Valamennyi bejegyzés

Interjú Spike Lee-vel az Off the Wall dokumentumfilmről

A Billboard magazin interjút készített Spike Lee-vel arról a hamarosan megjelenő dokumentumfilmjéről, amely Michael Jackson Off the Wall című albumáról szól. A teljes interjú tartalmaz nem Michael Jacksonnal kapcsolatos, például politikai kérdéseket is, amelyeket itt kihagytam.

Spike Lee új Michael Jackson dokumentumfilmjéről

Készítette: Rob Tannenbaum
Billboard.com, 2016. január 14.

Billboard: Új dokumentumfilmed, a Michael Jackson’s Journey From Motown to Off the Wall (Michael Jackson útja a Motowntól az Off the Wallig) nagyon élvezetes. Igaz, hogy ez egy egyszerű periódus volt az életében, még a bulvár főcímek és molesztálási vádak előtt?

Spike Lee: Akkor, 1979-ben Michaelre nem nehezedett nagy nyomás, amikor az Off the Wallt készítette. Nem voltak elvárások. Minden a Thriller után fordult meg – a dolgok bonyolulttá válnak amikor te adtad el a legtöbb lemezt. Az emberek a Thrillerrel foglalkoznak, de nekem az Off the Wall a kedvenc lemezem abból a háromból, amit Quincy Jones-szal készített. Sokan ugyanezt mondják a dokumentumfilmben is.

Michael édesanyja, Katherine azt mondja, hogy Michaelt nagyon bántotta, amikor csak egy Grammy-díjat nyert az Off the Wallért 1980-ban. Ez mennyire motiválta őt?

Michael Jordan jó barátom. Bárki bármilyen negatív dolgot mond neki, ő ezt üzemanyagként használja. Amikor Michael nem nyerte meg a Grammyket, amiket szerinte meg kellett volna nyernie, akkor azt mondta: „Jól van, anyaszomorítók. Itt van valami a seggeteknek.” És az volt a Thriller.

Michael sosem tűnt annak a „jól van, anyaszomorítók” típusú fickónak.

Pedig az volt. Ne legyen kétségünk. Michael versenyző típus volt. Bármilyen lemezt csinált, azt akarta, hogy No. 1. legyen. Megsértődött és bosszút állt.

Kedvelted Michaelt?

Igen. Michael eljött a házamba Brooklynba. Feltettem a CD-t – az 1995-ös HIStory-t – és azt mondta: „Válassz egy dalt, aminek a videóját szeretnéd megrendezni.” Kiválasztottam a Stranger in Moscow-t. Azt mondta: „Nem, nem azt akarod! A They Don’t Care About Us-t akarod.” (Nevet.) Michael dörzsölt volt.

Amikor Michael elkészítette az Off the Wallt, sok ember úgy gondolta, hogy a karrierjének már vége, nem?

Voltak kétségek. De Michael sosem kételkedett önmagában. Tudta, hogy szabadságot kapott arra, hogy a saját dolgát csinálja. És ehhez neki és a fivéreinek először ki kellett jönniük a Motownnal kötött szerződésből. És aztán neki el kellett távolodnia a fivéreitől. A család egy kereszt.

A dokumentumfilmben nem beszélsz Michael azon állításáról, hogy az apja, Joe fizikailag bántalmazta. Miért nem?

A helyzet az, hogy – és nagyra értékelem a kérdésed – annyi ember koncentrál mindig a többi dologra. Mi a zenére akartunk koncentrálni. Talán az emberek azt mondják, hogy ez kibúvó, de nem érdekel. Személy szerint én nem fogom azt mondani, hogy Joe Jackson rossz ember volt. Jártál már Jacksonék házában Gary-ben, Indianában? Kilenc gyerek aludt egymás hegyén-hátán. Joe látta a tehetséget a gyerekeiben és elérte, hogy működjön. Manapság ha megütsz egy gyereket börtönbe kerülsz. Akkoriban ha rosszul viselkedtél – és én csak a fekete emberekről beszélek – akkor kaptál. Nem gondolom, hogy a gyerekeket verni kellene, de néha egy füles? (Megvonja a vállát.) Talán régimódi vagyok. És az a ház Gary-ben? Annak nemzeti műemléknek kellene lennie. Rendben, Obama elnök. Van még egy éved. (Nevet.)

Úgy tűnik, hogy Joe egyszerre volt a legjobb menedzser és a legrosszabb.

Joe nálam rendben van. Persze nem az én apám volt! (Nevet.)

Michael azon fivérei, Jackie és Marlon, akiknek jó a kapcsolata John Brancával és John McClainnel, Jackson hagyatékkezelőivel, benne vannak a filmben, de Janet, Jermaine és Randy, akik elutasítják őket, nincsenek. Miért?

Nem akartak benne lenni. Nem titok, hogy feszültség van a család egy része és a hagyatékkezelő között. Akárhányszor pénzről van szó megmerevednek a frontvonalak.

Egy dolog van, ami nem jó a dokumentumfilmben: a címe. Miért épp egy ilyen körülményes cím?

Nem én voltam.

A címet a hagyatékkezelő diktálta neked?

Nem én voltam. (Nevet.) Ember, indulnom kellene az választásokon. Ez igazi politikus válasz volt, nem? Add nekem Iowát!

Ez a második Jackson dokumentumfilmed – az első a Bad 25 volt. Akarsz másikat csinálni?

Nagyon szeretnék csinálni egyet a Thrillerről. Tudattam ezt a hagyatékkezelővel, de még nem kaptam meg a munkát.

Gondolod, hogy a Thriller sikere rossz volt Michael zenéjének? Azután megszállottja volt annak, hogy felülmúlja azt.

A Thriller egy szörnnyé vált a hátán. Minden lemezzel utána próbált többet eladni. Szerintem ennek ára van.

Forrás: http://www.billboard.com/articles/news/magazine-feature/6842877/spike-lee-michael-jackson-documentary-donald-trump

Megjelent egy teaser is a dokumentumfilből:

The Way You Make Me Feel

TheWayYouMakeMeFeelA The Way You Make Me Feel a harmadik kislemez Michael Jackson Bad című albumáról és egyúttal az album harmadik Nr. 1. slágere is az öt közül az amerikai slágerlistán.  A legtöbb fontos slágerlistán benne volt az első tízben. Az Egyesült Királyságban a harmadik helyig jutott. Maga a kislemez 1987. november 9-én jelent meg.

A dalt Michael írta, eredeti címe Hot Fever volt. A fáma szerint édesanyja, Katherine Jackson kérte arra, hogy írjon egy dalt shuffle-ritmussal és ennek lett az eredménye a The Way You Make Me Feel. A shuffle-ritmus egyébként eredendően a blues zenére volt jellemző, de a könnyűzenében is megjelenik időnként. Témáját tekintve egy vidám, könnyed udvarlós, flörtölős dal.

Ha jól figyelünk, vagy levesszük a dalról az instrumentális sávokat, akkor jól hallhatók Michael csettintései, tapsai, dobogásai a dal feléneklése közben – az ilyen “mellékzörejek” egyébként jellegzetességei a felvételeinek, hiszen Michael a stúdióban sem tudta megállni, hogy ne táncoljon, vagy adja a ritmust éneklés közben valamilyen módon -, de mivel a végeredmény jól hangzott, ezért általában meghagyták ezeket a kész felvételeken.

“Valóban, a legtöbb dal varázsa ilyen különlegességekben rejlik, a nyers spontaneitásban és az öröm féktelen kiáltásaiban – „híí-híí” („hee hee”), „áúúú” („whooo”) és „gawn girl!” – amelyek olyan tökéletesen magukba foglalják a szerelem érzésének izgalmát és vibrálását. Ezek a természetes elemek olyan szövedéket és színeket nyújtanak, amelyek kiegészítik a basszus gépies motívumát. […] Ezek a jellemzők még pontosabban átjönnek a dal lelassított változatában, amelyet Jackson gyakran használt az előadásokon – beleértve az elismert 1988-as Grammy díjátadó kiadást – és ami lehetővé tette, hogy a dal blues harmóniái felépítsék a hangulatot és a várakozást (Jackson utalt erre, hogy hagyjuk „pihenni” [„simmer”] [szó szerint párolódni – a ford.]), mielőtt a dal kirobban a jellegzetes basszus vonalakkal.” [1] – írta Joseph Vogel Man in the Music című könyvében. (A fordításért köszönet az Ember a zenében blognak.)

A dal “Go on, girl!” sorát Michael elmondása szerint Stevie Wonder Go Home című dala inspirálta.

A dalhoz készült videót Joe Pytka rendezte. A teljes változat körülbelül kilenc és fél perces, de a hosszú intrót van, hogy lehagyják a zenei TV-csatornák.  A videó elején, a bevezető alatt szóló zene Roy Ayers 1985-ös Hot című dala.

A rövid film egy amerikai gettóban játszódik, ahol férfiak pitiáner dolgokkal kapcsolatban osztják egymást és vitáznak a nőkről, közben pedig inzultálnak is egy-két arra elhaladót. A Michael által játszott karaktert kiközösítik és hazaküldik, aki ezután leül egy idős férfi (Joe Seneca) mellé. Az idősebb férfi azzal a tanáccsal látja el, hogy ne próbáljon meg olyan lenni, mint a többiek, hiszen nem is igazán akar olyan lenni – legyen csak önmaga. Ekkor felbukkan egy igazi bombázó, akit Tatiana Thumbtzen játszik. Michael odalép hozzá, de a nő figyelmen kívül hagyja. Michael ezután egy “hey” kiálltással hívja fel magára a figyelmet, majd “you knock me off my feet now baby… HOO!” (“leütsz a lábaimról baby”) felkiáltással belekezd a dalba és az udvarlásba. A dal során körültáncolja Tatianát, majd egy csoportos koreográfiára is sor kerül, aminek az elkészítésében Vincent Paterson segítette Michaelt. A dal végére a sok csípőriszálás megteszi a hatását és Tatiana megadja magát: ő és Michael egy ölelésben egyesülnek. Sokan kritizálták a videót amiatt, hogy a nagy udvarlásnak végül csak egy ölelés a vége, nem pedig egy csók. A rendező, Joe Pytka Spike Lee Bad 25 című dokumentumfilmjében azt nyilatkozta, hogy az ő utasítása volt, hogy csak ölelés legyen a végén, mert a csókot túl giccsesnek találta. (A rövid filmben szerepel egyébként Michael nővére, LaToya Jackson is, mint Tatiana egyik barátnője.)

A rövid film premierjére 1987. október 31-én került sor. Létezik egy 25 perces változata is, amelyet Michael neverlandi otthonában mutattak be exkluzív, de ezt a nagy nyilvánosság még nem láthatta.

Tatiana Thumbtzen életének egyébként meghatározó élménye volt ez a rövid film, még életrajzát is The Way He Made Me Feel címmel jelentette meg és tulajdonképpen azóta is abból él, hogy ő volt a lány MJ The Way You Make Me Feel című videójában. Sokáig próbálta azt a látszatot fenntartani, hogy közte és Michael között romantikus kapcsolat volt, de ennek úgy tűnik nincs alapja. A Bad turnén is részt vett egy ideig a dalhoz kötődő előadásban, de miután az előzetes tiltás ellenére egy alkalommal váratlanul megcsókolta Michaelt a színpadon kirúgták és a turné hátralévő részében Sheryl Crow háttérénekesnő játszotta a szerepét. Tatiana ruházata a filmben a saját stílusa volt.

Michael a Bad, a Dangerous és a HIStory turnén is játszotta a dalt, bár egyik turnén sem volt minden koncerten a programban.

A dalt többen is előadták koncerten, például Prince 1988-as Lovesexy turnéján vagy Whitney Houston 2010-es I Look to You turnéján. Paul Anka lemezen dolgozta fel, méghozzá swing stílusban.

Az eredeti kislemez B oldalára a dal instrumentális változata, illetve más változataira különféle dance remixei kerültek fel.

A dal hivatalosan megjelent változatai:

Album Version
Album Version inlcuding Vocal Fade
7″ Mix
Instrumental
Dance Extended Mix
Dance Remix Radio Edit
Dub Version
A Cappella

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/08/14/2-the-way-you-make-me-feel/

A videó teljes változata:

Michael Jackson hivatalos VEVO csatornáján a rövidebb változat van fent – általában ezt játsszák a zenei televíziók is:

A dal instrumentális változata, amely az eredeti kislemez B-oldalán kapott helyet:

A dal lassan induló változata:

Írta és komponálta: Michael Jackson
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Michael Jackson (ritmus és vokális hangszerelés), Jerry Hey (fúvós hangszerelés)
A felvétel ideje: 1987
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Bad

Stílus: pop, R&B

Videó

Rendezte: Joe Pytka
Koreográfia: Vincent Paterson

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 1.
Egyesült Királyság: 3.
Spanyolország: 1.
Új-Zéland: 2.
Olaszország: 4.
Ausztrália: 5.
Hollandia: 6.
Kanada: 7.

Forrás:

[1] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

A Sundance Filmfesztiválon mutatják be Spike Lee új Michael Jackson dokumentumfilmjét!

A Michael Jackson rajongók már régóta tudják, hogy a rendező Spike Lee egy új dokumentumfilmen dolgozik kedvencükről – egész pontosan az 1979-ben kiadott Off The Wall albumról és korszakáról. Korábban Lee az 1987-es Bad albumról már készített egy dokumentumfilmet Bad 25 címmel. Michaellel is dolgozott együtt életében: ő rendezte a They Don’t Care About Us című dal mindkét videóját.

Most bejelentették, hogy az új film címe Michael Jackson’s Journey from Motown to Off the Wall (Michael Jackson útja a Motowntól az Off The Wallig) lesz és a 2016. január 21-31. között tartandó Sundance Filmfesztiválon mutatják be az egyesült államokbeli Park City-ben (Utah).

A film az előzetes szerint arra az átmeneti időszakra fókuszál majd, amikor Michael és testvérei elhagyták gyermekkori sikereik színhelyét, a Motown lemeztársaságot és amikor Michael sikeresen átalakult gyereksztárból komolyan veendő felnőtt művésszé, amelynek végső bizonyítéka maga az Off The Wall album volt.

Az is kiderült, hogy Lee trilógiának tervezi a Jacksonról készült dokumentumfilmjeit és a jövőben szeretne még egyet készíteni a Thriller albumról is.

Bad (dal)

Bad (single)A Bad című dal Michael Jackson 1987-es Bad című albumának címadó dala, amely annak második kislemezeként jelent meg 1987. szeptember 7-én.

A dalt Michael 1986-ban írta. Eredetileg duettnek szánta Prince-szel, de végül is Prince nem fogadta el az ajánlatot.

„Prince erős, hihetetlen tehetség. Őt és Michaelt őszinte kapcsolat kötötte össze. Még lógtak is együtt párszor. Közismert, hogy a Bad című dal eredetileg egy duett lett volna Michaellel és Prince-szel. De amint tudják sosem jött össze. Amikor Prince elhagyta a stúdiót, miután dolgoztunk a Bad-en, úgy döntött, hogy kiszáll. Elhagyta a kontroll szobát, majd visszafordult és azt mondta: „Ne aggódjatok, ez a lemez nélkülem is nagy siker lesz.” [1] – emlékezett vissza Michael hangmérnöke, Bruce Swedien.

Alan Leeds, Prince egykori turnémenedzsere: „Az a helyzet, hogy amikor Michael eljött Prince-hez és meg akarta vele csinálni a Bad-et az nagyon felbosszantotta Prince-t. Azt mondta: „Oh, le akar alázni lemezen. Azt hiszi bolond vagyok?” Nem tudott elvonatkoztatni egy kicsit magától és észrevenni, hogy ebből valószínűleg mindketten profitáltak volna. Azonban ez mindig is Michael videója lett volna, amiben Prince csak egy vendég. Ez megmutatta mivé nem válhat ez a kapcsolat. Olyanok voltak, mint Ali és Fraizer. És a média nem tudott betelni azzal, hogy egymással szembeállítsa ezt a két srácot.” [1] 

Maga Prince egy 1997-es interjúban ezt mondta: “A dal első sora ‘Your butt is mine’ (‘Enyém a segged’ – a ford.). Azt mondtam: ezt ki fogja énekelni kinek? Mert az tuti, hogy te nem fogod nekem. És az is tuti, hogy én nem fogom neked. Szóval máris van egy problémánk.”

A dal címe magyarul szó szerint azt jelenti, hogy “rossz”, de az amerikai szlengben használják olyan olyan jelentéssel is, hogy “menő”, “vagány”, “cool” – ebben a dalban is így kell érteni.

Moonwalk című önéletrajzában Michael így írt a dalról: “A Bad című dal az utcáról szól. Egy rossz környezetben nevelkedő fiú története, aki elkerül egy magániskolába. Amikor az iskolai szünetben hazajön, a környékbeli kölykök állandóan piszkálják. A fiú ezt énekli: “I’m bad, you’re bad, who’s bad, who’s the best?” Azt mondja, hogy amikor erős vagy és jó, akkor vagy “bad”.” [2]

Egy interjúban, amit az Ebony/Jet-nek adott 1987-ben Michael elmondta, hogy a dal egy igaz történeten alapul, amelyről egy újságban olvasott. Ez a történet egy fiúról szólt, aki a gettóból indult és próbált valamit kezdeni az életével. Elment iskolába vidékre, de amikor a szünetben hazajött a barátai féltékenyek lettek rá és megölték.

Edmund Perry

Edmund Perry

Az igaz történetben szereplő fiú neve Edmund Perry volt, bár Michael nem pontosan adta vissza a történetét a fent hivatkozott interjúban, ugyanis a valóságban az akkor 17 éves Perry-t nem a barátai ölték meg, hanem egy civil ruhás rendőr, amikor ő és a testvére megpróbálták kirabolni Harlemben 1985. június 12-én. Később a bíróság önvédelemnek minősítette a rendőr tettét. Az eset azért vetett nagy hullámokat az amerikai médiában, mert kiderült, hogy Perry az ország egyik legjobb nevű iskolájának, a Phillips Exeter Academy-nek éles eszű tanulója volt, aki ráadásul ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre. Annak elemzésével, hogy mi vett rá egy ilyen jó képességű, szép kilátásokkal rendelkező fiút egy ilyen piti bűncselekmény elkövetésére könyvek, cikkek és még egy játékfilm is foglalkozott (Murder Without Motive: The Edmund Perry Story (1992)). Ezek szerint a gettóból származó, fekete Perry nem tudott beilleszkedni és nem találta a helyét a főleg fehér diákok által látogatott elit iskolában, de már otthon, Harlemben sem. Utolsó évére tanulmányai leromlottak, sőt kábítószerhez nyúlt, illetve kereskedett is azzal.

Ez tehát az eredeti történet, de a Bad ettől valamennyire elkanyarodik: a videó nem halállal, hanem megbékéléssel (bár nem teljes elfogadással) fejeződik be – és természetesen a zene és a tánc segít elhozni ezt a megbékélést.

Ehhez a dalhoz készült elsőként videó az album kislemezei közül. A rendezője Martin Scorsese,  a forgatókönyv írója Richard Price és játszik benne Wesley Snipes is, aki ekkor még pályafutása elején járt és ezzel a videóval tett szert szélesebb körű ismertségre. (Scorsese is megjelenik a videóban egy pillanatra – mégpedig úgy, hogy a falon lévő körözési plakáton az ő fotója látható.) A koreográfiát Michael Jackson Gregg Burge-dzsel és Jeffrey Daniellel készítette. Utóbbi elmondta, hogy a koreográfiát és a helyszínválasztást is inspirálta a West Side Story.

Michael Jeffrey Daniellel, Casper Canidate-tel és más táncosokkal egy New York-i szállodában dolgozik a koreográfián 1986 novemberében:

A zenetévék általában csak a kisfilm 4 perc 20 másodperc körüli zenés-táncos szegmensét szokták játszani, de az valójában egy hosszabb – kb. 17-18 perces – történet része.  Ebben Michael egy Daryl nevű fiút játszik, aki egy magániskolában eltöltött sikeres szemeszter után érkezik haza a gettóba. Daryl-t otthon üres ház fogadja és egy üzenet akkor is dolgozó édesanyjától (akinek Roberta Flack kölcsönözte a hangját). Daryl ezután régi barátaival lóg, köztük a hangadó Mini Max-szel (Wesley Snipes). A társalgás eleinte baráti, de aztán egyre feszültebbé válik, amikor a barátok látják, hogy Daryl mennyire megváltozott és különösen, hogy már nem szívesen vesz részt olyan pitiáner bűncselekményekben, amiket régebben elkövettek együtt. Hogy bebizonyítsa a haveroknak, hogy még mindig “bad” Daryl elmegy a bandával egy metróállomásra, hogy kiraboljanak valakit, de az utolsó pillanatban meggondolja magát és futni hagyja a kiszemelt áldozatot. Mini Max erre nekitámad Darylnek és azzal vádolja, hogy már nem “bad” és már nincs velük. Az addig fekete-fehér film itt vált át színessé és itt kezdődik el maga a dal egy dinamikus tánc koreográfia kíséretében. A dal végén látható acapella éneklést improvizálta Michael és csak annyit mondott a táncosoknak előre, hogy kövessék és énekeljék utána, amit énekel.

A forgatás helyszíne a Hoyt–Schermerhorn utcai metró megálló volt New York-ban. Érdekesség, hogy az 1978-as Wiz című film egyik jelenetét is itt forgatták – és ebben a filmben is játszott Michael mint Madárijesztő.

Michael a Badben használta először híres “shamone” kiáltását, ami a “come on”-nak egy kitekert változata. Eredetileg nem Michaeltől származik, hanem az R&B és gospel énekesnő, Mavis Staples “találmánya” (lásd: https://www.youtube.com/watch?v=y2D2TQve0ac).

A videóban többször is az ágyékához nyúl tánc közben – itt először a videói közül -, s ez sokakat meglepett, másokat felháborított. Meglepő azért volt mert addig a pontig Michael Jackson “biztonságos” volt Amerika számára. Jól nevelt, mélyen vallásos, udvarias, tisztelettudó. A Bad album azonban valamiféle emancipációt jelenthetett a számára. Nem sokkal a megjelenése előtt szakított a Jehova tanúival (nem lett hitetlen, de a szigorú vallási kontrollt – ami korábban például abban nyilvánult meg, hogy két ember a Jehova tanúitól mindig elkísérte mindenhová és figyelte, hogy betartja-e a vallási előírásokat – lerázta magáról), s talán az ágyékfogdosás is egyfajta jelképe vagy kifejeződése volt ennek az emancipációnak és lázadásnak.

Másrészről azonban a gesztusnak kulturális jelentése is van, amint arra Barbara Kaufmann tiszteletes rámutatott “Black and White and Proud” című 2010-es cikkében: “Ezek a gesztusok a megvetés olyan összetéveszthetetlen állásfoglalásai, amit csak a feketék vennének észre. A fehérek azt akarták, hogy a feketék legyenek csendesek, ne szaporodjanak, míg ők sok módszert alkalmaztak a népesség kontrolljára és bevetették az erőszakos fajkeverést azzal, hogy teherbe ejtettek fekete nőket, hogy világosítsák a bőrszínt. A fehérek megdöbbentek Michael Jackson „bohóckodásán”. Egyáltalán nem értették az üzenetet, mert nem nekik szánták. Lehet, hogy ez szándékos volt, mert ismerve Michael híres humorérzékét, bizonyára jót nevetett ezen.” [3]

Egyébiránt a videó kritikái elsősorban Michael megváltozott külsejét és a korábbiaknál világosabb bőrét célozták meg, úgy értelmezve azokat, hogy szándékosan távolodik el a gyökereitől (akkor még Michael nem tárta a világ elé bőrbetegségét a vitiligót), pedig maga a kisfilm és a dal témájában, koreográfiájában, tartalmában éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Mások  úgy vélték Michael Jackson egyszerűen nem tud hiteles lenni, mint utcagyerek és kemény fiú – nem úgy mint például a gettókból származó rapperek -, hiszen mit tudhat ő a hétköznapi életről és pláne a gettók világáról? Ebben persze van igazság, de Michael vállalja, hogy egy szerepet játszik a filmben, s nem saját magát próbálja úgy eladni, mintha igaziból sok köze lenne a gettók világához. Ironikus módon egyébként éppen ezek a kritikák teszik hasonlóvá a filmbeli Darylhez, akinek a lojalitását a gyökereihez szintén azért kérdőjelezik meg a társai, mert feljebb jutott az átlagnál és mert kijutott a gettóból. Ilyen szempontból viszont nagyon is Michael története és élménye a Bad.

A Bad első helyet ért el az amerikai Billboard slágerlistán, akárcsak a világ számos más országában. Az Egyesült Királyságban a harmadik helyig jutott.

Az American Music Awardson elnyerte a Kedvenc soul/R&B kislemeznek járó díjat.

Koncerten Michael a Bad turnén és a Dangerous turné első szakaszában adta elő a dalt.

Weird Al Yankovic amerikai parodista Fat címmel parodizálta ki 1988-as Even Worse című albumán (az album címe is Michael Bad albumának címére utalás hiszen azt jelenti, hogy “még rosszabb”). Bizonyára Michaelnek is tetszett mert Yankovic utána szerepelt a Liberian Girl című dala videójában.

Moonwalker című filmjében maga Michael is kiparodizálta a videót Badder címmel. Ebben a verzióban gyerekek adják elő a dalt és a koreográfiát.

A dal hivatalosan megjelent változatai:

Album Version
Dub Version
A Capella
7″ Single Mix
Dance Remix Radio Edit
Extended Dance Mix (incl. False Fade)
Short Film End Credits Version (featured additional vocals)

Valamint 2012-ben a Bad 25 részeként megjelent további két hivatalos remix:

Bad Remix by Afrojack featuring Pitbull – DJ Buddha Edit
Bad Remix by Afrojack – Club Mix

Az eredeti kislemez B oldalára az I Can’t Help It című dal került, amely még az Off The Wall albumon jelent meg.

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: http://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/08/07/1-bad/

A videó teljes változata (sajnos csak két részben találtam meg a YouTube-on, egyben nem – és ez sem igazán teljes, mert a végéről hiányzik a stáblista amely alatt a dal Short Film End Credits verziója szól):

A rövidített változat, amelyet általában játszanak a zene televíziók:

Írta és komponálta: Michael Jackson
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Michael Jackson, Christopher Currell, Quincy Jones (ritmus hangszerelés), Jerry Hey (fúvós hangszerelés), Michael Jackson (vokális hangszerelés)
A felvétel ideje: 1986-87
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Bad

Stílus: pop, R&B, funk

Videó

Rendezte: Martin Scorsese
Koreográfia: Michael Jackson, Gregg Burge, Jeffrey Daniel

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 1.
Egyesült Királyság: 3.
Olaszország: 1.
Hollandia: 1.
Spanyolország: 1.
Új-Zéland: 2.
Franciaország: 4.
Németország: 4.
Ausztrália: 4.
Kanada: 5.

Forrás:

[1] Keith Murphy – Michael Jackson Vs. Prince: An Oral History (Vibe.com, 2011. június 25.) http://www.vibe.com/article/michael-jackson-vs-prince-oral-history
Magyar fordítása: https://michaeljacksonzene.wordpress.com/2013/08/02/michael-jackson-vs-prince-szobeli-tortenelem/

[2] Michael Jackson – Holdséta/Moonwalk (1988/2009)

[3] Rev. Barbara Kaufmann – Black and White and Proud (2010. december 24.)
http://thejamcafe-mjtpmagazine.presspublisher.org/issue/december-2010/article/black-and-white-and-proud

Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Dokumentumfilmet készít az Off The Wallról Spike Lee

Az elmúlt szombaton (november 8.) Spike Lee rendező részt vett a TagCDMX fesztiválon, ahol beszélgetés közben elejtette azt az információt, hogy éppen Michael Jackson Off The Wall című albumáról készít dokumentumfilmet.

Lee 2013-ban már készített egy dokumentumfilmet Michael Bad című albumáról (Bad 25). A rendező Michaellel is dolgozott együtt annak idején: a They Don’t Care About Us című 1996-os kislemezének két rövid filmjét rendezte.

A Bad 25 dokumentumfilm annak idején kapcsolódott a Bad album 25. évfordulós újra kiadásához korábban ki nem adott demókkal kiegészítve. Kíváncsian várjuk, hogy az Off The Wall dokumentumfilm is az album ilyenfajta újra kiadásához fog-e kapcsolódni. Éppenséggel ideje lenne ezt az albumot is ünnepelni egy kicsit, mivel 2004-ben MJ pere miatt, 2009-ben pedig a halála miatt elmaradt mind a 25., mind a 30. évfordulója, míg a sorrendben később kiadott Thrillernek és a Badnek is volt már évfordulós kiadása.

Smooth Criminal

SmoothCriminalA Smooth Criminal a hetedik kislemez Michael Jackson Bad című albumáról. 1988. október 24-én jelent meg és a hetedik helyig jutott a Billboard slágerlistáján, így tehát nem volt azon öt dal között, amely Nr 1. sláger volt a Badről, noha azóta az album egyik legnépszerűbb és leginkább ikonikus dalává vált.

A dalt Michael írta és komponálta és volt egy elődje is: az Al Capone című dal, amelynek demója a Bad album 25. évfordulójára 2012-ben kiadott Bad 25 című kiadványon jelent meg.

Matt Forger, Michael egyik hangmérnöke így emlékezett vissza: “Az Al Caponét egy történelmi figuráról írta. Megveti az alapjait annak a dalnak, amely később a Smooth Criminal lett. Michael sok hasonló témát és hasonló ötletet felhasznált a Smooth Criminal megalkotásakor. A Smooth Criminalban írt egy sztorit és egyedivé tette. Az nem egy történelmi figuráról szólt, mint az Al Capone. Elkészítette a saját sztoriját és ez valami új és friss volt a víziójában.” [1]

A  Smooth Criminal témája végül is egy titokzatos gyilkosság lett, amelynek áldozata egy Annie nevű lány. Spike Lee Bad 25 című dokumentumfilmje szerint a nevet egyébként CPR Annie inspirálta. CPR Annie annak a bábúnak a neve, amelyet az újraélesztés gyakorlásához használnak.

Sokáig tartotta magát a rajongótáborban az a pletyka, hogy az Al Caponének is volt egy elődje, mégpedig a nagyközönség által eddig nem hallott Chicago 1945, ám ezt a feltételezést 2014 júniusában egy rajongóknak tartott előadáson maga Steve Porcaro cáfolta, aki a Chicago 1945 szerzője vagy társszerzője. Elmondása szerint a Chicago 1945-nek semmi köze sincs sem az Al Caponéhoz, sem pedig a Smooth Criminalhoz – az egy teljesen más, különálló dal.

A Smooth Criminalt kísérő kisfilm sokak véleménye szerint Michael egyik legjobb, ha nem a legjobb videója – márpedig ezt a címet nem könnyű kiérdemelni egy számos mesteri alkotást felvonultató videográfiában. Jay Ziegler szerint nemcsak “a hihetetlen tánca, filmes technikája, hangulata, világítása, jelmeztervezése miatt”, hanem “a zene és a filmgyártás színvonalának emelése miatt is különleges a zenei videók között” [2] (a fordításért köszönet az Ember a zenében blognak).

Egy másik kritikus, Christopher Sunami azt írja: “Ami a ‘Smooth Criminal’-t igazán kiemelkedővé teszi az a koreográfia egésze. A fejlődés egyértelmű a hasonló témájú ‘Beat It’-hez képest. A ‘Beat It’-ben kitörölhetetlen a kép, ahogy a bandatagok lassan csatlakoznak Michaelhez, miközben az egyéni káosz átalakul egy erőteljes műsorszámmá. Azonban a ‘Smooth Criminal’-ban az egész tiltott szórakozóhely eleven mozgásban van az elejétől a végéig, a koreográfia mindent magába foglal a tangó-szerű táncparkettől, a szerencsejátékosok kockázásáig. Michael mindezeken keresztül suhan, néha egyszerre, néha ellentétesen és néha bonyolult kapcsolatban mozogva a többi táncossal, amit nem könnyű összefoglalni (de a koreográfia olyan táncosokra emlékeztet, akik a művészet magas fokát képviselik, mint Alvin Ailey). A jellegzetes mozdulatok közül, amelyek megjelennek a videóban – a moonwalk, a bedőlés, a forgás – egyik sem tart tovább néhány másodpercnél. Michael előadása pillanatról pillanatra meglehetősen higanyszerű, változékony, olyan mozdulattáron keresztül, amelyet más előadók talán éveken keresztül fejlesztenek, és tökéletesítenek. Ez egyedülálló tulajdonságot kölcsönöz a mozgásának. Ő nem úgy táncol a zenére, mintha egy hétköznapi ember lenne. A tánca sokkal inkább lebeg a zene tetején, a technikai virtuozitás szédületes folyamata” [3] (fordítás: Ember a zenében blog).

A kisfilm alapötlete Michaelé. Amint a 2003-as Private Home Movies-ban elmondta, először westernt akart készíteni, majd később gondolta meg magát, hogy inkább egy gengszterfilm lesz belőle. A filmen az látható, ahogy Neverlanden próbálja vizionálni az elképzeléseit, a mozdulatokat, miközben egy operatőr felveszi ezeket. Azt is elmondta, hogy a Smooth Criminalhoz kapja a legtöbb kommentárt és hogy neki magának is ez a videó az egyik kedvence, és azt is megtudjuk, hogy a dal majdnem lemaradt a Bad albumról.

A végső koreográfiát Michael Vincent Pattersonnal és Jeffrey Daniellel készítette el, a kisfilmet Colin Chilvers rendezte. A videó jelmezeinek és témájának ihletője egyértelműen a Fred Astaire főszereplésével készült 1952-es The Band Wagon című film Girl Hunt című jelenete, amelyben Astaire világos öltönyt kék inget és fehér nyakkendőt visel – akárcsak Jackson a Smooth Criminalban. “Nagy rajongója volt Fred Astaire-nek és tisztelegni akart előtte a filmben.” [4] – mondta Colin Chlivers Spike Lee Bad 25 című dokumentumfilmjében.  (Arról, hogy hogyan ihlette meg Fred Astaire Michael Jacksont bővebben írtam ebben a bejegyzésben, amelyben megnézheted a Girl Huntot is.)

Vincent Patterson privát felvétele arról, amikor a koreográfiát készítették:

A videó közepe táján van egy jelenet, amikor leáll a zene és a táncosok lassított felvételként mozognak. Ez a rész nem egy előre megkoreografált jelenet. Amint Colin Chlivers elmondta a Bad 25 dokumentumfilmben Michael egyszerűen csak azt akarta, hogy a táncosok érezzék a pillanatot: “Abban a szünetben a közepén Michael csak hagyni akarta, hogy a táncosok érezzék a jelenetet. Úgy értem akkor már elég régóta forgattunk és ő azt mondta ‘nem akarom, hogy bármi megzavarjon minket’. Én öt kamerával forgattam akkor, plusz Jerry-nek is volt öt kamerája. Szóval tíz kamera vette. És nem tudtuk, hogy meddig fog tartani.” [4]

Itt látható – 0:47-től -, ahogy Michael magyarázza, hogy mit szeretne ettől a bizonyos improvizált jelenettől. 1:33-nál ezt mondja: “Azt akarom, hogy a zene reprezentálja azt, amit érzünk. Diktálnia kell az érzéseinket, a hangulatainkat. Kifejezzük azt ahogy mindenki érez.  Ez lázadás… tudod hogy értem? Kiengedjük azt, amit mindig el akartunk mondani a világnak. Szenvedély és düh és tűz.” (0:47-ig a Bad című videó koreografálásából látható néhány jelenet.)

A Smooth Criminal szorosan kapcsolódik Michael 1988-as filmjéhez a Moonwalkerhez, hiszen annak egy központi jelenete. A filmről majd egy külön bejegyzésben szólók bővebben.

A videónak több verziója létezik.

Eredeti Moonwalker verzió: Az a változat, amely a Moonwalker című filmben látható. A legteljesebb formában ez a verzió foglalja magában a középső részt, amikor a táncosok zene nélkül improvizálnak, ugyanakkor a végén nem tartalmazza azt az utolsó hat másodpercet, amikor a nő, aki bezárja az ajtót Michael mögött legyezi magát. Az eredeti dalhoz képest ez a változat pluszban tartalmazza a második versszakban ezeket a sorokat: “Everytime I try to find him he’s leaving no clues left behind him. And they have no way of knowing of the suspect, or what to expect”.

Szerkesztett Moonwalker verzió: Ez a változat található meg a HIStory on Film, Volume II, valamint a Michael Jackson’s Vision című videógyűjteményeken. Gyakorlatilag az eredeti Moonwalker verzió kissé szerkesztett változata. Kevesebb benne a párbeszéd, a középső, zene nélküli részt egy kicsit lerövidítették és itt a végén a  nő, aki bezárja az ajtót Michael mögött legyezi magát.

Kislemez verzió: Egy 4 perc 3 másodpercre lerövidített változat. A zenetévék, amelyek inkább a 4-5 perces videókat szeretik a 9-10 percesek helyett, a leginkább ezt a változatot szokták játszani.

Album verzió: A videó alatt a dal album verziója hallható, magát a filmet pedig helyenként felgyorsították, helyenként lelassították, illetve egyfajta homályosító effektet adtak hozzá és néhol más kameraállásokat. Ez a videó látható a Moonwalker film végén a stáblista közben, illetve a Number Ones című videógyűjteményen, valamint a Visionary: The Video Singles című kiadványon, illetve a Target üzletlánc által forgalmazott Bad 25 kiadványok egy külön a Bad album videóit tartalmazó DVD-jén.

További érdekességek: A dal elején hallható szívdobbanások Michael valódi szívdobbanásai, amelyeket Dr. Eric Chevlan segítségével vettek fel. A dalban a rendőrfőnököt Bruce Swedien hangmérnök személyesíti meg, amikor ezt a szöveget halljuk mintegy valamiféle hangosbemondóból: “Everybody please leave the area right now!” (“Kérem mindenki hagyja el a területet most!”)

A dal különféle maxi CD-ken megjelent hivatalos remixei:

Extended Dance Mix
Extended Dance Mix Radio Edit
Dance Mix Dub Version
‘Annie’ Mix
A Capella
Instrumental

A Smooth Criminalt többen feldolgozták, a legsikeresebben az Alien Ant Farm 2001-ben, amikor is több országban is az első 10-be kerültek a dallal. Ez a feldolgozás hallható az Amerikai pite 2 című filmben. Máig ez a csapat legsikeresebb dala. Michael azt nyilatkozta, hogy tetszik neki ez a feldolgozás.

További feldolgozások a teljesség igénye nélkül: 2008-ban David Garrett, német hegedűművész a dal klasszikus feldolgozását megjelentette Encore című albumán. 2011 januárban a 2Cellos nevű csellista duó (Luka Šulić és Stjepan Hauser) a YouTube-on aratott nagy sikert a dal csellón eljátszott változatával, majd ezt később debütáló albumán is megjelentette.  Ashanti 2002-es Rescue című dala ugyanúgy indul, mint a Smooth Criminal.

A Smooth Criminal videója lett az év videója az 1988-as Brit Awardon.

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/10/06/10-smooth-criminal/

Az eredeti Moonwalker verzió:

A szerkesztett Moonwalker verzió:

A kislemez verzió:

A Smooth Criminal elődje, az Al Capone. Ez a demó a 2012-ben kiadott Bad 25-ön jelent meg:

A kislemez B oldalán a dal instrumentális változata kapott helyet:

Írta és komponálta: Michael Jackson
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Michael Jackson (vokális hangszerelés), Michael Jackson és John Barnes (ritmus hangszerelés), Jerry Hey (fúvós hangszerelés)
A felvétel ideje: 1987
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Bad

Stílus: pop, dance, funk

Videó

Rendezte: Colin Chilvers
Koreográfia: Michael Jackson, Vincent Patterson, Jeffrey Daniel

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 7.
Egyesült Királyság: 8.
Hollandia: 1.
Spanyolország: 1.
Franciaország: 4.
Németország: 9.

Forrás:

[1] “Chicago 1945 was done prior to Al Capone”, Matt Forger: the secrets of BAD 25 (EN) (2012. október 9.)
http://mjdatabank.com/mjjnews/wordpress/2012/10/09/chicago-1945-was-done-prior-to-al-capone-matt-forger-the-secrets-of-bad-25-en/

[2] Jay Ziegler – Ridiculously Awesome Music Videos: ‘Smooth Criminal’ (Consequence of Sound, 2008. június 15.)

[3] Christopher Sunami – Rewievs: Smooth Criminal (Kitoba.com)

[4] Spike Lee – Bad 25 (dokumentumfilm)

Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Spike Lee Bad 25 dokumentumfilmje hamarosan az iTunes-on

Bad_25_film_poster2012-ben a neves rendező, Spike Lee dokumentumfilmet készített Michael Jackson 1987-es Bad című albumának elkészítéséről az album 25. évfordulója alkalmából. A filmet számos országban bemutatták a televízióban, idén nyáron pedig DVD-n és Blue-ray-n is megjelent, azonban csak a hivatalos Michael Jackson weboldalon keresztül ( http://www.michaeljackson.com/hu/store/bad-25th-anniversary/bad-25-documentary ) lehet megvásárolni, ott pedig a rajongói tapasztalatok alapján sokszor akadozik az ellátás – kifogy a készlet, hosszú a várakozási idő. (Az én saját tapasztalatom ennél jobb, de én közvetlenül a megjelenés után rendeltem meg, amikor még úgy tűnik nem volt gond a készlettel.)

November 19-től végre elérhető lesz a film az iTunes-on is hivatalosan letölthető formában. Persze ez nem oldja meg azok problémáját, akik fizikai formában szeretnék birtokolni a kiadványt és a MichaelJackson.com disztribúciós problémái miatt egyelőre nem jutottak hozzá. Nem igazán érthető, hogy mainstream kereskedelemben (pl. Amazon, hogy a hagyományos üzletekről már ne is beszéljünk) miért nem terjesztik.