Valamennyi bejegyzés

Featuring Michael Jackson (vendégszereplések, duettek, háttérvokálok MJ-től)

Ebben a Spotify lejátszási listában olyan dalokat gyűjtöttem össze, amelyek nem Michael Jackson lemezeken jelentek meg, de valamilyen formában közreműködik bennük: vagy duett partnerként, vagy vendégszereplőként, vagy háttérvokalistaként. Barátságból, szívességből, rokonságból (utóbbi: Jermaine, Rebbie és Janet Jackson, valamint a 3T), ilyen vagy olyan okból.

A listán szereplő dalok közül az alábbiakban dalszerzőként és/vagy producerként  is megjelenik:

Diana Ross – Muscles (dalszerző, producer)
Diana Ross – Eaten Alive (társszerző Barry Gibbel és Maurice Gibbel, társ producer Barry Gibbel, Karl Richardsonnal és Albhy Galutennel)
Paul McCartney – Say Say Say (társszerző Paul McCartney-val)
Paul McCartney – The Man (társszerző Paul McCartney-val)
3T – Why (producer)
Rebbie Jackson – Centipede (dalszerző, producer)
Rebbie Jackson – Fly Away (dalszerző, producer)

Reklámok

Off the Wall (album)

Off The WallMegjelenés: 1979. augusztus 10.

A felvétel ideje: 1978 december-1979 június

A felvétel helye: Allen Zentz Recording, Westlake Audio, Cherokee Studios (Los Angeles, Kalifornia)

Kislemezei: Don’t Stop ‘Til You Get Enough, Rock With You, Off The Wall, She’s Out of My Life, (valamint a Girlfriend kizárólag az Egyesült Királyságban)

Stílus: R&B, pop, diszkó, dance, funk, jazz

Kiadó: Epic

Az Off The Wall a Spotify-on:

Michael Jackson első szólóalbuma (Got To Be There) 14 éves korában jelent meg, “igazi” szóló pályafutását mégis sokan az 1979-es Off The Wall albumtól számítják.  Ekkorra Michael és testvérei elhagyták a Motown lemeztársaságot, s új lemezcégük a CBS/Epic végre teljes kreatív kontrollt adott nekik az anyagaik felett. Míg a Motownnál nem volt beleszólásuk abba, hogy mit énekelnek, nem írhattak saját dalokat és nem láthatták el a produceri munkákat, addig a CBS a Jacksons 1978-as Destiny című albumától kezdve végre engedélyezte ezt számukra (egy-két saját dal már a Destiny-t megelőző első két CBS-albumon is megjelent, de a teljes kreatív kontrollt csak a Destiny-től kezdve kapták meg a fiúk).

Michael azonban ennél is többre vágyott – arra, hogy saját elképzeléseit valósítsa meg testvérei nélkül. 1978-ban a Wiz című film forgatásán találkozott a jazz zenész Quincy Jones-szal, s ez a találkozás mindkettejük pályafutása szempontjából sorsfordító volt. Michael producert keresett készülő szólóalbumához, Quincy pedig felajánlotta önmagát.  A többi történelem: a Jackson-Jones páros három roppant sikeres albumot alkotott a következő tíz évben – köztük minden idők legsikeresebb albumát a Thrillert.

“Michael volt a legjobb dolog, ami kijött számomra a Wizből.” – írta később Quincy Jones önéletrajzában. “Egy hatvanéves bölcsessége volt benne és egy gyermek lelkesedése. Őszintén félénk volt, egy helyes kölyök, aki csodálatos intelligenciáját nagy mosolyok és nevetések mögé rejtette. De ezalatt a félénk külső alatt egy olyan művész bújt meg, aki égető vágyat érzett a tökéletesség iránt és határtalan ambícióval rendelkezett, hogy ő legyen a világ legnagyobb szórakoztatóművésze.” [1]

A CBS/Epic eleinte idegenkedett az ötlettől, hogy Jones legyen a producer, mivel “túl jazzesnek” találták, s úgy vélték nem lesz alkalmas menő táncslágerek produceri munkáihoz. Jackson azonban ragaszkodott hozzá. “Visszament a menedzsereivel az Epichez és azt mondta: ‘Nem érdekel mit gondoltok, Quincy fog dolgozni a lemezemen.'” [1] – írja Jones.

A saját tehetségén kívül a veterán Jones kapcsolatait is magával hozta – többek között a hangmérnök Bruce Swedient, akivel Jackson ezt követően az összes további szólóalbumán együtt dolgozott -, valamint Rod Tempertont, a diszkó-funk Heatwave együttes tagját, aki dalszerzőként három dallal járult hozzá az Off The Wall-hoz (és további hárommal a Thrillerhez).

Maga Jackson szintén három dalt szerzett az Off The Wallra: az album legnagyobb slágerét a Don’t Stop ‘Til You Get Enough -ot, valamint a Workin’ Day And Night-ot és Louis Johnsonnal közösen a Get On The Floort.

Amint később Michael elmondta, ő és Rod Temperton egymást motiválták a dalszerzés terén: “Egy napon bejött a stúdióba ezzel a gyilkos groove-val ‘dup, dakka dakka dup, dakka dakka dup’, ezzel az egész melódiával és refrénnel, a Rock With You-val. Én meg: ‘Wow!’ Így amikor hallottam ezt azt mondtam: ‘Oké, most igazán dolgoznom kell.’ Úgyhogy mindig amikor Rod előállt valamivel én is előálltam valamivel és így kialakult közöttünk egy kis baráti versengés.” [2]

Megtalálható az albumon továbbá a Stevie Wonder-Susaye Greene szerzőpáros, Paul McCartney, Tom Bahler, valamint a Carole Bayer Sager-David Foster szerzőpáros egy-egy dala is.

OffTheWallSpecialEditionAz album borítóján egy mosolygós csokornyakkendős, öltönyös Jackson látható. “Olyan, mintha egy ballagáson vagy esküvőn vagy más mérföldkő eseményen készült fotó lenne.” [3] – írta Anthony DeCurtis, a Rolling Stone magazin újságírója 2009-ben. Ez a megállapítás nem is áll messze az igazságtól, hiszen a fotó valóban azt hivatott sugározni, hogy Jackson gyereksztárból felnőtt művésszé érett. Az ötlet a fotóstól, Mike Salisbury-től származott – kivéve a fehér zoknit, amely Jackson ötlete volt és ami később ikonikus védjegyévé vált. Míg az eredeti 1979-es albumborítón Jackson felsőteste látható, addig a 2001-ben megjelent újramaszterelt Special Edition borítóján a lábai.

Az album 1979 augusztusában jelent meg – az időzítés látszólag nem is lehetett volna rosszabb. A “diszkózene” kifejezésnek ebben az időben kezdett rossz kicsengése lenni.  Mindössze néhány héttel korábban 1979. július 12-én került sor arra a megmozdulásra, ami “Disco Demolition Night” (kb. “A diszkó elpusztításának éjszakája”) néven került be a zenetörténelembe. Egy rádiós rocker DJ felhívására rock rajongók özönlöttek egy chicagói baseball stadionba, ahol az éppen zajló meccset a diszkó zene elleni demonstrációvá változtatták – diszkó lemezeket hordtak halomba és felgyújtották őket.

Azonban az Off The Wall – ugyan tánczenei album és részben diszkó -, de mégis különbözik a korszak “tucat” diszkó lemezeitől. Az album igényességét a kritikusok is elismerik, sokan a könnyűzene történetének egyik legmeghatározóbb albumának tartják.  Joe Vogel ezt írja Man in the Music című könyvében: “Az Off The Wall az volt az R&B-nek, ami a Beach Boys Pet Sounds című albuma a rocknak. Fordulópont volt, egy szónikus kinyilatkoztatás, egy korszak és egy hangulat párlata.”  [4]

Vogel hozzáteszi: “Eltérően a késő ’70-es évek legtöbb diszkózenéjétől az Off The Wall nem csupán a mértéktelenség ünneplése. Ez ugyanannyira az ártatlanság albuma, mint amennyire a tapasztalaté, a félénkségé és a rácsodálkozásé ugyanannyira, amennyire az élvezeteké. Roppant érzéki, de finoman, gyakran eufemisztikusan. Sosem beszél politikáról, mégis hallgatólagosan politikai. Sosem beszél faji kérdésekről, mégis ledöntött számos faji korlátot. Semmi speciális utalás nincs rajta történelmi kontextusára, mégis sok hallgatója számára egyértelműen meghatároz egy adott történelmi pillanatot. Diszkó, ugyanakkor jazz, pop, funk, soul, R&B és Broadway is. Az Off The Wall egy nehezen meghatározható album. Ez a meghatározhatatlanság azonban része a vonzerejének.” [4]

Anthony DeCurtis 2009 júliusában azt írta az albumról: “Ez egy olyan tánczenei album, amit a diszkóláz csúcsán adtak ki, mégsem merül el a műfaj kliséiben. Ritmusai elegánsak, de serkentőek, telítettek, de könnyeden szinkópáltak; a melódiák pillekönnyűek, mégis közvetlenek és feledhetetlenek.” [3]

Barney Hoskyns 1983 szeptemberében az NME-ben így vélekedett: “A legbonyolultabban időzített, legteljesebben textúrált, legragyogóbban érzéki tánczene, amit valaha készítettek.” [5]

A Blender magazin egy 2001-es cikke szerint az album “túlmutatott a funkon a tánczene jövőjébe és túlmutatott a soul balladákon a szívfacsaró dalok jövőjébe – sőt, túlmutatott az R&B-n a színvak popzene irányába.”  [6]

Vogel (Man in the Music): “Miközben az album nem volt túlzottan üzenet központú, azért hallgatólagos témái fontosak voltak. Az Off The Wall alapvetően a különbözőség ünneplése, az izgalomé, az érzelmeké és a közvetlenségé, a szabadságé és az átváltozásé. Ideiglenes elmenekülés volt a lélekölő monotonitás és  egyformaság ‘valóságából, invitáció az életbe, a fiatalságba, az egyediségbe és a szabadságba. Ha a Pink Floyd híres Wall-ja a narrátor elszigeteltségének szimbóluma, akkor Michael Jackson albuma az akadály átugrása volt, még akkor is, ha üdítő szabadsága tünékeny volt.” [4]

Jimmy Guterman The Best Rock ‘N’ Roll Records of All Time című 1992-es könyve szerint “Jackson olyan vokális trükköket hozott az Off The Wallra, amelyeket sem előtte, sem utána nem tudott egyetlen pop énekes sem elképzelni. A tenorja mindent áthat (még egy kicsi majdnem-rappel is a Get On The Floor-ban), de a legkifejezőbb vokális pillanatai szavak nélküliek – sikoltások, kiáltások, ujjongások, sóhajok, amelyek köteteket mesélnek el.” [7]

Michael és Quincy Jones 1979-ben az Off the Wall munkálatai alatt

Michael és Quincy Jones 1979-ben az Off the Wall munkálatai alatt

Mark Fisher 2009-ben azt írta: “Ha arra kérnél válasszak az Off The Wall és a Sex Pistols és a Beatles teljes katalógusa között, akkor nem lenne kérdés számomra. Tisztelem a Beatlest és a Pistolst, de filmhíradó archívumokká kövültek még mielőtt én odafigyelhettem volna rájuk; míg az Off The Wall még mindig élettel teli, ellenállhatatlan, pazar, nyüzsgő, Technicolor részletességgel.” [8]

John Lewis 1,001 Albums You Must Hear Before You Die című 2006-os könyve pedig “minden későbbi R&B album rosettai kövének” nevezte az Off the Wallt.

Valóban, az album hatása máig érezhető: számos ma népszerű zenész és énekes merített ihletet belőle. (Justin Timberlake, Pharell Williams, Bruno Mars, Usher, Daft Punk –  hogy csak néhányakat említsünk korunk sztárjai közül.)

Az album két dala lett Nr 1. a Billboard slágerlistán: a Don’t Stop ‘Til You Get Enough és a Rock With You.  Ezeken kívül az album címadó dala, az Off The Wall és a She’s Out of My Life című ballada is bekerült az első tízbe. A Thriller sikerét megelőzően az Off The Wall volt a legnagyobb példányszámban eladott album egy fekete művésztől.

Az album 1980-ban egy Grammy-díjat nyert a legjobb férfi R&B vokális előadás kategóriában a Don’t Stop ‘Til You Get Enough című számmal és további egy kategóriában volt jelölt (legjobb diszkó felvétel – szintén a Don’t Stop ‘Til You Get Enough-al), 2008-ban beválasztották a Grammy Hall of Fame-be.

Az  American Music Awards-on 1980-ban és 1981-ben is ez az album nyert a Kedvenc Soul/R&B Album kategóriában, valamint 1980-ban a Don’t Stop ‘Til You Get Enough volt az év Kedvenc Soul/R&B kislemeze. Maga Jackson 1980-ban és 1981-ben is elnyerte a Kedvenc Férfi Soul/R&B Előadónak járó díjat.

Az albumon szereplő dalok listája:

Ssz. Dal Dalszerző Producer
1. Don’t Stop ‘til You Get Enough Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
2. Rock with You Rod Temperton Quincy Jones
3. Workin’ Day and Night Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
4. Get on the Floor Michael Jackson, Louis Johnson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
5. Off the Wall Rod Temperton Quincy Jones
6. Girlfriend Paul McCartney Quincy Jones
7. She’s Out of My Life Tom Bahler Quincy Jones
8. I Can’t Help It Stevie Wonder, Susaye Greene Quincy Jones
9. It’s the Falling in Love (featuring Patti Austin) Carole Bayer Sager, David Foster Quincy Jones
10. Burn This Disco Out Rod Temperton Quincy Jones

A 2001-es Special Edition-ön a fentieken túl szerepel még:

Ssz. Dal Megjegyzés
11. Quincy Jones Interview #1
12. Introduction to Don’t Stop ‘Til You Get Enough Demo
13. Don’t Stop ‘Til You Get Enough (Original Demo from 1978) Michael Jackson demófelvétele, amelyet a testvérei közreműködésével vett fel.
14. Quincy Jones Interview #2
15. Introduction to Workin’ Day and Night Demo
16. Workin’ Day and Night (Original Demo from 1978) Michael Jackson demófelvétele, amelyet a testvérei közreműködésével vett fel.
17. Quincy Jones Interview #3
18. Rod Temperton Interview
19. Quincy Jones Interview #4

Az album legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 3.
Egyesült Királyság: 3.
Ausztrália: 1.
Új-Zéland: 2.
Kanada: 4.
Spanyolország: 11.
Németország: 25.
Franciaország: 27.

Eladott példányszám a világon: kb. 20 millió

Ebből

  • USA: 8 millió
  • Egyesült Királyság: 1,8 millió
  • Japán: 500 ezer
  • Mexikó: 500 ezer
  • Ausztrália: 350 ezer
  • Kanada: 300 ezer
  • Franciaország: 300 ezer

Források:

[1] Q: The Autobiography of Quincy Jones (Three Rivers Press, 2002. október)
[2] Bryan Monroe – Michael Jackson: In His Own Words (Ebony magazin, 2007)
[3] Anthony DeCurtis – Michael Reinvents Pop (Rolling Stone, 2009. július)
[4] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)
[5] Barney Hoskyns – The Boy Who Would Fly (NME, 1983. szeptember 17.)
[6] Review of Off the Wall, Blender magazin, 2001
[7] Jimmy Guterman – The Best Rock ‘N’ Roll Records of All Time, (Carol Publishing Corp., 1992)
[8]  Mark Fisher – The Resistible Demise of Michael Jackson – “And When the Groove is Dead and Gone” (Washington D.C., Zero Books, 2009)
[9] John Lewis – 1,001 Albums You Must Hear Before You Die (New York, Universe, 2006)
Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)