Valamennyi bejegyzés

Világszerte emlékeztek a héten Michael Jacksonra

A héten, június 25-én volt Michael Jackson halálának 10. évfordulója. A 2019-es év eddig számunkra sajnos a hazugságokkal telített Leaving Neverland árnyékában és a média hozzá kapcsolódó, roppant egyoldalú lejárató kampányának jegyében telt, ezért kérdéses volt, hogy ez hogyan fogja a június 25-ei megemlékezéseket befolyásolni.

Örömmel tapasztalhattuk, hogy ami a hétköznapi embereket illeti, a Michael iránti szeretet semmit sem csökkent. Azt a média is kénytelen-kelletlen elismerte cikkekben, hogy MJ zenéjének népeszerűsége nem csökkent, sőt inkább nőtt az elmúlt hónapokban. A Nielsen Music, amely a zenei eladások és streamelések statisztikai adataival foglalkozik, azt jelentette, hogy 2019 első félévében Michael zenéjét 41%-al többen streamelték, mint 2018 ugyanezen időszakában. Mindezt annak ellenére, hogy a fővonalas média egyes véleményvezérei (pl. Oprah Winfrey) megpróbálkoztak azzal, hogy elindítsanak egy “MuteMJ” (Némítsd el Michael Jacksont!) kampányt, ami azonban a visszájára sült el. Ahelyett, hogy Jackson zenéjének a népszerűsége csökkent volna, Oprah közösségi oldalai lettek tele felháborodott kommentekkel, lépten-nyomon emlékeztetve Oprah-t azon alapvető újságírói kötelességre, amit ő elmulasztott, nevezetesen  hogy egy ügyben (pláne egy ilyen ügyben, amely az egyik fél jó hírnevét sérti) mindkét felet meg kellene hallgatni.

Erről a kötelességről amúgy nemcsak Oprah, hanem a fővonalas média nagy része “elfeledkezett”. De ez az eufémisztikus megfogalmazás. Valójában nem is feledékenységről, hanem inkább cenzúráról van szó. Magam is tudok több olyan esetről, amikor a Leaving Neverlandet kritizáló cikkeket egész egyszerűen nem volt hajlandó leközölni a zömében magát “liberálisnak” tartó, nyugati fővonalas média. Olyan szerző cikkét dobták vissza például a Huffington Poston, aki egyetemi tanár és korábban több cikket is írt már nekik. Szeretett volna rávilágítani olyan jogokra, mint az ártatlanság vélelme, vagy hogy mielőtt igazságként fogadnánk el a televízióban egyoldalúan tálalt vádakat, azelőtt talán nem ártana bizonyítani, de legalábbis meghallgatni a vita másik oldalán felsorakoztatott érveket is, illetve az újságíróknak egy kicsit mélyebb kutatómunkát végezni annál, hogy a filmben elhangzottakat tényként szajkózzák vissza. Egy másik, a Leaving Neverlandet kritizáló cikket a megjelenése után néhány órával töröltek a liberális Daily Kos weboldalról, s a szerzőnek a mai napig adósak a magyarázattal, hogy miért.

Úgy tűnik nem azonnal tényként kezelni egy vádat a #MeToo-diktatúrában annyira radikális nézetnek számít, hogy még csak nem is vitába szállnak vele (ahogy egy valódi liberálishoz illene egyet nem értés esetén), hanem egyszerűen nem engedik leközölni (ahogy azt egy diktatórikus rendszerben csinálják a rendszerbe nem illeszkedő véleményekkel). Pedig egyelőre még ezeken az elveken (mindenki ártatlan, amíg nem bizonyosodik a bűnössége, a bizonyítás terhe a vádlón van, a megvádoltnak joga van szembenézni a vádlójával és megvédeni magát stb.) alapul a nyugati jogrend – bár ha a #MeToo-radikálisokon múlik, akkor lehet, hogy már nem sokáig.

Amit fent írtam túlzásnak hat? Márpedig ugyanerről a jelenségről számolt be Dr. Srini Pillay is, a Harvard Orvosi Egyetem professzora, akinek szintén volt véleménye Leaving Neverland ügyben, s történetesen az ő cikkét sem engedték leközölni egy általa itt meg nem nevezett tekintélyes lapban, mert nem illeszkedett a #MeToo fősodorba, nevezetesen, hogy minden vádlónak azonnal hinni kell és a vádjait tényként kezelni. Ha nem így teszel, akkor “áldozathibáztató” vagy. Ezzel az indokkal dobták vissza az ő cikkét is – az senkit ne zavarjon, hogy az egyáltalán nem került bizonyításra, hogy a két vádló valóban áldozat és nem mondjuk hamis vádló, akiket a megggazdagodás reménye hajt (súlyos millió dollárokra perelik ugyanis Jackson cégeit ezen vádakkal, amiről a filmben méltatlanul kevés szó esett, bár nem véletlenül). Pillay-nak azt mondták a lapnál, hogy manapság egy ilyen cikk “karrier-öngyilkosságnak” számít. Nesze neked nyugati szólásszabadság, véleményszabadság, sajtószabadság!

Személyes tapasztalat is van. Egy ismerős rajongót az Los Angeles Times kért fel egy interjúra a Leaving Neverland kapcsán. Állítólag, hogy bemutassák mit gondolnak a rajongók az egészről. Többen “összeültünk” a virtuális térben, hogy megvitassuk, hogy elfogadja-e a felkérést vagy sem. Azért a hezitálás, mert volt egy sejtésünk, hogy az érdeklődés nem teljesen őszinte – hogy nem a valódi párbeszéd és megismerés a cél, hanem egy olyan cikket szeretnének kerekíteni, amiben hülyének, őrültnek, elvakult fanatikusoknak állíthatják be az MJ-rajongókat. A gyanúnk ellenére úgy gondoltuk adunk a dolognak egy esélyt. Hátha mégis tisztességes cikket akarnak írni! Az interjúra felkért rajongóval előre átbeszéltük, hogy milyen érvekről, a bírósági anyagokból tényszerűen alátámasztható dolgokról beszéljen. A kb. félórás telefoninterjúban mindezeket el is mondta a riporter hölgynek (legyen itt megnevezve: Amy Kaufman), aki úgy tűnt figyel és jegyzetel. Mindebből aztán semmit nem jelentetett meg, úgyhogy az igazolódott be, amit előre sejtettünk. Az egész interjúból egyetlen semmitmondó, a szövegkörnyezetéből kiragadott és még át is alakított mondatot írt bele a cikkbe, majd inkább elment a Twitterre és onnan összeszedett néhány vérmesebb rajongói hozzászólást, hogy azzal pakolja tele a cikkét. Igen, a cél az volt, hogy hülye fanatikusoknak állítsa be az MJ-rajongókat, s ebbe a képbe a higgadt, tényekkel, bírósági dokumentumokkal alátámasztott interjú valahogy nem fért bele. Hozzáteszem, hogy ugyanez a riporter előtte egy halom a Leaving Neverlandet támogató cikket közölt, s interjút is készített a rendező Dan Reed-del, akinek persze minden szavát tisztességesen leközölte, s közben csontig be is nyalt neki. Ennyit az elfogulatlan, kiegyensúlyozott tájékoztatásról. S ez még csak nem is egy bulvárlap, hanem a “nagy” Los Angeles Times.

Egy másik rajongót, Danny Olivert a brit ITV This Morning című show-jában interjúvoltak meg. Előtte őt is próbálták behúzni a csőbe. Ragaszkodtak hozzá, hogy talpig Michael Jacksonnak öltözve adjon interjút – nyilván azért, hogy bohócot csináljanak belőle. Danny azonban túljárt az eszükön. Beleegyezett a dologba (mert tudta, hogy másképp nem interjúvolnák meg), majd aztán végül mégis “civilben” jelent meg – akkor már semmit nem tudtak tenni a műsor készítői, kénytelenek voltak így adásba engedni, s ebből végül ez az interjú született:

Kicsit talán elkalandoztam június 25-étől, de kontextusba szerettem volna helyezni azt. Ilyen média-ellenszélben érkeztünk ugyanis Michael halálának 10. évfordulójához. Nem tudthattuk előre, hogy a fenti körülmények milyen hatással lesznek a megemlékezésekre.

Nos, a hatás, amit én érzékeltem, hogy a korábbiaknál kevesebb celeb emlékezett meg MJ halálának évfordulójáról, így azok előtt szeretném megemelni a kalapomat, akik most is megtették, fittyet hányva a #MeToo-radikálisokra és a politikai korrektségre. Mint például Naomi Campbell vagy Darren Hayes (a Savage Garden énekese), Spike Lee, Wesley Snipes  vagy Kim Kardashian.

 

Ami sokkal fontosabb a celebeknél az, hogy a rajongók abszolút nem zavartatták magukat és világszerte rengetegen megjelentek különféle megemlékezéseken. Az alábbiakban ezekről közlök fotó-összeállítást.

Forest Lawn (a temető, ahol Michael nyugszik).

 

A magyar rajongók által küldött alkotás

 

Piros-fehér rózsák minden mennyiségben a One Rose for MJJ csapattól. Ebben a kampányban rózsákat lehet küldeni MJ sírjához minden évben. Korábban pirosakat, idén fehéreket is az ártatlanság szimbólumaként. Idén több, mint 18 000 szál rózsát rendeltek a rajongók a One Rose for MJJ kezdeményezésen keresztül – többet, mint eddig bármelyik évben (tavaly 8000 körül volt a  rendelt rózsák száma). A virágokat csak egy napig engedik a temetőben lenni a rend érdekében. Így a One Rose for MJJ csapat egy nap után különféle kórházaknak, nyugdíjas otthonoknak szállítja szét a rózsákat.

Los Angeles-ben szimpátiatüntetés MJ mellett:

A szimpátiatüntetésen Michael unokahúga, Brandi is részt vett (jobbra)

Michael csillaga a hollywoodi Hírességek sétányán

Budapest, Magyarország (Michael fájánál)

Moszkva, Oroszország

Tel Aviv, Izrael

London, Nagy-Britannia

Csengdu, Kína

Guangdzsu, Kína

Videók:

Magyar kommentárral:

Los Angeles-i szimpátiatüntetés

Madrid, Spanyolország

Moszkva, Oroszország

London, Nagy-Britannia

Hollywood, Hírességek sétánya

Kínai rap

Csengcsu, Kína

Morsang-sur-Orge, Franciaország (június 22.)

 

Ma lenne 60 éves Michael Jackson

A legméltóbban a zenéjével ünnepelhetjük ennek a csodálatosan tehetséges és jószívű embernek az életművét. Köszönjük, Michael!  Mindig velünk leszel.

Nyugodj békében, drága Michael!

Nem ezt érdemelted ettől a világtól, aminek Te oly sokat adtál. Don McLean Vincent című dala jár a fejemben, amit a szerzője annak idején Vincent van Goghról írt, de tökéletesen illik Rád is.

“[…]

Nem hallgattak meg téged, nem tudták hogyan
De talán most majd meghallgatnak

[…]

Mert nem tudtak szeretni téged,
A te szereteted mégis igaz volt
És amikor már nem maradt több remény
Azon a csillagos, csillagos éjszakán

Elvetted az életed, ahogyan a szerelmesek gyakran teszik
De elmondhattam volna neked Vincent
Hogy ez a Világ sosem volt való
Valakinek, aki olyan szép, mint te

[…]
Most már azt hiszem tudom
Hogy mi az, amit próbáltál nekem elmondani
És hogy hogyan szenvedtél az épelméjűségedért
És hogy hogyan próbáltad őket megszabadítani

De ők nem hallgattak meg és még mindig nem hallgatnak meg
Talán soha nem is fognak…”

 

Így készülnek a kínai rajongók június 25-re

Nagy szabású tánc koreográfiával készül két kínai Michael Jackson rajongói klub – a Michael Jackson Shanghai Fanclub (MJJSH) és a Michael Jackson Chinese Fan Community (MJJCN.com) – a  június 25-ére, amikor Michael halálának hetedik évfordulójáról emlékezünk meg. A tánc hátteréül az alábbi LED-es fényjáték fog szolgálni, amely a sanghaji CITIbank oldalán jelenik meg és amely Michael 1995-ös MTV fellépésének koreográfiáját mutatja, amelyet Dangerous című dalára adott elő. Ez még csak teszt, de már önmagában is igen látványos. Reméljük majd a “fő előadásról” is látunk videót.

 

Több, mint 44 éve, hogy Michael Jackson először a Rolling Stone magazin címlapjára került

A Rolling Stone magazin attitűdje Michael Jackson felé nem mindig volt előítéletektől mentes (lásd ezt a bejegyzést), de az tény, hogy mai napig Michael az, aki a legfiatalabban a zenei magazin címlapjára került. Április 29-én múlt 44 éve, hogy 1971-ben a standokra került ez a szám, amin Michael látható ezzel a felirattal: “Miért marad fenn ez a 11 éves sokkal a lefekvési ideje után is?” Azt is olvashatjuk a címlapon, hogy Michael ekkorra már hat aranylemezzel büszkélkedhetett.

Hűen az akkori Motown propagandához Michael egy évvel fiatalabbnak van beállítva a valós koránál, hiszen itt valójában már 12 éves volt. De ez is bőven elég a rekordhoz.

rollingstone71_1

 

6 éve nincs köztünk Michael Jackson

Tegnap volt Michael Jackson halálának 6. évfordulója. A rajongók és hírességek világszerte emlékeztek róla a közösségi médián és persze a Glendale-i (Kalifornia) Forest Lawn temetőben is, ahol nyugszik. A tegnapi nap képei és kommentárjai.

Forest Lawn

A One Rose for Michael projekt keretében a rajongók a világ minden tájáról rendelhetnek Michael számára rózsát. Ezt évek óta néhány lelkes kaliforniai rajongó szervezi és azért nagyon jó ötlet, mert így azok is elhelyezhetnek egy-egy szál rózsát Michael mauzóleuma mellett, akik nem tehetik meg, hogy odautazzanak, vagy más módon küldjenek virágot vagy ajándékot. Idén 15 537 szál rózsa jött össze és ez így nézett ki:

A rózsákat egyébként egy nap után elszállítják (a Forest Lawn szigorú szabályai miatt nem maradhatnak tovább) és szétosztják a környékbeli idősek otthonainak, kórházaknak és egyéb helyeknek.

Egyéb ajándékok, virágok rajongóktól a világ minden tájáról:

Magyar rajongók egy a Facebook-on szerveződő csoportja küldte ezt a csokrot:

A hollywoodi Walk of Fame:

Más városok:

München

Moszkva:

Twitter és Facebook bejegyzések Michael rokonaitól, barátaitól, kollégáitól és más hírességektől:

Joseph Jackson – ‏@Joe5Jackson
I would like 2 thank all the fans who went to visit my son at his place of rest & those who remember him on this day

Genevieve Jackson ‏@genjaxn
“But I will never stop helping and loving people the way Jesus said to.” I love you❤️| Forever missed.

Taj Jackson ‏@tajjackson3
6 years ago a true angel was called back home. I love you uncle Michael & feel blessed to have witnessed your pure soul of love. #MJForever

TJ Jackson @tjjackson L.O.V.E.

Taryll Jackson@tarylljackso n
You are my inspiration and I thank you for everything you have taught me. I am me because of you. I miss you. #love pic.twitter.com/GfT3ifoDF8

jaafar jackson
@jaafarjjackson
It’s hard to believe that it’s been 6 years.

Randy Jackson Jr.
@randyjacksonjr
A star can never die. It just turns into a smile and melts back into the cosmic music, the dance of…

Quincy Jones ‏@QuincyDJones
Miss you Smelly

Jimmy Jam ‏@flytetymejam June 25th
6 years gone… But never forgotten… We miss you… We love you… Forever…. Until we meet again… J

Beyoncé
35 mins ·
Your impact continues to serve as a blueprint for us all. You will forever be missed.

Tracy Chapman Online
18 mins ·
Remembering #‎MichaelJackson on the anniversary of his death with this cover of “I’ll Be There” by Tracy Chapman: Tracy performed it with her band the night after his passing in Paris on June 26, 2009. Needless to say that the audience was in tears (Watch also this shorter video but better resolution

Usher Raymond IV ‏@Usher
That moment when your singin your favorite artist shit and you look over and their there. �� Love you… https://instagram.com/p/4YCRmnyiZm/

Ciara ‏@ciara
#MJ ❤️ https://instagram.com/p/4YNWUsSHm_/

Diddy ‏@iamdiddy
6 years ago today we lost a KING!!! You will be missed but NEVER FORGOTTEN!!! #RIPMJ @djcassidyhttps://instagram.com/p/4YVTslJlzz/

Alfonso Ribeiro: “In honor of the anniversary of his passing, here’s a photo of Michael Jackson and me on my wall” https://www.facebook.com/officialalf…type=1&theater

Tionne T-Boz Watkins ‏@TheRealTBOZ
To the BEST EVER!!!! Your soooo missed… There will NEVER be anyone Greater!!! #MJ #TopFan #TLChttps://instagram.com/p/4YZTtbrcqi/

Omer Bhatti ‏@realobee
Always in my heart fb.me/3F5gkcKo7

realevanross #michaeljackson . Love you

realevanross Love you again
#michaeljackson

View this post on Instagram

I rarely do TBT pics… And everyone has seen this one.. But I had to tell the story behind Remember The Time. The fall of 1991 I got a late night phone call from MJ we spoke for all of a min… He asked me if I wanted to shoot one of his videos … Then I called my agent and said Micheal Jackson wants me to shoot a music video check it out… The agent called MJs manager to arrange a meeting… I went to this house in Beverly Hills met with MJ fornthebfirst time .. Ironically I wasn't nervous .. I always knew I'd meet MJ after all Id been listening to him since I was a kid from the Jackson Five onward … Anyway im chopping it up with the most famous entertainer in the world as asked him why he called me.. He said he hasn't called me… And he said he hadn't seen Boyz n the Hood either…he didn't like violent movies… So I leave there telling all my friends in met Michael Jackson and one of my buddies Lloyd Avery 2 .. Yall know him as the Blood that kills Ricky in Boyz tells me… I cranked called you with a high voice as MJ… So really I ended up doing Remember the Time off a crank call… And MJ and LA2 aren't even alive anymore. True story. Like this IG and I'll tell YAll more stories about making Remember the Time with MJ in my comments.. And direct folks to this IG..

A post shared by JOHN SINGLETON (@johnsingleton) on

KAI CHASE ‏@chefkaichase
It’s the 6th anniversary of Michael Jackson’s passing. Every year on this date my heart gets heavy. RIP MJ. I truly miss cooking for you!

Bill Whitfield (MJ egyik testőre volt):
On this day 6 years ago Mr. Jackson passed away. Though gone he will never be forgotten. Javon Beard and I were Mr. Jackson’s personal security team. He was not only our boss he was our friend. We were blessed with the opportunity to be by his side as we did whatever we could to bring normalcy to his life. Through our book “REMEMBER THE TIME, Protecting Michael Jackson in his final days” his light will continue to shine through our hearts and hopefully through yours as well. Much love Mr. Jackson, may you forever rest well. Bill Whitfield & Javon Beard.

www.facebook.com/photo.php?fbid=10207381693606812&set=a.10204273435822310.1073741828.1420770918&type=1&permPage=1

Joe Vogel ‏@joevogel1
Six years since the passing of Michael Jackson…there has been and will never be another artist like him. Dance in Peace, MJ.

Szervezetektől:

Michael Jackson hagyatékkezelője:

Michael Jackson lives on in the hearts of millions, not just for his unmatched talent and artistry but for his optimistic spirit of kindness, warmth and caring that is sorely missed today. In a world numbed by senseless acts of violence, hatred and needless suffering, we remember and honor Michael’s optimistic passion in spreading universal messages of peace, unity, healing and love to every part of the earth during the all-too brief time he was with us. On this day, our thoughts and prayers are especially with Michael’s children and loved ones as we honor his legacy of compassion and determination that all of us can make a better world without hurt, fear and sorrow. – The Estate of Michael Jackson

epicrecords– Let us dream of tomorrow where we can truly love from the soul, and know love as the ultimate truth at the heart of all creation. -Michael Jackson 1958-2009 #KingOfPop #GOAT

Motown Records ‏@motown
6 Years ago we lost the King of Pop. It is with heavy hearts that we take a moment to remember @michaeljackson

The GRAMMYs
Today we remember Michael Jackson. Take a look back at his most memorable GRAMMY moments. https://www.facebook.com/TheGRAMMYs/videos/10153018408525748/?fref=nf
VH1 ‏@vh1 3h3 hours ago
We can’t believe it’s been #6YearsWithoutMichael Jackson. His memory will ALWAYS live on!
BET ‏@bet
What Music Lost When Michael Jackson Died bet.us/1NeWiJGLong Live the King

The name speaks for itself. Michael Joseph Jackson. The undisputed King of Pop. The man who would forever change music and shift our cultural landscape with eternal classics like “Thriller,” “Billie Jean” and “Scream.” Michael taught us how to Moonwalk, although we could never quite get the steps down like him. He defined the boundaries of music videos (the “Remember the Time” visual still sends shivers). If you were born anytime between 1975 and 2002, there’s a very good chance that at some point you wanted to be just like Mike. Who didn’t?
MJ’s music is the soundtrack for our lives and the blueprint for a generation of R&B and pop stars to follow. With a career spanning four decades, the iconic singer was preparing for a big comeback before he tragically died on June 25, 2009, after suffering cardiac arrest following drug intoxication. The loss was felt around the globe, and on this anniversary of his passing, BET.com reflects on 25 things the music world lost on this date six years ago. We miss you, Mike. —Sowmya

EBONY ‏@ebonymag
His music will last a lifetime for generations to come. EBONY remembers Michael Jackson: bit.ly/1HjuNOM
Ticketmaster ‏@ticketmaster
Today we remember this legend. #6YearsWithoutMichae lJackson
iHeartRadio ‏@iheartradio
We can’t believe it’s been #6YearsWithoutMichae lJackson . We miss the King of Pop but his music lives on! bit.ly/iHeartMichaelJacksonMashup
BBC News (World) ‏ @bbcworld
It’s been #6YearsWithoutMichae lJackson – here’s @bbcmusic’s best ‘King of Pop’ content bbc.in/1NezsBO
MTV Base Africa ‏@mtvbaseafrica
Rest in peace to the KING OF POP, Michael Jackson. Your music lives on!
HLN ‏@hlntv
Is this #MichaelJackson moonwalking in the clouds? Do YOU see it? on.hln.tv/4fpCjC #6YearsWithoutMichae lJackson
Tegnap egyébként világszerte trend volt a Twitteren a #6YearsWithoutMichaelJackson. 

Ma lenne 56 éves Michael Jackson

Michael édesanyjának Katherine Jacksonnak a “My Family” c. könyvéből:

Az élményeim Marlonnal és Brandonnal nem tántorítottak el attól, hogy ismét teherbe essek. (Michael egy évvel idősebb bátyja, Marlon egy ikertestvérrel, Brandonnal jött világra, de Brandon meghalt röviddel a születése után. – a ford.) A következő évben, augusztus 29-én életet adtam egy újabb fiúnak.

Jól emlékszem arra a napra, mert amikor elfolyt a magzatvizem a szomszédom, Mildred White és én éppen az autóban ültünk, hogy megnézzük az új, épülő Garnett Általános Iskolát.

“Ó, Istenem, Mildred, nem ülhetek így az autódban.” – kiáltottam fel.

“Lányom, ne aggódj.” – mondta Mildred és visszafordult az autóval.

A kérésemre Mildred hazavitt. Felhívtam az anyámat és aztán ő és a nevelő apám bevittek a Mercy kórházba.

Röviddel azután, hogy odaértem elkezdtek jönni az összehúzódások. Később, éjszaka a fiam megszületett.

“Én akarom elnevezni.” – mondta az anyám. Utáltam az első javaslatát: Ronald.

“És mi a helyzet a Roy-jal?”

“Ó, Istenem, anya, nem!”

Gondolkodott egy kicsit: “Megvan: MICHAEL.”

“Ez az!” – mondtam.

Addigra már hozzászoktam, hogy a kisbabáim furcsa kinézetű fejjel születnek, így nem aggódtam a Michaelé miatt. A két másik dolog, amire emlékszem vele kapcsolatban amint először tartottam a karjaimban azok a nagy barna szemei és a hosszú kezei, amelyek az apósoméra emlékeztettek.

“Fogadok, hogy véletlen baleset voltam.” – viccelődött Michael. Nem az volt.

 

Hiányzol, Michael…

The Commodores – Nightshift 2010

MICHAEL, he was a friend of mine
For more than forty years, no brighter star did shine
MICHAEL, they call you, “King Of Pop”
But for your gentle soul, the pain would never stop
It’s over now, it’s over now
Ah, talk to me, and “1-2-3”, “I’ll be there” oh,
When you’re blue, I wanna “rock with you”, forever more, ever more, ever more
Gonna be some sweet sounds comin’ down
On the NIGHTSHIFT
I bet you’re singin’ proud, oh, I bet you pull a crowd, um
Gonna be a long night, gonna be alright
On the NIGHTSHIFT
It’s gonna be fine, it’s gonna be fine
You found another home, I know you’re not alone
On the NIGHTSHIFT
You’re in a better place, forever in his grace
And all of the company…Levi, Luther, Sam, Teddy and Ray
MICHAEL, um, hey what you doin’ now?
Does MARVIN know you’re there?, has JACKIE come around?
MICHAEL, oh, I pray you really hear us…
Cause not a day goes by, when we don’t feel your love,
And know that you’re near us
Keep it up, “don’t stop the way.. you’re makin’ me feel”, oh
Say you will, say you will, .. sing your songs forever more, ever more, ever more
Gonna be some sweet sounds, oh yeah, comin’ down
On the NIGHTSHIFT
You found another home, we know that you’re not alone
On the NIGHTSHIFT
Gonna miss your sweet voice, that soulful noise
On the NIGHTSHIFT, woh, on the NIGHTSHIFT
We all remember you, oh Michael, Michael your songs are comin’ through
At the end of a long day, it’s gonna be okay
On the NIGHTSHIFT
It’s gonna be fine
I bet you’re singin’ proud, oh, I bet you pull a crowd
Gonna be a long night, gonna be alright on the NIGHTSHIFT
You found another home, I know you’re not alone
On the NIGHTSHIFT
Don’t stop singin’ Billie Jean, you know the world is listening (2x)

5 éve…

Nyugodj békében, Michael. Nagyon hiányzol.

a_single_red_rose-normal

Tudom, hogy késésben vagyok, de íme néhány szó a Thrillerről

Tegnap, november 30-án volt a Thriller című album kiadásának 31. évfordulója. Az alábbi cikk még tavaly, a 30. évforduló alkalmából jelent meg:

Írta: Adam Goldberg (a szerző általában politikai témákról ír a Huffington Poston)
A megjelenés ideje: 2012. december 5.
A megjelenés helye: The Huffington Post
Forrás: http://www.huffingtonpost.com/adam-goldberg/michael-jackson-thriller-a-few-words_b_2245434.html

A Thriller 30 éves lett néhány nappal ezelőtt.

Én augusztusban leszek 30.

Michael Jackson születésnapja augusztus 29-én volt.

Az enyém augusztus 30-án.

Az első album, amit birtokoltam a Bad volt. CD-n. Egy olyan hosszú karton tokban volt, amikbe a korai CD-ket csomagolták. Halványan emlékszem, hogy miután újra és újra és újra lejátszottam azt a CD-t az anyám elmondta nekem, hogy ennek a zenei istennek volt egy másik albuma is, amiről akkor én még nem is tudtam. Úgyhogy elmentem és szereztem magamnak egy Thriller albumot.

Jelenleg épp a Huffington Post egy konferencia termében ülök és hallgatom a Thrillert. Magától értetődőnek tűnt számomra, hogy ezt az albumot hallgatom miközben írok róla. Az album nyitó dala a Wanna Be Startin’ Somethin’. AZ albumé. A zenetörténet legnagyobb példányszámban elkelt albumáé. Mindenkié. De az az élmény, amiben részem van és amiben már több ezer alkalommal részem volt ezelőtt, csakis az enyém.

A Wanna Be Startin’ Somethin’ a kedvenc számom a Thrilleren. Most az, de nem mindig. Az idő múlásával mindig más a kedvencem a Thrilleren. Az egyik évben a P.Y.T. (Pretty Young Thing). Máskor a címadó dal. Most éppen a Wanna Be Startin’ Somethin’. Ennek a zenének az eufóriája. A mánia. Az eszement ütősök. A gitár 3:25-nél egy másik univerzumból van. A szeretet, öröm, izgalom egy különleges érzése kerít hatalmába a szívemben, amikor ezt hallgatom. A szintetikus billentyűsök, a harsogó fúvósok. Michael szenvedélyes éneke. Micsoda elsöprő nyitó dal! Lehet, hogy ez az album 1982-ben jött ki, de véleményem szerint amikor az első tűt letették a Thrillerre akkor kezdődtek a ’80-as évek. Valami elkezdődött.

“Mama-say mama-sah ma-ma-coo-sah.”

Annak idején megszállottan néztem VHS-en a Making of Michael Jackson’s Thriller videót. Ez a legendás John Landis által rendezett zenei videó és a készítéséről szóló dokumentumfilm. A videó megrémisztett engem és ezt imádtam. A dokumentumfilmben ott van Michael és a Motown 25-as fellépése, amikor a Billie Jean-re táncol. Az volt az első alkalom, hogy előadta a moonwalkot színpadon. Egy abszolút hihetetlen előadás. Nem tudok jobb példát Michael Jackson zsenijének esszenciájára, mint az az előadás. Kérlek nézd meg, ha még nem láttad, lehet, hogy meg akarod majd újra nézni. Légy tanúja a tiszta művészetnek, a hipnotikus szórakoztatásnak.

Gyerekként én is utánoztam a Billie Jean előadást a televízió előtt (kivéve a kulcsmozdulatot, a moonwalkot – az sosem sikerült). Nem igazán volt utánzás. Igazából csupán egy nagyon durván körülbelüli utánérzése egy olyan művész mozdulatainak, aki olyannyira átélte a zenéjét a lelkében, hogy a tánca könnyed volt és megbabonázó.

A szüleim nem tudták, hogy hol tanultam ezt a táncot, amikor látták, hogy előadom a Countryside Általános Iskola tehetségkutató show-ján. Sosem láttak előtte előadni. Aztán előadtam a Good Company-ban is, egy helyi televízió show-ban. Tartottak egy karaoke versenyt és az anyám benevezett engem, tudván, hogy örülnék a lehetőségnek. Felvételiztem, aztán pár nap múlva kaptunk egy telefonhívást, hogy benne leszek a show-ban.

A tőlem telhető legjobban énekeltem a dalt és akkora profizmussal táncoltam, amennyire tudtam. Mindez egy amerikai nagyáruházban történt. A Camp Snoopy hullámvasút alatt. Az egyik zsűritag vak volt, így aztán a táncom a zsűri 1/3-ának semmit sem jelentett. Elvesztettem a versenyt. De az a dal! Még mindig velem van. Mindig is velem lesz. Egy negyedikes minnesotai külvárosi fehér gyerek tánca egy dalra, amit az amerikai történelem talán leghíresebb fekete szórakoztatóművésze írt. Egy dalra, amely hamis apasági vádakról szól. Nekem fogalmam sem volt. Mit számít? Az a dob! Az a basszus! Valamit aktivál a lelkedben. Funky, fenyegető, talán kicsit fájdalmas is.  És Michael szívéből van. A szívéből és lelkéből az én füleimbe. A szívéből és lelkéből a világ füleibe.

Megvolt nekem a Thriller kazettán, CD-n (több példányban) és vinyl lemezen. Most a Spotify-on hallgatom.

Ez az az album, amit a vallásos emberek „áldásnak” hívnának. Én nem vagyok vallásos ember, de ha van Isten, akkor Michael zenéje tőle származott.

Ez az album összehasonlíthatatlan bármivel. Ez nem popzene. Ez Michael zenéje. Ez az album nem kiszolgál, hanem örömöt okoz. Tisztán és egyszerűen.

Mindig is hallgatni fogom a Thrillert. Vagy a Bad-et. Vagy az Off The Wall-t. Részei annak, aki vagyok.

Végeredményben mindannyian összekapcsolódunk ebben a gigantikus, titokzatos univerzumban. Mostanában már alig emlékszem erre. Úgy érzem nem kapcsolódom sehová. Olyan sok média stimuláció ér. Túl sok választási lehetőség áll rendelkezésünkre. Túl könnyű. De tégy magadnak egy szívességet miután elolvastad ezt. Nyomd meg a lejátszó gombját a Wanna Be Startin’ Somethin’-nál. Hallgasd meg megszakítás nélkül, elejétől a végéig és koncentrálj csak és kizárólag a zenére! Felejtsd el a slágerlistás statisztikákat! Felejtsd el ennek az albumnak a hatását a zenei üzletre! Felejts el mindent, amit ehhez az albumhoz kötsz! Csak hallgasd! És érezd magad összekötve azokkal a milliókkal, akik előtted hallgatták! Érezd a zenét! Érezd az örömöt! Érezd a ritmust!

Szabadítson meg ez a zenei dokumentum!

Nyugodj békében, Michael Joseph Jackson. Köszönöm a zenédet.

Ui.: Sajnálom, hogy egy pár napot késtem ezzel a cikkel (az album 30. évfordulója 2012. november 30-án volt), de jobb később, mint soha. És érdemes megemlíteni néhányat a többi zseni közül is, akik meghatározóak voltak abban, hogy ez az album az lett ami. Nevezetesen a producert, Quincy Jones-t és a hangmérnököt/mixert, Bruce Swedient. Sokan mások is hozzátették a magukét ehhez a mesterműhöz, így kérem bocsássák meg, ha nem sorolom fel mindnyájukat.