Valamennyi bejegyzés

Steve Porcaro a Human Nature-ről, a For All Time-ról és a Chicago 1945-ről (rajongói beszámoló)

Néhány nappal ezelőtt lefordítottam egy rajongó beszámolóját arról a Brad Sundberg által szervezett előadássorozatról, amelyre június végén került sor Los Angelesben, Michael Jackson halálának ötödik évfordulója alkalmából. Ez a rajongó azóta újabb bejegyzést írt az előadássorozat egy másik napjáról, amelynek vendége Steve Porcaro volt. Porcaro a Toto együttes tagja (ismertebb slágereik: Africa, Rosanna, Hold the Line). A Toto tagjai gyakran szerepeltek Michael Jackson lemezein mint stúdiózenészek, maga Porcaro pedig három dalt is írt Michaelnek (Human Nature, For All Time, Chicago 1945). Ezekről a dalokról is beszélt az elődásában. A rajongói beszámolót erről angolul itt olvashatjátok, a magyar fordítást pedig alább:

Június 23-26-án Los Angelesben Brad Sundberg “Stúdióban Michael Jacksonnal” című szemináriumának egy exkluzív sorozatát szervezte meg „A hazatérés” címmel. Már sokat írtam Brad mesés szemináriumairól és ha még nem látogattál el rájuk nem is ajánlhatnám jobban, hogy tedd meg. De azok, amelyeket Brad idén LA-ben szervezett különlegesek voltak. Nemcsak hogy a híres Westlake Studio D-ben kaptak helyet, ahol Michael a Bad című albumát felvette (ezért hívják „A hazazérésnek”), hanem Brad ezúttal néhány különleges vendéget is meghívott.

A szeminárium utolsó napján vettünk részt június 26-án. Brad szokásos programja után a VIP látogatók olyan vacsorát kaptak, amelyet a „Slam Dunk nővérek” készítettek – két kedves hölgy, akik MJ-nek és a csapatának főztek a stúdiómunkálataik alatt. A vacsora salátából, lasagne-ból és banán pudingból állt (benne igazi banánnal, ahogy Michael szerette!) és nagyon finom volt.

A vacsora után egy újabb különleges vendég csatlakozott hozzánk – a dalszerző és zenész Steve Porcaro. Porcaro és rock együttese, a Toto Michael Jackson stúdiózenészei voltak Michael szólókarrierje során az Off the Walltól a HIStory albumig. De ennél is fontosabb, hogy Steve Porcaro a szerzője három olyan dalnak, amelyet Michael Jackson felvett. Kettő ezek közül, a Human Nature és a For All Time, jól ismert és kedvelt a Jackson rajongók körében. A harmadik (aminek a nevét már bizonyára kitaláltátok) valamennyire titokzatos maradt.

Steve Porcaro

Steve Porcaro

Szóval képzeld el magad egy gyengén megvilágított lemezstúdióban egy színpad előtt, amelyet Michaelnek építettek, hogy gyakorolhassa a tánclépéseit. Mögöttünk van a kontroll szoba a csúcstechnológiás audió felszerelésével. Felettünk Michael Jackson szobája (amit úgy is neveztek, hogy „majom szoba”), ahol Michael pihent a felvételek között és ahová Bubblest bezárta a felvételek idejére. Ma Brad Sundberg és Steve Porcaro van a színpadon.

Vendége bemutatásakor Brad Sundberg elmondta, hogy Michaelnél nem mindig a legtehetségesebb fickó kapta meg az állást. A személyes kvalitások éppen olyan fontosak voltak. A stúdiómunka megköveteli a csapattagoktól, hogy szorosan együtt dolgozzanak és jól kijöjjenek egymással, így Michael olyan embereket keresett, akik őszinték voltak, profik és akikkel jó volt együtt dolgozni. És Sundberg szerint Steve ennek minden pontban megfelelt (nem beszélve arról, hogy természetesen csodálatosan tehetséges is). Hamar meglátjuk, hogy ez igaz. Steve Porcaro vidám ember: sármos, jó humorú és kellemes hallgatni.

Steve és az együttese, a Toto Quincy Jones-on keresztül kezdett el Michaellel dolgozni. Michaelnek nem volt saját együttese, így gyakran alkalmazta a Toto zenészeit, mint stúdiózenészeket. Porcaro emlékszik, hogy jelen volt a The Girl Is Mine lemezfelvételén MJ-vel, Paul McCartney-val és emlékszik Paul hatalmas sleppjére: a felesége, a menedzserei, az asszisztensei, akik mindenhová követték. Emlékszik, hogy már épp menni készültek, amikor Paulnak sikerült elmenekülnie mindezektől az emberektől pár percre és visszalopakodnia a stúdióba, ahol szeretett lógni a zenészekkel.

Michael Jackson, Paul McCartney, Quincy Jones és a "slepp" a Girl Is Mine felvételei alatt

Michael Jackson, Paul McCartney és a “slepp” a Girl Is Mine felvételei alatt

Komponistaként Porcaro sok kérdést kap az inspirációiról és a dalszerzés folyamatáról. Megkérdezik tőle, hogy úgy ír-e dalokat, ahogy Michael tette (ő mindig azt mondta, hogy a dalok egyszerűen az ölébe hullanak). Steve azt mondja, hogy néha így történik és néhány dalt egyszerre kap meg. Gyakrabban azonban egy apró részlettel kezdődik – egy hookkal (hook: szó szerint kampó, horog – a dalnak egy olyan része, amely fülbemászó, a leginkább megragadja a hallgatóit – a ford.), egy melódiával – és aztán onnan fejlődik tovább. Azt mondja, hogy a múltban a dalszerzés sokkal inspirálóbb, finomabb folyamat volt a számára és „a csillagok állásának” megfelelőnek kellett lennie ahhoz, hogy egy dal megszülessen. Manapság TV show-k zenéin dolgozik és elismeri, hogy ez nagyon megfegyelmezte. Azt mondja rájött, hogy lehetséges egy dalt határidőre megírni.

Természetesen mindenki kíváncsi azokra a dalokra, amelyeket Porcaro Michaelnek írt és hogy hogyan születtek, így tovább megyünk a Human Nature tárgyalására. Steve megosztja velünk a dal megalkotásának sztoriját. A Human Nature-t eredetileg a lányáról írta. A kislánya egyszer sírva jött haza az iskolából, mert egy fiú csúfolta. „Miért teszi ezt velem?” (“Why does he do it to me?”) – nem értette. Porcaro megpróbálta elmagyarázni neki, hogy talán a fiú így akarja kimutatni az érdeklődését, mert a fiúk néha ezt csinálják. Nem sokkal azután egy melódia jött a fejébe. Eredetileg a szöveg így hangzott:

I’ll tell her that it’s human nature
When she asks, “Why, why
Does he do it that way?”

(El fogom mondani neki, hogy ilyen az emberi természet
Ha megkérdezi, hogy „Miért, miért
teszi ezt velem?”)

Ugyanebben a szellemben írta meg a verseket, felvette a demót egy kazettára és odaadta az együttesének, a Totónak. De a csapatnak nem kellett a közepes tempójú ballada. „Több rock dalra van szükségünk, olyan dalokra, amelyeket jól lehet játszani egy stadionban.” – mondták Steve-nek. (Később látták az iróniát abban, hogy a Victory turné alatt Michael promóciós darabként használta a Human Nature-t és minden televíziós csatorna úgy mutatta be a dalt, mint amit stadionokban játszanak Amerika szerte a közönség nagy örömére és hisztériájára.)

Szóval hogyan talált a dal utat magának Michael Jacksonhoz? Steve szerint teljesen véletlenül. Quincy Jones általában szigorúan beosztotta az emberek szerepeit a stúdióban. Ha hangmérnök voltál, akkor nem voltál zenész és ha zenész voltál, akkor nem voltál dalszerző. Steve Porcaro az ő fejében zenész volt, így Quincy sosem kérte meg arra, hogy írjon dalokat Michaelnek. A Toto dalszerzője David Paich volt és ő kapott ajánlatot arra, hogy adjon le anyagot Michael Jackson részére. David írt pár groove-ot, de amikor eljött az idő, hogy elküldje őket Quincy-nek nem volt üres kazetta nála. Ezért elvette azt a kazettát, amin Porcaro demói voltak, beleértve a Human Nature-t is, felvette a groove-okat a másik oldalára, ráírta, hogy „A oldal” és elküldte Quincy-nek. Innen a történet jól ismert: valamilyen oknál fogva Quincy a kazetta másik oldalát játszotta le, hallotta a dalt és szerelembe esett vele. Steve azt mondja szeret olyan dalokat írni, amelyeknek különleges, szokatlan atmoszférájuk van és a Human Nature ezen atmoszférája nyerte meg Quincy-t is.

Azonban Quincy-nek nem tetszett a szöveg. Odaadta a dalt a szövegíró John Bettisnek, aki új verseket írt hozzá és Porcaro elismeri, hogy a végeredmény lenyűgözte őt. Aztán Michael felvette. Porcaro szerint mindössze párszor vették fel. Steve megmutatta Michaelnek hogy hogyan tagolja a szavakat és Michael utánaismételte. Azt mondja Michael mindössze egy párszor énekelte el a teljes dalt elejétől a végéig.

Sok változáson ment keresztül a dal a demótól a végső verzióig? Porcaro azt mondja, hogy nem sokon. Quincy-nek tetszett a dal úgy, ahogy volt és egy ponton Bruce Swedien (hangmérnök – a ford.) még azért is elhívta Steve-et a stúdióba, hogy segítsen a „why, why” megfelelő kiejtésében, mert pont úgy akarták azt reprodukálni, ahogy a demón volt. Porcaro azonban emlékszik, hogy hozzáadtak egy ritmus gitár részt, amit ő eleinte gyűlölt. „Utáltam. Úgy gondoltam nem illik a dalba. Persze 40 millió eladott lemezzel később megszerettem.” – viccelődik. „Most már úgy gondolom az a legbriliánsabb gitár rész, amit valaha írtak.”

Porcaro rámutat egy érdekes részletre a dalban – egy a háttérben hallható, alig észrevehető sorra, amikor azt a szót hallod, hogy „around” (3:05-3:08 az album verzión). Azt mondja a szöveg, amit Michael énekel ez: „she’s keeping him by keeping him around” és ez Porcaro eredeti demójából származik.

Human Nature

Azután rátérünk a For All Time-ra – egy másik gyönyörű, atmoszférikus dal, amelyet Porcaro írt. Steve azonnal szerteoszlatja azt a mítoszt, hogy létezik egy verzió a Thriller felvételeinek időszakából. A dalt valójában a Dangerous korszak alatt írta és Michael akkor is vette fel először és az egyetlen alkalommal. Steve elmondja, hogy az akkordok akkor jutottak eszébe, amikor hallotta a Monkees Daydream Believer című dalának pár hangjegyét dübörögni egy arra elhaladó autó ablakából. Néha egy nagyszerű dal egy ilyen véletlenszerű pillanatból születik. A For All Time címét egy másik nagyszerű kompozíció inspirálta (aminek a címe most sajnos nem jut eszembe). Egy érdekesség: a dal kórusában a „for all time” szavakat Michael nem egy egyszerű sorként énekli, hanem három összevágott szó kombinációjaként – Steve akarta, hogy így hangozzon.

Szóval akkor hogy került a dal a Thriller 25-re? Porcaro nem tudja a választ. „Felhívtak és azt mondták: ’Szeretnénk rátenni a dalodat a Thriller évfordulós kiadására.’” – emlékszik vissza. „Azt mondtam: ’Persze, a Human Nature-nek rajta kell lennie, hiszen része az albumnak.’ Azt mondták: ’Nem, nem, a másik dalodat, a For All Time-ot.’” Ma sem tudja, hogy kinek a döntése volt, Michaelé vagy a lemeztársaságé.

For All Time

Aztán a szeminárium vége felé Steve megosztott velünk egy emléket, amit a nagyon kedves emlékeim között fogok számon tartani. A találkozónk elején megkérdeztük, hogy hány dalt írt Michaelnek és ezek közül Michael hányat vett fel. Steve azt válaszolta, hogy több dalt átadott és Michael ezek közül „valószínűleg hármat” vett fel. Készültem megkérdezni a szeminárium végén a kérdések alatt, hogy mi a harmadik dal, de kiderült, hogy nem szükséges. Steve magától is elmesélte a sztorit.

Miután kijött a Thriller album, a Victory turné alatt (vagy talán még előtte) Porcaro átadott pár dalt Michaelnek. Nem sokkal később MJ felhívta Steve-et és azt mondta neki, hogy szeretne valamit csinálni az egyikkel. MJ elment a könyvtárba és elolvasott pár dolgot az 1930-40-es évek Chicagójáról és így jött a dal ötlete. Ő és Porcaro találkoztak és felvettek kilenc vokális részt ahhoz a daloz, amely végül a Chicago 1945 lett.

Természetesen lehetetlen szöveggel leírni egy zenét, de itt van öt dolog, amit tudnod kell a Chicago 1945-ről:

  • A dal zeneileg, vokálisan tökéletesen kiadható állapotban van úgy ahogy van.
  • Semmi köze sincs az Al Caponéhoz vagy a Smooth Criminalhoz (egy újabb mítosz) – egy teljesen más és különálló dal. (A ford. megjegyzése: javítottam is ezt az információt a Smooth Criminalról szóló bejegyzésben.)
  • A szöveg (három?) lányról szól, akik elmennek szórakozni és eltűnnek.
  • Fülbemászó dal. Nincs a Billie Jean vagy a Beat It szintjén, de egy erős groove. A hook (“Never to be found again… never to be found again”) három napig a fejembe ragadt miután hallottuk.
  • Amikor játszották a dalt megpróbáltam találni egy másik MJ dalt, amihez hasonlíthatom. A legközelebbi talán a Behind the Mask – a dal tempójában és még a kompozíciójában is kicsit hasonlónak tűnt a számomra. Bár azt hiszem a Chicago 1945-t alacsonyabb hangfekvésben énekli – Michael hangja nem olyan rezonáns, mint a BTM-ben.

A szomorú az, hogy mára már mindenki hallhatta volna, ha a lemeztársaság hajlandó lett volna megfelelő módon kezelni. Porcarót megkeresték a dallal kapcsolatban az Xscape albumra, de nem adott engedélyt a felhasználására. „Úgy tűnik manapság a dalokat azonnal remixelik.” – mondta nekünk. Nyilvánvaló volt, hogy ez a megközelítés nem tetszik neki. És miközben a rajongó bennem szeretné, ha megvehetné ezeket a dalokat a kollekciójába, csak tisztelni tudtam Porcarót az álláspontjáért. Úgy gondolom, hogy zenészként és dalszerzőként megérti, hogy egy dal sértetlensége mennyit jelent egy művész számára. És Michael kollégájaként kétségtelenül tudja, hogy Michael mennyire törődött a kompozícióival. „A kevesebb több” – ez egy olyan elv volt, amit ő is úgy idéz, mint ami nagyon fontos volt MJ és Quincy számára. A Chicago 1945 nagyszerű dal, aminek nincs szüksége semmiféle „kortársiasításra” és megérdemli, hogy a saját jogán hallják és szeressék.

Porcaro sem tudja kiadni a dalt a Michael Jackson Hagyatékkezelő engedélye nélkül így a dal egyelőre patthelyzetben van. Csak remélni tudjuk, hogy eljön az idő, amikor Michael kreatív partnerei, a hagyatékkezelőjének a végrehajtói és a lemeztársasága képesek lesznek egyetérteni abban, hogy a ki nem adott anyagot hogyan kell kezelni. Egyelőre mi, rajongók, elvesszük amit tudunk és hálásak vagyunk minden lehetőségért, hogy hallhatjuk az eredeti zenét, amit Michael hátrahagyott. Köszönjük, Mr. Porcaro, megtiszteltetés volt találkozni önnel és hallani azokat a sztorikat és azt a zenét, amit megosztott velünk azon az estén.

Brand Sundberg a lányával, Steve Porcaro és Brian Vibberts

Brand Sundberg a lányával, Steve Porcaro és Brian Vibberts

Smooth Criminal

SmoothCriminalA Smooth Criminal a hetedik kislemez Michael Jackson Bad című albumáról. 1988. október 24-én jelent meg és a hetedik helyig jutott a Billboard slágerlistáján, így tehát nem volt azon öt dal között, amely Nr 1. sláger volt a Badről, noha azóta az album egyik legnépszerűbb és leginkább ikonikus dalává vált.

A dalt Michael írta és komponálta és volt egy elődje is: az Al Capone című dal, amelynek demója a Bad album 25. évfordulójára 2012-ben kiadott Bad 25 című kiadványon jelent meg.

Matt Forger, Michael egyik hangmérnöke így emlékezett vissza: “Az Al Caponét egy történelmi figuráról írta. Megveti az alapjait annak a dalnak, amely később a Smooth Criminal lett. Michael sok hasonló témát és hasonló ötletet felhasznált a Smooth Criminal megalkotásakor. A Smooth Criminalban írt egy sztorit és egyedivé tette. Az nem egy történelmi figuráról szólt, mint az Al Capone. Elkészítette a saját sztoriját és ez valami új és friss volt a víziójában.” [1]

A  Smooth Criminal témája végül is egy titokzatos gyilkosság lett, amelynek áldozata egy Annie nevű lány. Spike Lee Bad 25 című dokumentumfilmje szerint a nevet egyébként CPR Annie inspirálta. CPR Annie annak a bábúnak a neve, amelyet az újraélesztés gyakorlásához használnak.

Sokáig tartotta magát a rajongótáborban az a pletyka, hogy az Al Caponének is volt egy elődje, mégpedig a nagyközönség által eddig nem hallott Chicago 1945, ám ezt a feltételezést 2014 júniusában egy rajongóknak tartott előadáson maga Steve Porcaro cáfolta, aki a Chicago 1945 szerzője vagy társszerzője. Elmondása szerint a Chicago 1945-nek semmi köze sincs sem az Al Caponéhoz, sem pedig a Smooth Criminalhoz – az egy teljesen más, különálló dal.

A Smooth Criminalt kísérő kisfilm sokak véleménye szerint Michael egyik legjobb, ha nem a legjobb videója – márpedig ezt a címet nem könnyű kiérdemelni egy számos mesteri alkotást felvonultató videográfiában. Jay Ziegler szerint nemcsak “a hihetetlen tánca, filmes technikája, hangulata, világítása, jelmeztervezése miatt”, hanem “a zene és a filmgyártás színvonalának emelése miatt is különleges a zenei videók között” [2] (a fordításért köszönet az Ember a zenében blognak).

Egy másik kritikus, Christopher Sunami azt írja: “Ami a ‘Smooth Criminal’-t igazán kiemelkedővé teszi az a koreográfia egésze. A fejlődés egyértelmű a hasonló témájú ‘Beat It’-hez képest. A ‘Beat It’-ben kitörölhetetlen a kép, ahogy a bandatagok lassan csatlakoznak Michaelhez, miközben az egyéni káosz átalakul egy erőteljes műsorszámmá. Azonban a ‘Smooth Criminal’-ban az egész tiltott szórakozóhely eleven mozgásban van az elejétől a végéig, a koreográfia mindent magába foglal a tangó-szerű táncparkettől, a szerencsejátékosok kockázásáig. Michael mindezeken keresztül suhan, néha egyszerre, néha ellentétesen és néha bonyolult kapcsolatban mozogva a többi táncossal, amit nem könnyű összefoglalni (de a koreográfia olyan táncosokra emlékeztet, akik a művészet magas fokát képviselik, mint Alvin Ailey). A jellegzetes mozdulatok közül, amelyek megjelennek a videóban – a moonwalk, a bedőlés, a forgás – egyik sem tart tovább néhány másodpercnél. Michael előadása pillanatról pillanatra meglehetősen higanyszerű, változékony, olyan mozdulattáron keresztül, amelyet más előadók talán éveken keresztül fejlesztenek, és tökéletesítenek. Ez egyedülálló tulajdonságot kölcsönöz a mozgásának. Ő nem úgy táncol a zenére, mintha egy hétköznapi ember lenne. A tánca sokkal inkább lebeg a zene tetején, a technikai virtuozitás szédületes folyamata” [3] (fordítás: Ember a zenében blog).

A kisfilm alapötlete Michaelé. Amint a 2003-as Private Home Movies-ban elmondta, először westernt akart készíteni, majd később gondolta meg magát, hogy inkább egy gengszterfilm lesz belőle. A filmen az látható, ahogy Neverlanden próbálja vizionálni az elképzeléseit, a mozdulatokat, miközben egy operatőr felveszi ezeket. Azt is elmondta, hogy a Smooth Criminalhoz kapja a legtöbb kommentárt és hogy neki magának is ez a videó az egyik kedvence, és azt is megtudjuk, hogy a dal majdnem lemaradt a Bad albumról.

A végső koreográfiát Michael Vincent Pattersonnal és Jeffrey Daniellel készítette el, a kisfilmet Colin Chilvers rendezte. A videó jelmezeinek és témájának ihletője egyértelműen a Fred Astaire főszereplésével készült 1952-es The Band Wagon című film Girl Hunt című jelenete, amelyben Astaire világos öltönyt kék inget és fehér nyakkendőt visel – akárcsak Jackson a Smooth Criminalban. “Nagy rajongója volt Fred Astaire-nek és tisztelegni akart előtte a filmben.” [4] – mondta Colin Chlivers Spike Lee Bad 25 című dokumentumfilmjében.  (Arról, hogy hogyan ihlette meg Fred Astaire Michael Jacksont bővebben írtam ebben a bejegyzésben, amelyben megnézheted a Girl Huntot is.)

Vincent Patterson privát felvétele arról, amikor a koreográfiát készítették:

A videó közepe táján van egy jelenet, amikor leáll a zene és a táncosok lassított felvételként mozognak. Ez a rész nem egy előre megkoreografált jelenet. Amint Colin Chlivers elmondta a Bad 25 dokumentumfilmben Michael egyszerűen csak azt akarta, hogy a táncosok érezzék a pillanatot: “Abban a szünetben a közepén Michael csak hagyni akarta, hogy a táncosok érezzék a jelenetet. Úgy értem akkor már elég régóta forgattunk és ő azt mondta ‘nem akarom, hogy bármi megzavarjon minket’. Én öt kamerával forgattam akkor, plusz Jerry-nek is volt öt kamerája. Szóval tíz kamera vette. És nem tudtuk, hogy meddig fog tartani.” [4]

Itt látható – 0:47-től -, ahogy Michael magyarázza, hogy mit szeretne ettől a bizonyos improvizált jelenettől. 1:33-nál ezt mondja: “Azt akarom, hogy a zene reprezentálja azt, amit érzünk. Diktálnia kell az érzéseinket, a hangulatainkat. Kifejezzük azt ahogy mindenki érez.  Ez lázadás… tudod hogy értem? Kiengedjük azt, amit mindig el akartunk mondani a világnak. Szenvedély és düh és tűz.” (0:47-ig a Bad című videó koreografálásából látható néhány jelenet.)

A Smooth Criminal szorosan kapcsolódik Michael 1988-as filmjéhez a Moonwalkerhez, hiszen annak egy központi jelenete. A filmről majd egy külön bejegyzésben szólók bővebben.

A videónak több verziója létezik.

Eredeti Moonwalker verzió: Az a változat, amely a Moonwalker című filmben látható. A legteljesebb formában ez a verzió foglalja magában a középső részt, amikor a táncosok zene nélkül improvizálnak, ugyanakkor a végén nem tartalmazza azt az utolsó hat másodpercet, amikor a nő, aki bezárja az ajtót Michael mögött legyezi magát. Az eredeti dalhoz képest ez a változat pluszban tartalmazza a második versszakban ezeket a sorokat: “Everytime I try to find him he’s leaving no clues left behind him. And they have no way of knowing of the suspect, or what to expect”.

Szerkesztett Moonwalker verzió: Ez a változat található meg a HIStory on Film, Volume II, valamint a Michael Jackson’s Vision című videógyűjteményeken. Gyakorlatilag az eredeti Moonwalker verzió kissé szerkesztett változata. Kevesebb benne a párbeszéd, a középső, zene nélküli részt egy kicsit lerövidítették és itt a végén a  nő, aki bezárja az ajtót Michael mögött legyezi magát.

Kislemez verzió: Egy 4 perc 3 másodpercre lerövidített változat. A zenetévék, amelyek inkább a 4-5 perces videókat szeretik a 9-10 percesek helyett, a leginkább ezt a változatot szokták játszani.

Album verzió: A videó alatt a dal album verziója hallható, magát a filmet pedig helyenként felgyorsították, helyenként lelassították, illetve egyfajta homályosító effektet adtak hozzá és néhol más kameraállásokat. Ez a videó látható a Moonwalker film végén a stáblista közben, illetve a Number Ones című videógyűjteményen, valamint a Visionary: The Video Singles című kiadványon, illetve a Target üzletlánc által forgalmazott Bad 25 kiadványok egy külön a Bad album videóit tartalmazó DVD-jén.

További érdekességek: A dal elején hallható szívdobbanások Michael valódi szívdobbanásai, amelyeket Dr. Eric Chevlan segítségével vettek fel. A dalban a rendőrfőnököt Bruce Swedien hangmérnök személyesíti meg, amikor ezt a szöveget halljuk mintegy valamiféle hangosbemondóból: “Everybody please leave the area right now!” (“Kérem mindenki hagyja el a területet most!”)

A dal különféle maxi CD-ken megjelent hivatalos remixei:

Extended Dance Mix
Extended Dance Mix Radio Edit
Dance Mix Dub Version
‘Annie’ Mix
A Capella
Instrumental

A Smooth Criminalt többen feldolgozták, a legsikeresebben az Alien Ant Farm 2001-ben, amikor is több országban is az első 10-be kerültek a dallal. Ez a feldolgozás hallható az Amerikai pite 2 című filmben. Máig ez a csapat legsikeresebb dala. Michael azt nyilatkozta, hogy tetszik neki ez a feldolgozás.

További feldolgozások a teljesség igénye nélkül: 2008-ban David Garrett, német hegedűművész a dal klasszikus feldolgozását megjelentette Encore című albumán. 2011 januárban a 2Cellos nevű csellista duó (Luka Šulić és Stjepan Hauser) a YouTube-on aratott nagy sikert a dal csellón eljátszott változatával, majd ezt később debütáló albumán is megjelentette.  Ashanti 2002-es Rescue című dala ugyanúgy indul, mint a Smooth Criminal.

A Smooth Criminal videója lett az év videója az 1988-as Brit Awardon.

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/10/06/10-smooth-criminal/

Az eredeti Moonwalker verzió:

A szerkesztett Moonwalker verzió:

A kislemez verzió:

A Smooth Criminal elődje, az Al Capone. Ez a demó a 2012-ben kiadott Bad 25-ön jelent meg:

A kislemez B oldalán a dal instrumentális változata kapott helyet:

Írta és komponálta: Michael Jackson
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Michael Jackson (vokális hangszerelés), Michael Jackson és John Barnes (ritmus hangszerelés), Jerry Hey (fúvós hangszerelés)
A felvétel ideje: 1987
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Bad

Stílus: pop, dance, funk

Videó

Rendezte: Colin Chilvers
Koreográfia: Michael Jackson, Vincent Patterson, Jeffrey Daniel

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 7.
Egyesült Királyság: 8.
Hollandia: 1.
Spanyolország: 1.
Franciaország: 4.
Németország: 9.

Forrás:

[1] “Chicago 1945 was done prior to Al Capone”, Matt Forger: the secrets of BAD 25 (EN) (2012. október 9.)
http://mjdatabank.com/mjjnews/wordpress/2012/10/09/chicago-1945-was-done-prior-to-al-capone-matt-forger-the-secrets-of-bad-25-en/

[2] Jay Ziegler – Ridiculously Awesome Music Videos: ‘Smooth Criminal’ (Consequence of Sound, 2008. június 15.)

[3] Christopher Sunami – Rewievs: Smooth Criminal (Kitoba.com)

[4] Spike Lee – Bad 25 (dokumentumfilm)

Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Mely dalok lesznek rajta az Xscape-en?

Azt már tudjuk a tegnapi hivatalos bejelentésből, hogy a május 13-án megjelenő posztumusz Michael Jackson albumon, az Xscape-en 8 dal lesz. Legalábbis a standard verzión. Az iTunes előrendelési oldalán látszik, hogy a Deluxe verzió  17 dalt és 2 videót tartalmaz. A 17 dal az ugyanaz a 8 dal kétszer (új remix verzióban és demóként), plusz úgy néz ki lesz egy bónusz dal is.

Miután néhányaknak már megadatott, hogy meghallgassák az albumot egy listening party-n Londonban, így az onnan kiszivárgó infókból összelehet szedni a 8 dalt.  Ezek (nem feltétlenül ebben a sorrendben):

1. Xscape
2. Slave to the Rhythm
3. Do You Know Where Your Children Are
4. A Place With No Name
5. Love Never Felt So Good
6. Chicago 1945
7. She Was Lovin’ Me
8. Blue Gangsta

Timbaland megerősítette, hogy MJ dalokon dolgozik

Korábban beszámoltam arról a DJ Freestyle Steve tweetről, amely arra utalt, hogy a neves producer Timbaland kiadatlan Michael Jackson dalokon dolgozik. Nos, a hír igaz az alábbi videó tanúsága szerint, hiszen itt maga Timbaland beszél erről. Több dalon is dolgozik, sőt talán a teljes albumnak ő lesz a producere.  Azt is említi, hogy egy Chicago című dal lesz az első kislemez. Rajongói körökben ismert, hogy Jacksonnak létezik egy Chicago 1945 című kiadatlan dala. Timbaland azt várja, hogy ez az album megkoronázza pályafutását. Egyébként sosem dolgozott együtt Jacksonnal, de elmondása szerint telefonon egyszer beszéltek és MJ akkor azt mondta neki kedveli a munkáit.