Monthly Archives: november 2014

Brit Tanács: Michael Jackson az elmúlt 80 év legnagyobb pillanatai között

A British Council (Brit Tanács) egy nemzetközi oktatási és kulturális projektekkel foglalkozó intézmény, amely idén 80 éves. Ebből az alkalomból összeállítottak egy listát az elmúlt 80 év 80 legnagyobb pillanatáról. A listát első körben 25 eminens tudós, technológiai szakember, akadémikus, művész, író, televíziós személyiség és vezető politikus véleménye alapján állították össze, majd pedig 10 ezer embert kérdeztek meg róla és ennek alapján alakult ki a végső sorrend.

A lista nekünk itt azért érdekes, mert a 49. helyére felkerült Michael Jackson is:

 

#49
Az amerikai énekes Michael Jackson (1958-2009) életének és zenéjének hatása.

A dolog még inkább megtisztelő, ha figyelembe vesszük, hogy a listán nincs rajta más pop vagy rock sztár – még Elvis Presley vagy a Beatles sem. Brit listáról lévén szó különösen utóbbi hiánya feltűnő. (Bár, a British Council nemzetközi oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozik – lehet, hogy pont ezért nem kerülhetett fel a brit Beatles. Ezt nem tudom.) Az egyetlen másik pop-rock zenéhez kapcsolódó esemény a listán az 50. helyen megtalálható 1985-ös és 2005-ös Live Aid jótékonysági koncertek.

A lista első helyére a Világháló feltalálása, a második helyre a penicillin tömegtermelési módszerének 1943-as felfedezése, a harmadikra pedig az otthoni számítógépek széles körű elterjedése került.

Forrás: http://www.britishcouncil.org/80moments/

Slave to the Rhythm

A Slave to the Rhythm című dal demóját 1989-ben énekelte fel Michael Jackson. Szerzői L.A. Reid, Babyface, Daryl Simmons és Kevin Roberson. Michael felvett néhány dalt abban az időben ezzel a csapattal, de végül más irányba fordult az 1991-ben megjelenő Dangerous albumhoz, így az L.A.Reid-Babyface dalok nem kerültek fel rá.

A dal Michael életében sosem jelent meg. Michael egyik munkatársa, Rodney Jerkins elmondta egy rajongói blognak, hogy Michael megmutatta neki a dalt a 2001-es Invincible album munkálatai alatt, de nem dolgoztak rajta és nem került szóba az, hogy esetleg felkerül az albumra.

Michael halála után, 2010-ben kiszivárgott az Internetre a dal egy Tricky Stewart producer által készített remixe, amelyet állítólag MJ első posztumusz albumára, Michaelre szántak, de végül lemaradt róla. Tricky Stewart egyébként sosem dolgozott együtt Michael Jacksonnal.

2013 nyarán kiszivárgott az Internetre még egy változat. Ezen Justin Bieber énekelt “duettet” MJ-vel. MJ életében sosem dolgozott Bieberrel, sőt még csak nem is találkoztak – aki elkészítette ezt a remixet nyilvánvalóan csak egymásra szerkesztette a vokálokat. Hogy hogyan jött létre ez a verzió az máig homályos, viszont biztos, hogy magának Biebernek van köze hozzá, hiszen fel kellett énekelnie a saját részét ahhoz, hogy létrejöhessen.

Sem a Tricky Stewart verzió, sem pedig a Bieber verzió nem jelent meg hivatalos kiadásban. Ehelyett MJ második posztumusz albumán, a 2014 májusában megjelent Xscape-en Timbaland gondolta újra a dalt a rá jellemző ütemekkel és hangzásvilággal “kortársiasítva”. Az album deluxe változatán megjelent Michael eredeti demója is, ami hangszerelésében nagyon demó (primitív szinti és dobgép), viszont Michael énekének kifejező erejére ott sem lehet panasz.

A dal kiválóan táncolható, bár a címe ellenére nem a bulizásról és a táncról szól.  A ritmus rabszolgája ebben a történetben egy olyan nő, akinek maradéktalanul helyt kell állnia a család és a férj kiszolgálásában és a munkahelyén is és akit a férje ennek ellenére nem becsül meg. A nő egy alkalommal ezt megelégeli és elszalad otthonról, de aztán mégis visszatér, hiszen “a ritmus rabszolgája, a szerelem ritmusáé”.

Slave To The Rhythm

She dances in the sheets at nights
She dances to his needs
She dances ’til he feels just right
Until he falls asleep
She dances at the crack of dawn
and quickly cooks his food
She can’t be late, can’t take too long
The kids must get to school

[Chorus (2x):]
She’s a slave to the rhythm
She’s a slave to the rhythm of
She’s a slave to the rhythm
A a slave to the rhythm of
The rhythm of love, the rhythm of love

She dances for the man at work
Who works her overtime
She can’t be rude as she says
‘Sir, I must be home tonight’

She dances to the kitchen stove
Dinner is served by nine
He says his food’s an hour late
She must be outta her mind

[Chorus]

She works so hard, just to make her way
For a man who just don’t appreciate
And though he takes her love in vain
Still she could not stop, couldn’t break his chains

She danced the night that they fell out
She swore she’d dance no more
But dance she did, he did not quit
As she ran out the door

She danced through the night in fear of her life
She danced to a beat of her own
She let out a cry, and swallowed her pride
She knew she was needed back home, home

[Chorus]

Magyarul:

A ritmus rabszolgája

A nő a lepedők közt táncol éjszakánként
A férfi szükségeinek megfelelően
Addig táncol, amíg a férfinek kell
Amíg a férfi el nem alszik
A nő táncol hajnalban
És gyorsan elkészíti a férfi ételét
Nem késhet el, nem tarthat sokáig
A gyerekeknek iskolába kell menni

A nő a ritmus rabszolgája
A nő a ritmus rabszolgája
A nő a ritmus rabszolgája
A nő a ritmus rabszolgája
A szerelem ritmusáé, a szerelem ritmusáé

A nő táncol a férfinak a munkahelyén
Aki túlórában dolgoztatja
Nem lehet durva, amikor azt mondja
‘Uram, ma este otthon kell lennem’

A nő odatáncol a konyhai tűzhelyhez
A vacsorát kilenckor tálalja
A férfi azt mondja az étele egy órát késett
A nő biztos megőrült

[Kórus]

A nő keményen dolgozik, csak, hogy kedvére tegyen
Egy férfinek, aki nem értékeli
És noha a férfi semmibe veszi a nő szerelmét
A nő mégsem tudott leállni, nem tudta széttörni a láncait

Táncolt azon az éjszakán is, amikor összevesztek
Megesküdött, hogy többet nem táncol
De táncolt, a férfi pedig nem állt le
Amint a nő  kiszaladt az ajtón

Keresztültáncolt az éjszakán az életéért rettegve
A saját ritmusára táncolt
Felkiáltott és lenyelte a büszkeségét
Tudta, hogy szükség van rá otthon, otthon

[Kórus]

A Slave to the Rhythm kislemezként ugyan nem jelent meg, de 2014 májusában nagyobb nyilvánosságot kapott, amikor a Billboard Awardson ezt a dalt “adta elő” az ott fellépő Michael Jackson “hologram” (igen, tudom, hogy ez valójában nem hologram, csak a köznyelv hívja így – ezért van idézőjelben). A “hologram” meglehetősen megosztotta MJ rajongótáborát és mind az ízlésességéről, mind a hitelességéről lehet vitatkozni, de ezt a fellépést bizonyos zenei adók máig játsszák mintegy “videoklipet” a Slave to the Rhythm című dalhoz – például a magyar Hit TV-n is szoktam látni.  A dal továbbá ismerős lehet a Sony Xperia Z2 mobiltelefonok reklámjaiból is.

A Slave to the Rhythm Timbaland féle remixe a 2014-es Billboard Awardson az ún. “hologram” előadásában:

Az eredeti demó:

Írta és komponálta: L.A. Reid, Babyface, Daryl Simmons, Kevin Roberson
Producer (2014-es verzió): Timbaland
A felvétel ideje: 1989 nyara
Album: Xscape

Stílus: pop, dance

Michael Jackson albumai töltötték a legtöbb hetet a brit slágerlistán ebben az évszázadban

Az az 50 művész, akik a legtöbb hetet töltötték a brit Top 200-as album slágerlistán ebben az évszázadban (egész pontosan 2000. január 15. és 2014. október 19. között):

Helyzés – Hetek száma – Művész
01 – 1,333 – Michael Jackson
02 – 1,275 – Queen
03 – 1,223 – Coldplay
04 – 1,113 – Oasis
05 – 1,106 – Robbie Williams
06 – 1,034 – Eminem
07 – 979 – Rod Stewart
08 – 951 – Stereophonics
09 – 942 – Muse
10 – 913 – Madonna
11 – 907 – Michael Bublé
12 – 894 – The Beatles
13 – 887 – Guns N’Roses
14 – 882 – Abba
15 – 874 – U2
16 – 865 – Green Day
17 – 856 – Kings Of Leon
18 – 845 – P!nk
19 – 844 – Foo Fighters
20 – 808 – The Killers
21 – 792 – Pink Floyd
22 – 791 – Red Hot Chili Peppers
23 – 785 – Bon Jovi
24 – 779 – Rihanna
25 – 771 – Fleetwood Mac
26 – 739 – Take That
27 – 700 – Snow Patrol
28 – 693 – Westlife
29 – 689 – Linkin Park
30 – 670 – Bob Marley
31 – 667 – Dire Straits
32 – 659 – David Bowie
33 – 624 – Nirvana
34 – 616 – Elvis Presley
35 – 610 – Bruce Springsteen
36 – 607 – Amy Winehouse
37 – 601 – Eva Cassidy
38 – 568 – Arctic Monkeys
39 – 556 – Radiohead
40 – 553 – Kylie Minogue
41 – 551 – The Eagles
42 – 550 – Britney Spears
43 – 542 – Andrea Bocelli
44 – 539 – R.E.M.
45 – 533 – Beyoncé
46 – 531 – Lionel Richie
47 – 497 – The Carpenters
48 – 488 – Kasabian
49 – 487 – David Gray
50 – 485 – Elton John

Come and Get It: The Rare Pearls

ComeAndGetItMegjelenés: 2012. augusztus 28.

A felölelt időszak: 1969-1974

Dalok száma: 32

Stílus: pop, R&B, soul

Kiadó: Hip-O Select

.

.

.

 

A Come and Get It: The Rare Pearls a Spotify-on:

Korlátozott számban kiadott csemege a Motown / Jackson 5 / Michael Jackson különlegességek gyűjtőinek. A Hip-O Select lemezcégnél (az Universal Music Group tagja, amely magában foglalja a korábbi Motownt is) jelent meg digitális formában 2012. augusztus 28-án (Michael születésnapján), fizikai formában pedig 2012. szeptember 18-án (ugyanazon a napon, amikor a Bad 25).

A két CD-ből álló gyűjtemény 32 dalt tartalmaz. Összeállítója Deke Richards, a Corporation nevet viselő dalszerző-producer csapat egyik tagja volt. A többség kifejezetten a Jackson 5-nak írt, de korábban ki nem adott dal. Van néhány feldolgozás (Mama Told Me Not to Come – az eredetijét Eric Burdon énekelte 1966-ban; Since I Lost My BabyThe Temptations, 1965; Feelin’ AlrightTraffic, 1968; You Can’t Hurry LoveThe Supremes, 1966; Up on the Roof – The Drifters, 1962), a bónusz dalok pedig korábban már kiadott J5 dalok alternatív változatai: a That’s How Love Is hosszabb változata, mint ami a 2009-ben kiadott I Want You Back! Unreleased Masters című albumon megjelent, az If I Have To Move a Mountain hosszabb változata, mint ami a csapat 1972-es Lookin’ Through the Windows című albumán megjelent, valamint a Mama’s Pearl demó változata, aminek Guess Who’s Making Whoopee volt az eredeti címe.

A legtöbb dal 1970-72 körüli felvétel, de van néhány későbbről is, amikor Michael hangja már változóban van vagy megváltozott. Több dalban pedig nem Michael énekel szólót, hanem Jermaine, vagy a többi testvér. A dalok többsége nyugodtan felfért volna a Jackson 5 albumaira, vagy akár sláger kislemez is lehetett volna, úgyhogy a gyűjtemény egy igazán jó albumot alkot.

A csomagolás is igényes: a doboz 2 CD-n kívül tartalmaz egy 31 oldalas kis könyvecskét, valamint egy bónusz vinyl kislemezt, amely azt a korszakot idézi, amikor ezek a felvételek készültek. A kislemez A oldalán az If The Shoe Don’t Fit, a B oldalán pedig a Feelin’ Alright található. (Lásd az alábbi videóban!)

A kiadványon szereplő dalok listája:

1. CD

Ssz. Dal Dalszerző Producer A felvétel ideje
1. (We’re The) Music Makers A. Ross, T. Gibbs Hal Davis Ismeretlen
2. If The Shoe Don’t Fit Deke Richards, Freddie Perren, Alphonzo Mizell, Berry Gordy The Corporation 1970-1971
3. Come And Get It (Love’s On The Fire) Deke Richards, Freddie Perren, Alphonzo Mizell The Corporation 1970
4. I Got A Sure Thing William Bell, Booker T. Jones Bobby Taylor, Deke Richards 1970
5. After You Leave Girl Bobby Taylor Bobby Taylor 1969 július
6. Mama Told Me Not To Come Randy Newman The Corporation 1970 nyara
7. Iddinit The Corporation Deke Richards 1970 nyara
8. Since I Lost My Baby William “Smokey” Robinson, Warren Moore Bobby Taylor 1969 augusztus
9. Keep An Eye Nickolas Ashford, Valerie Simpson Hal Davis 1970 január
10. Movin’ Jackie DeShannon, Jimmy Holiday, Randy Myers Hal Davis 1970
11. Feelin’ Alright (stúdió verzió) Dave Mason The Corporation 1971
12. You Better Watch Out Bonnie LeGrande, Lorraine Durham Hal Davis, Deke Richards 1971 október
13. I’m Your Sunny One (He’s My Sunny Boy) William “Smokey” Robinson Hal Davis 1969-1970
14. Someone’s Standing In My Love Light Kathy Wakefield, Annette Tucker Hal Davis, Deke Richards 1971 január

2. CD

Ssz. Dal Dalszerző Producer A felvétel ideje
1. If You Want Heaven Kathy Wakefield, Annette Tucker Hal Davis, Deke Richards 1971 február
2. You Can’t Hurry Love Brian Holland, Lamont Dozier, Edward Holland Jr. Hal Davis, Deke Richards 1971 október
3. Keep Off The Grass Deke Richards Deke Richards 1972
4. Going My Way Donald Daniels, Theresa McFaddin, Richard Hutch Willie Hutch 1972 február-március
5. Makin’ Life A Little Easier For You Deke Richards, Freddie Perren, Alphonzo Mizell, Berry Gordy The Corporation 1972 március
6. Up On The Roof Gerry Goffin, Carole King The Corporation 1972 március
7. If I Can’t Nobody Can Freddie Perren, Christine Yarian Freddie Perren, Fonce Mizell 1972 november
8. Our Love Deke Richards Deke Richards 1972-1973
9. I Can’t Get Enough Of You Eddie Horan Hal Davis, Deke Richards 1973 december
10. Cupid Clay Drayton, Tamy Smith Hal Davis 1974 január
11. Let’s Go Back To Day One Patrice Holloway, Gloria Jones Hal Davis 1972 április, 1973 június
12. Would Ya Would Ya Baby Freddie Perren Freddie Perren, Fonce Mizell 1972 december
13. Love Trip Jack Perricone, Doug McClure Hal Davis 1973 március
14. Label Me Love Clay McMurray, John Glover, James Dean Clay McMurray 1973 május
15. Jumbo Sam Mel Larson, Jerry Marcellino, Don Fenceton Mel Larson, Jerry Marcellino 1973 február-március
Bónusz dalok
16. That’s How Love Is (eredeti teljes verzió) Deke Richards, Freddie Perren, Alphonzo Mizell The Corporation 1970
17. If I Have To Move A Mountain (eredeti teljes verzió) Deke Richards, Freddie Perren, Alphonzo Mizell, Berry Gordy The Corporation
18. Mama’s Pearl demó (“Guess Who’s Making Whoopee”) Deke Richards, Freddie Perren, Alphonzo Mizell, Berry Gordy The Corporation 1970 nyara-ősze

Vinyl kislemez

Oldal Dal Dalszerző Producer A felvétel ideje
A If The Shoe Don’t Fit Deke Richards, Freddie Perren, Alphonzo Mizell, Berry Gordy The Corporation 1970-1971
B Feelin’ Alright (stúdió verzió) Dave Mason The Corporation 1971

Megjegyzés: A Corporationt Deke Richards, Freddie Perren, Alphonzo Mizell és Berry Gordy alkotta.

Dokumentumfilmet készít az Off The Wallról Spike Lee

Az elmúlt szombaton (november 8.) Spike Lee rendező részt vett a TagCDMX fesztiválon, ahol beszélgetés közben elejtette azt az információt, hogy éppen Michael Jackson Off The Wall című albumáról készít dokumentumfilmet.

Lee 2013-ban már készített egy dokumentumfilmet Michael Bad című albumáról (Bad 25). A rendező Michaellel is dolgozott együtt annak idején: a They Don’t Care About Us című 1996-os kislemezének két rövid filmjét rendezte.

A Bad 25 dokumentumfilm annak idején kapcsolódott a Bad album 25. évfordulós újra kiadásához korábban ki nem adott demókkal kiegészítve. Kíváncsian várjuk, hogy az Off The Wall dokumentumfilm is az album ilyenfajta újra kiadásához fog-e kapcsolódni. Éppenséggel ideje lenne ezt az albumot is ünnepelni egy kicsit, mivel 2004-ben MJ pere miatt, 2009-ben pedig a halála miatt elmaradt mind a 25., mind a 30. évfordulója, míg a sorrendben később kiadott Thrillernek és a Badnek is volt már évfordulós kiadása.

Freddie Mercury és Michael Jackson

Hivatalosan ma jelenik meg a Queen együttes új album a Queen Forever. Ez egy nagyrészt válogatás album, amelyen azonban helyet kapott pár korábban ki nem adott dal is. De mit keres ez az információ egy Michael Jackson blogon? Csak azt, hogy a korábban ki nem adott dalok közül az egyik egy duett, amelyen Freddie Mercury és Michael még az 1980-as években dolgoztak. Ez a There Must Be More to Life Than This. A két sztár felvett együtt két további dalt is (State of Shock és a Victory), de ezek most nem kerülnek kiadásra – valószínűleg azért, mert Michael hagyatékkezelője csak a Freddie által szerzett There Must Be More to Life Than This kiadásába egyezett bele a Queen albumon.  A három dalról korábban már írtam bővebben itt, azokat az információkat itt most nem ismétlem meg.

Mindez igazából csak az apropó ehhez a bejegyzéshez (a There Must Be More to Life Than This-ről majd egy külön bejegyzésben összefoglalom az eddigi információkat). Itt most Michael és Freddie kapcsolatát szeretném körbejárni: hogyan barátkoztak össze, mi kötötte őket össze, majd hogyan távolodtak el egymástól.

A megismerkedésük valamikor a ’70-es évek végére datálható, amikor a Queen az USA-ban turnézott, Michael pedig ellátogatott néhány koncertjükre Los Angeles-ben. Az újságíró, Lisa Robinson így idézi Freddie Mercury-t erről There Goes Gravity – A Life in Rock and Roll című önéletrajzi könyvében:

“Három vagy négy évvel ezelőtt Michael eljött és megnézte a koncertünket az LA Forumon. Azt hiszem tetszettünk neki, így továbbra is eljött megnézni minket és aztán elkezdtünk beszélgetni és volt, hogy elmentünk vacsorázni. Ma már azt hiszem jobban szeret otthon maradni és nem szereti egyáltalán kitenni a lábát. Legalábbis ezt mondja. Azt mondja, hogy bármit akar, azt megkaphatja otthon. Bármit akar azt megveszi.” Mondtam, hogy ez a fajta elszigeteltség ijesztő. “Tudom,” – mondta Freddie – “és ez nem én vagyok. De ez az ő batyuja. Én halálra unnám magam. Nekem minden este el kell mennem otthonról. Utálok sokáig ugyanabban a szobában maradni, szeretek mozogni. Talán azért van ez, mert nagyon fiatalon kezdte. Úgy értem néha, amikor beszélek vele, azt gondolom, istenem, csak 25 éves, én meg 37, de régebb óta van az üzletben, mint én, mert olyan fiatalon kezdte. Szóval elég jól el tudunk egymással beszélgetni, mert hasonló élményei vannak, mint nekem.”

Itt látható Michael egy Queen koncert előtt az együttes kíséretében. Michael a felvétel végén, 0:50-nél bukkan fel – kék zakóban van és kezet fog valakivel:

Freddie az alábbi videóban beszél MJ-ről. Az első interjú a fent idézett Lisa Robinsonnal, a másodikban arról beszél, hogy három dalt vettek fel együtt, de különféle egyéb elfoglaltságaik miatt egyiket sem tudták befejezni, talán majd a jövőben valamikor. Beszél a State of Shock című dalról, ami eredetileg kettejük duettje lett volna, de mivel nem tudták befejezni, ezért Michael felhívta Freddie-t és megkérdezte, hogy befejezhetné-e Mick Jagerrel, amit aztán meg is tett. Ez a változat a Jacksons 1984-es Victory című albumán kapott helyet. Freddie azt mondja, hogy ezt egyáltalán nem bánja, mert amíg a barátságuk tart addig úgyis készíthetnek együtt még új dalokat. Sajnos erre végül nem került sor, de talán nemsokára a három felvett daluk mégis megér valamiféle hivatalos kiadást.

Freddie egy évvel később, 1985-ben, pedig a There Must Be More To Life Than This-t, amely eredetileg MJ-vel lett volna duett, felvette szólóban a Mr. Bad Guy című első szólóalbumára. Érdekesség egyébként, hogy eleinte a CBS Records nem támogatta Freddie-t a szólólemez kiadásában, de miután Michael Thriller című albuma minden képzeletet felülmúló eladásokat és bevételt produkált, a kiadó bőkezűbbé vált és így kapott pénzügyi támogatást Freddie szóló projektje is. Tehát ezt is lehet egyfajta kapcsolatnak tekinteni: Freddie Mercury végső soron Michael Jacksonnak és a Thriller sikerének köszönheti az első szólóalbumát.

A két ember természetre nagyon eltért egymástól. Freddie bulizós volt és két kanállal habzsolta az életet, míg Michael inkább félénk, visszahúzódó és otthon ülő volt. Azonban összekötötte őket az egymás iránti művészi tisztelet. Amikor egy alkalommal Michaelt megkérdezték, hogy Queen rajongó-e, ő pontosított: “Freddie Mercury rajongó vagyok.”

MichaelWithQueenCover

Michael egy magazinnal, aminek a címlapján a Queen van

A Queen Killer Queen című videójában pedig 0:34-nél a Jacksonst nevezik meg Freddie kedvenc együtteseként.

Bár Európában és globálisan a Queen legenda, azonban az USA-ban mindig egy kicsit nehezebb volt számukra az érvényesülés. Az amerikai kritikusok sokszor elutasítóak voltak velük szemben, az olyan magazinok, mint a Rolling Stone rendre lehúzták az albumaikat. Az USA-ban összesen két Nr. 1. slágerük volt, az 1979-es, Elvis Presley-re hajazó Crazy Little Thing Called Love és az 1980-as Another One Bites The Dust.  Utóbbit valamennyire Michaelnek köszönhetik, ugyanis, amikor a Queen megmutatta neki The Game című albumát Michael azt tanácsolta, hogy mindenképpen adják ki kislemezen róla az Another One Bites The Dustot, mert nagy sláger lesz. Ezzel a Queen többi tagja nem értett egyet, de Freddie ragaszkodott ahhoz, hogy fogadják meg Michael tanácsát. És milyen jól tette, hiszen ez lett az együttes egyik legnagyobb slágere az amerikai piacon!

És hogy miért távolodtak el egymástól? Nos, Freddie szerint azért, mert Michael egy lámát vitt a stúdióba, amikor felvételeket készítettek együtt, ez pedig már neki is sok volt. Sztorinak ez persze jó, de azért lehet, hogy a valóság ennél kevésbé érdekes és szimplán csak másfelé vitte őket az útjuk.

Még néhány részletet megtudhattok a két sztár együttműködéséről egy interjúból, amit Freddie egyik legjobb barátjával, Peter Freestone-nal készítettek 2013-ban.

Michael, Randy és Jackie Jackson Freddie Mercury-val

Michael, Randy és Jackie Jackson Freddie Mercury-val

Rod Temperton 2015-ben bekerül a dalszerzők hírességek csarnokába

Rod Temperton

Rod Temperton

A dalszerzők hírességek csarnoka bejelentette, hogy 2015-re kiket jelöl beiktatásra. Köztük van az a Rod Temperton is, aki Michael Jackson részére is több dalt írt, emellett persze másoknak is. Végignézve életművén az a meglepő, hogy eddig még nem volt benne a dalszerzők hírességek csarnokában.

Temperton Angliában született 1947-ben és gyerekkorában dobolással kezdte a zenélést. Később zongorázni is megtanult és különböző együttesekkel klubbokban játszott Németországban. 1974-ben jelentkezett egy hirdetésre, amelyet egy amerikai, bizonyos Johnnie Wilder Jr. adott fel egy együttes megalapítására. Ebből lett aztán a népszerű funk-diszkó együttes, a Heatwave. Eleinte az együttes feldolgozásokat játszott, de aztán Temperton elkezdett előállni olyan dalokkal, mint például a Boogie Nights, amely sikeressé tette a csapatot az USA-ban és az Egyesült Királyságban. Temperton lett a csapat dalszerzője, a legtöbb dalukat ő írta.

Michael Jackson producere Quincy Jones felfigyelt Tempertonra, mint dalszerzőre és megkérte, hogy írjon dalokat Michael első szólóalbumára, az Off The Wallra. Három dala fel is került az albumra: a Rock With You, az Off the Wall és a Burn This Disco Out.

A soron következő Thriller albumon ugyancsak három Temperton dalt találunk, köztük a címadó dalt is. Mellette a Baby Be Mine és a The Lady in My Life Temperton szerzemény.

Ezen kívül az E.T. the Extra-Terrestrial című meselemez dalának, a Someone in the Darknak – amelyet szintén Michael énekel – Temperton a társszerzője, valamint a ki nem adott (azonban a rajongók számára már ismert hiszen kiszivárgott) Hot Street című dalt is ő írta.

Tempertont Oscar-díjra is jelölték, mint a The Color Purple című film egyik betétdalának a szerzőjét. Néhány további dala a teljesség igénye nélkül:

The Secret Garden – Quincy Jones
The Dude – Quincy Jones
Razzmatazz – Quincy Jones
Back on the Block – Quincy Jones
Q’s Jook Joint – Quincy Jones
Turn Out The Lamplight – George Benson
Give Me The Night – George Benson
Stomp – The Brothers Johnson
Love Is In Control – Donna Summer
You Put A Move on My Heart – Tamia
Livin’ in the Streets – Aretha Franklin
One More Rhythm – James Ingram
Baby, Come to Me – Patti Austin & James Ingram
Lovelines – Karen Carpenter
If We Try – Karen Carpenter
Share That Beat of Love – C+C Music Factory
Lite Me Up! – Herbie Hancock
Getting to the Good Part – Herbie Hancock
Motor Mouth – Herbie Hancock

Maga Michael egyébként már 2002-től ott van a dalszerzők hírességek csarnokában. Emellett megtaláljuk a Rock and Roll hírességek csarnokában (kétszer is – egyszer szóló művészként, egyszer pedig a Jackson 5 tagjaként), valamint a táncosok hírességek csarnokában is. Ő az egyetlen művész, aki mindhárom hírességek csarnokában bent van.

Jackson 5 – It’s Too Late to Change the Time (Tonight Show, 1974)