Michael Jackson: Az álom táncosa (1. rész)

Nagyszerű cikket közölt nemrég a MichaelJackson.ru MJ-ről, mint táncosról. Az eredeti itt olvasható: http://en.michaeljackson.ru/michael-jackson-the-dancer-of-the-dream/. Angolul nem beszélőknek pedig lefordítom itt magyarul – miután elég hosszú, több részletben. Tehát a cikk:

Michael Jackson tehetséges, egyedülálló és kiemelkedő táncos volt. Ebben a lenyűgöző cikkben a professzionális flamenco táncos és koreográfus, Amor (Lubov Fadeeva) elemzi Michael hozzájárulását a táncművészethez.

The Dancer of Dream 1Michael Jackson táncban olyan hatalmas téma, mint a világűr. Nem tudok beszélni róla anélkül, hogy érinteném a táncművészetet globálisan, de mindent próbálok egybefogni amennyire csak lehetséges – összegyűjteni annak minden elemét, amit én valami nagyobbnak a kifejeződésének látok, valami egésznek, hogy aztán megpróbáljuk meglátni a teljes képet…

Számomra a tánc globális jelenség, a legszentebb, legtisztább művészeti forma, amivel talán csak a zene, a költészet és a képzőművészet érhet fel. Minden más ebből ered, mint ahogy egy nagy, szétterülő lombú fa ágai egyetlen magból származnak. A tánc tiszta inspiráció, amely az Univerzum közepén született, amely számos művészeti formán és manifesztáción keresztül kifejezhető. A tánc vizuális zene és nem materiális érzelem materiális szinten; ez a spirituális energia, amely minden létezést megteremt. Én ezt így látom gyermekkorom óta, érzelmek formájában, és most mindezt megpróbálom elmagyarázni szavakkal.

Emlékszem mennyire örültem, bár nem lepett meg, amikor azt láttam, hogy Michael a Dancing the Dream címet adta a könyvének. Miért utalt a cím a táncra, nem pedig az énekre vagy a zenére? Úgy hiszem ez nem volt véletlen. A tánc nagyon különleges helyet foglalt el Michael művészetében – filozófiájának és művészeti víziójának a legmélyebb, legőszintébb és legszimbolikusabb kifejezése.

Egy kis kitérővel közelítem meg ezt a témát, kezdve egy idézettel Maurice Bejart Un Instant dans la vie d’autrui  (Pillanatok egy idegen életében) című könyvéből. Bejart egy francia koreográfus és a modern balett legnagyobb egyénisége. Újító, filozófus és a táncművészet elismert zsenije. Érdekes, hogy Bejart filozófus családban nőtt fel: az apja egy filozófiai kutatással foglalkozó társaságot vezetett és kiadott egy tudományos magazint. Így Bejart olyan környezetben nőtt fel, ahol értékelték az emberi gondolatot és gyerekkorától kezdve könyvek és tudományos munkák vették körül. Ezért amikor táncos lett a művészete és a művészi megközelítése mély gondolatot tükrözött.

Bejard a táncot a 20. század művészetének nyilvánította. Balett társulatának, amely nagy tiszteletben álló profikból állt és óriási sikereket ért el, pontosan ez is volt a neve: “Ballet du XXe siècle”, vagyis “A 20. század balettje”. A balett világ legfénylőbb csillagai dolgoztak együtt Bejart-ral.

A könyve egyik fejezetének az a címe, hogy “A táncot az életed értelmévé tenni”. Hadd idézzek pár részletet:

“A táncot másodosztályú, dekoratív és szórakoztató művészetté tették. A Nyugat táncát értem ezalatt, természetesen. Nem csupán a véletlen műve, hogy a tánc éppen Nyugaton találta magát ebben a helyzetben, mert nem csupán a táncot tették itt nevetség tárgyává.

Én komolyan vettem a táncot, mert hiszem, hogy a tánc egy vallásos jelenség. Társadalmi jelenség is, de mindenekelőtt a tánc vallásos. Amikor a táncot rítusnak tekintik, szentnek és emberinek egyaránt, akkor betölti a funkcióját. De ha mulatság tárgyává teszik, akkor megszűnik létezni és akkor csak a tűzijátékok maradnak, vagy az egyenruhás lányok parádéja, vagy elektronikus flipper játékok – de nem a tánc a maga esszenciájával. Erről beszélni a ’80-as években olyan, mint nyitott kapukat döngetni, de az ’50-es években ez az ajtó erősen be volt zárva.

Isten nevében, ki tudja miféle tabuként – valamiféle a testtel,  “a lélek” világi burkával, kapcsolatos félelemmel teli szégyenérzet miatt – a kereszténység elutasította a táncot, miközben ugyanez a vallás katedrálisok emelését inspirálta! Elválasztva a vallástól, amely éltre hívta, a nyugati táncot “világinak” ítélték, amely pontosan a testben lakozott és az udvarias ceremóniák egy válfaja lett.  A vallástól elválasztva a tánc jó tenyésztésen ment keresztül, a szó legrosszabb értelmében…

De hová tűnt a rituálé? A Szentség megkapásának szükségessége mindkét dimenzióban: vertikálisan és horizontálisan, a megszenteltben és társadalmi szinten?

Gyagilev megjelenése az orosz balettjével a század elején forradalmi volt. De ez a forradalom esztétikai volt. Ugyanakkor a táncnak szüksége volt etikai forradalomra is, de már az esztétikai forradalom is nagy lépés volt előre! A nagy zenészek, mint Stravinsky végre elkezdtek tánchoz zenét írni. Nagy művészek – Picasso, Derain, Braque – dolgoztak színpad terveken és kosztümökön. A világ látott egy hihetetlen díszlettervezőt, Leon Bakst-ot is.

A nyugati közönség ösztönösen nagy szükségét érezte egy olyan táncnak, amely nem volt megfosztva a lényegétől. Az egység utáni vágyukban a fiatalok új rituálékat keresnek a rockban, a pop zenében vagy a diszkóban – és igazuk van. Minden korszaknak meg kell teremtenie a saját rituáléit. Szüleink rituáléi elhaltak és elveszítették a jelentésüket.

Az újszerűség a táncban többé már nem esztétikai probléma. Sokkal nagyobb szükségét érezzük annak, hogy társadalmi ügyekkel foglalkozzunk és azzal, ahogyan felfogjuk a világot. Nem kell semmit sem mondanunk a táncnak – neki van sok mondanivalója!

A szívemből beszélek. Minden nap egyre biztosabb és biztosabb vagyok abban, hogy a tánc a 20. század művészete…

El kell jönnie annak a napnak, amikor mindenki táncolni fog.”

Folytatás itt.

Reklámok

Posted on január 28, 2015, in Michael Jackson and tagged , , , , , , . Bookmark the permalink. 1 hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: