jam, Why You Wanna Trip On Me
Vágy:  In The Closet, She Drives Me Wild, Remember The Time, Can’t Let Her Get Away
Utópia: Heal The World, Black or White
Lélek: Who Is It, Give In To Me, Will You Be There, Keep The Faith, Gone Too Soon
Kóda: Dangerous

Lássuk pontosan mit is ért Fast ezen fejezetcímek alatt!

Zaj

A fejezetben Fast a nem-zenei hangok alkalmazását tárgyalja Michael zenéjében – hiszen az album maga is egy ilyen hanggal indít: a betörő üveg hangjával a Jam című dal elején.  A szerző rávilágít, hogy a nem-zenei hangok milyen fontos szerepet játszanak a hip-hop zenében, amely éppen a ’80-as évek végén a ’90-es évek elején emelkedett fel a zenei főáramlatba. A “zajnak” megvolt a maga társadalmi-politikai szerepe a hip-hop zenében és ugyanez a szerepe Michael zenéjében is, akire kétségtelenül hatással volt a hip-hop. Az album első két dala, a Jam és a Why You Wanna Trip On Me mellett az egész albumon újra és újra felbukkannak ilyen nem-zenei hangok, “zajok”.

Vágy

A Vágy címszó alá sorolt dalok tartalmazzák az album romantikus, erotikus szegmensét. Az In The Closet MJ pályafutásának legerotikusabb dala és az első alkalom, hogy ilyen területre merészkedik a zenéjében. A korábbi szerelmes dalai ártatlanok, szentimentálisak voltak, a Dangerous szerelmes dalai azonban igaziak, fülledtek. De Michael esetében mindig minden komplikáltabb a látszatnál, így a románc is, ami sok tárgyalni valót ad Fastnak ezekről a dalokról is – kezdve azzal a ténnyel, hogy vajon MJ miért adta az In The Closet címet egy egyértelműen heteroszexuális kapcsolatról szóló dalnak. Fast a zenei struktúrákat is tárgyalja, például felhívja a figyelmünket, hogy az In The Closet struktúrája közel-keleti, nem nyugati.

Utópia

Az Utópia című fejezettel kezdődik az album második fele, ahol Michael elhagyja a New Jack Swinget. Ez a szegmens a Heal The Worlddel indul, amely bár népszerű volt a maga idejében, a túlzott szentimentálissága és túlzott idealizmusa miatt sok kritikusi fanyalgást kapott. Talán jobban fogják a dal kritikusai is értékelni azután, hogy elolvasták Fast elemzését róla és Michael utópiájának a kontextusába helyezve. A soron következő Black or White szintén az utópia része és a dalt Fast a hozzá készült híres videóval együtt tárgyalja, elemzi.

 Lélek

 A “Lélek” fejezetbe sorolt dalok jelentik véleményem szerint az album csúcspontját és ebben a nézetben Fast is osztozik. Ez a “kupac” a Who Is Ittel kezdődik, amely egy zeneileg és tematikailag egyaránt nagyon tipikusan Jackson-dal és sok rajongó szerint annak ellenére, hogy nem annyira ismert, mint mondjuk a Billie Jean, simán eléri annak a szintjét. Ezután jön a rock ballada, a Give In To Me, majd két gospel stílusú dal, a Will You Be There és a Keep The Faith és végül a Gone Too Soon. Ezeknek a daloknak a sorozata valóban az album lelke, amelyekben Michael meztelenre vetkőzteti a saját lelkét is előttünk. A Will You Be There majdhogynem profetikus is.

Kóda

A Jam című dallal megnyitott kör az utolsó dallal a Dangerous-szel zárul be, amely zeneileg ismét visszatér a New Jack Swinghez és amely egyike MJ femme fatale (végzet asszonya) dalainak (az olyan dalokkal együtt, mint a Billie Jean, a Dirty Diana vagy a Blood on the Dance Floor).

Ha Fast “kupacai” mentén tekintjük az albumot, akkor egy olyan minta is kirajzolódik, amelyben a társadalmilag tudatos dalok kupacai a személyes dalokkal váltakoznak: Zaj – társadalmilag tudatos, Vágy – személyes, Utópia – társadalmilag tudatos, Lélek – személyes.

Noha az album címadó dalában a főszereplő hölgy a veszélyes, de Fast szerint ezzel az albummal maga MJ vált sokkal veszélyesebbé, mint korábban: társadalmi kérdésekben tudatosabbá, szexibbé, határozottabban állást foglalóvá, így az album címe nem egyszerűen az egyik dalára utal, hanem magára MJ-re is.

Fast eltölt egy kis időt az album borítójának elemzésével is, valamint azzal a témával, hogy Michael Jackson nem konvencionális férfiassága és szexisége miért is volt annyira fenyegető a főáram normái számára.

A könyvet jó szívvel tudom ajánlani Michael mindazon rajongóinak és nem rajongóinak, akiket érdekel a zenéje mélyebb társadalmi és kulturális háttere és annak elemzése.

Reklámok

Posted on október 20, 2014, in Michael Jackson and tagged , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink. 3 hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: