Valamennyi bejegyzés

Interjú a Michael Jackson, Inc.: The Rise, Fall, and Rebirth of a Billion-Dollar Empire című könyv szerzőjével

Tegnap (június 3-án) jelent meg angol nyelven a Michael Jackson, Inc.: The Rise, Fall, and Rebirth of a Billion-Dollar Empire című könyv (Michael Jackson Rt.: Egy milliárd dolláros birodalom felemelkedése, bukása és újjászületése). (Az Amazonon elektronikus – Kindle – és keményfedeles fizikai formátumban is elérhető.) A könyv szerzője a Forbes üzleti magazin egyik újságírója Zack O’Malley Greenburg azt vállalta, hogy a könyvben üzleti és pénzügyi szempontból tekinti át Michael Jackson pályafutását.

Ebből az alkalomból készített vele interjút a SoulTrain.com.

Michael-Jackson-INC-Book-Cover

SoulTrain.com: Amikor elkezdted a kutatást és elkezdted írni ezt a könyvet, mi az amit nagyjából elképzeltél?

Zack O’Malley Greenburg: A Michael Jackson, Inc. könyvhöz onnan jött az ötlet, hogy a Forbes magazinban foglalkoztam Michael Jackson üzleti ügyeivel. Miután meghalt rájöttem, hogy minden, ami a Pop Királyához kapcsolódik hihetetlen mennyiségű pénzt generál és minél tovább követtem a sztorit annál inkább rájöttem, hogy ez olyan üzletek eredménye, amiket még életében kötött – azoknak a döntéseknek, amiket hozott, annak a birodalomnak, amit felépített. Ez egy olyan pályára állított engem, aminek során már nemcsak a halála utáni pénzügyi életét néztem, hanem az egész karrierjét üzleti szempontból és azokat a döntéseket, amiket meghozott és hogy azok hogyan forradalmasították a szórakoztatóipart.

SoulTrain.com: Beszéltél számos professzionális kapcsolatával. Hogyan tudtad leszűkíteni azoknak a körét, akik szerepelnek a könyvedben? Volt olyan, akivel szerettél volna beszélni, de nem tudtál?

Greenburg: Mindenképpen nehéz folyamat volt leszűkíteni mindent kezelhető keretek közé. Annyi ember van, akik kapcsolódnak az életéhez, de úgy gondolom, hogy az egyik fontos dolog az volt, hogy összesűrítsem és egyszerűsítsem ezeknek az üzleti kapcsolatoknak ezt a hatalmas hálóját, amely a teljes élete során kialakult. Próbáltam a legrelevánsabb karakterekre kihegyezni és mindent úgy sodorni, hogy közben ne áldozzak fel semmilyen sajátosságot vagy részletet. Voltak olyan emberek, akikkel szerettem volna beszélni – az egyik ilyen például Diana Ross. De Diana Ross és Quincy Jones annyi mindent tettek már Michaelért és annyit beszéltek már róla, hogy azt hiszem már egy kicsit elegük van belőle! De sikerült beszélnem rengeteg más emberrel, mint például Berry Gordy-val, Walter Yetnikoff-fal, Pharrell Williams-szel, Sheryl Crow-val és Jon Bon Jovival. Van jó pár kis ízes anekdotám, amit még sehol nem írtak meg és nagyon izgalmasnak találom, hogy végre megjelenhetnek.

SoulTrain.com: Amikor az üzlet alapjairól beszélünk, Michael közvetlenül és közvetetten is sokat tanult a zeneipar olyan titánjaitól, mint Berry Gordy természetesen és John H. Johnson. Mit gondolsz kitől tanult a legtöbbet?

Greenburg: Úgy gondolom, hogy Berry Gordy valóban az egyik első inspirációja volt, ha az üzletről beszélünk. Berry elmondta nekem, hogy amikor a Motownnál volt, akkor mindent egyszerre csinált: a stúdióban dolgozott, telefonhívásokat bonyolított állandóan és üzleteket kötött. És Michael – mindenki ezt mondta nekem – szivacsként szívta magába a tudást. Mindent magába szívott, ott ült és figyelt. Berry Gordy elmondta nekem, hogy ez gyakran megtörtént és a fiatal Michael ott ült és figyelt és mindent magába szívott. Úgy gondolom, hogy egy csomó mindent így tanult meg, ozmózissal.

SoulTrain.com: Látható, hogy Smokey Robinson nem éppen tartotta Joe Jacksont üzletembernek, legalábbis a szó technikai értelmében. De bizonyára a Jackson 5 napjaitól egy bizonyos pontig Michael Jackson azért az apjától is ellesett egy-két üzleti ismeretet, nem?

Greenburg: Az apja mindenképpen jelen volt. És úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos rész. A tökéletességre ösztökélte a gyerekeit és ez mindenképpen Michaellel maradt – akár jó, akár rossz értelemben. Szóval igen, úgy gondolom tanult leckéket az apjától is.

SoulTrain.com: A Jackson 5 és a Jacksons sokszor fellépett a Soul Train műsoraiban és Michaelt is többször meginterjúvolta Don Cornelius a showban. Figyelembe véve ezt, gondolod, hogy megfigyelte Corneliust is, aki szintén ismert volt a kiváló üzleti érzékéről?

Greenburg: Ez jó kérdés. Őszintén szólva ezt a vetületet nem vizsgáltam, de nem lepne meg.

Michael és Don Cornelius 1979-ben

Michael és Don Cornelius 1979-ben

SoulTrain.com: Az a tény, hogy Michael Jackson megvette a Beatles katalógust a mai napig az egyik legnagyobb és legtöbbet tárgyalt sztori a szórakoztatóipari üzletben. A könyvben megjegyzed, hogy milyen viharossá vált a levegő ezen vásárlás körül és sokan – köztük maga Jackson is – megjegyzik, hogy nem mindenki örült annak, hogy ő lett a tulajdonos. Tudnál erről beszélni?

Greenburg: Az, hogy Michael Jackson 47,5 millió dollárért megvette a Beatles katalógust minden bizonnyal az egyik legnagyobb üzleti fogás a zeneipar történetében. Ma a részesedése, ami a Sony/ATV katalógus felét jelenti, valószínűleg olyan 2 milliárd dollár körül van. Ez hihetetlen haszon egy beruházástól. A helyzet az, hogy abban az időben az emberek úgy gondolták, hogy megőrült és ezt le is írom a könyvemben: sok közeli tanácsadója – nagyon sikeres üzletemberek a zeneiparban – úgy gondolta, hogy elképesztő összeget fizetett ki érte és ez sosem lesz jó üzlet a számára. De ő úgy nézett rá, hogy olyan ez, mint egy képzőművészeti alkotás – mint egy Picasso festmény – és az ő agyában nem igazán lehetett árat szabni egy ilyen dolognak. Felbecsülhetetlen volt. Azt mondta, hogy ezek minden idők legnagyszerűbb dalai és ő meg fogja szerezni őket. Írt egy feljegyzést az ügyvédjének, John Brancának, aki tárgyalt azzal az ausztrál milliárdossal akié akkor a Beatles katalógus volt. Ez állt rajta: „John, kérlek ne alkudozz – az az ÉN KATALÓGUSOM!” Úgy gondolom az tényleg egy fordulópont volt, nemcsak az ő üzleti karrierje szempontjából, hanem az egész szórakoztatóipar számára is. Ma már látsz olyan szórakoztatóművészeket, akik gyakorlatilag előadókból tulajdonosokká és munkáltatókká válnak.

SoulTrain.com: A Beatles katalógus megvásárlása hatalmas lépés volt – mit gondolsz, ez hogyan befolyásolta a többi üzleti vállalkozását?

Greenburg: Ezt követően rengeteg dolgot csinált a ’80-as évek végén és a ’90-es évek elején – bevezette a saját ruha márkáját, cipő márkáját, lemeztársaságát. Ezek a dolgok nem feltétlenül voltak mindig nagyon sikeresek a számára, de így is több tíz millió dollárt hoztak és mindez igazán utat mutatott az olyanoknak, mint Diddy, Jay-Z és az ilyen előadóknak, akik hasonló dolgokat csináltak később – s ez majdhogynem a siker előfeltétele lett a zenei világban. Ennek egy nagy része Michael Jacksonhoz vezethető vissza, ahhoz az ötlethez, hogy pénzzé tegyük a hírnevet és teljesen forradalmasítsuk és mindenféle olyan módszert találjunk ki, ami által a művészek profitálhatnak a hírnevükből.

SoulTrain.com: A könyv megjegyzi, hogy Michael Jackson showman és üzletember oldala hogyan találkozott amikor a tökéletességre törekvő mentalitásáról beszélünk. Üzleti szempontból mit gondolsz ez a mentalitás segítség volt vagy inkább hátráltató erő?

Greenburg: Úgy gondolom egy kicsit mindkettő. Ha az hajt, hogy minden idők legjobbja legyél, különösen ha ez egy olyan szint, amit te magad állítottál fel (mint a Thriller esetében), akkor néha nagyon nehéz lehet felülmúlni azt. Definíció szerint majdnem lehetetlen felülmúlni a legnagyobbat bármiben. Úgy értem oka van annak, hogy az a legnagyobb. A Thriller minden idők legnagyobb példányszámban eladott albuma és mindenképpen hihetetlen munka zeneileg. Megszállottja volt annak, hogy felülmúlja mindkét szempontból és úgy gondolom, hogy ez káros volt a számára, amikor az eladási példányszámok vagy a kritikák nem voltak teljesen azon a szinten a többi albumánál. Úgy gondolom, hogy nagyon vágyott arra, hogy felülmúlja a Thrillert minden lehetséges aspektusból és azt hiszem emiatt néha késlekedett albumokkal, hogy tökéletesítse őket, aminek aztán kihatása volt némelyik külső vállalkozására is, amelyeknek az indulása ezeknek az albumoknak a megjelenésétől függött. Úgy gondolom ez mindenképpen egy visszatérő momentum volt a karrierje során.

SoulTrain.com: A rajongói keménymagtól kezdve az alkalmi rajongókig úgy tűnik nem mindenki tudott az üzleti érzékéről. Mit gondolsz miért nem ismerték el annyira ezen a téren úgy, mint showmanként?

Greenburg: Úgy gondolom, hogy a negatív publicitás az élete vége felé, kezdve a szexuális molesztálás vádjaival a ’90-es évek elején és aztán az élete végéig, nagyon beárnyékolták a jó dolgokat. Különösen pénzügyi szempontból a média annyira a pénzügyi problémáira fókuszált, hogy mindez maga alá temette az igazságot, ami az, hogy elég okos üzletember volt. Csak azért tudott ekkora adósságot felhalmozni, mert akkora vagyona volt és papíron azért ért annyit, mert okos üzletember volt. Ezzel az is együtt járt, hogy fel kellett vennie azokat a kölcsönöket – ő tényleg olyan volt önmagában, mint egy vállalat. Rengeteg vállalkozás van, amelyik körülbelül fele annyit ér, mint a vagyona és úgy gondolom, hogy a fővonalas média nincs ehhez hozzászokva és nem igazán tudták ezt megragadni abban, ahogy őt és a karrierjét felfogták.

SoulTrain.com: Részletezed, hogy Michael Jackson mennyire része volt a hip-hop közösségnek: hogy gyakran folytatott megbeszéléseket olyanokkal, mint 50 Cent és Nas – és azt is, hogy az R&B és hip-hop producer, Rodney Jerkins hogyan tanulta meg tőle, hogy hogy kell katalógusokat venni. Tudnál erről a kapcsolatról beszélni a hip-hoppal?

Greenburg: Úgy gondolom ez egy másik dolog, amit ez a könyv bemutat: Michael Jackson hatása a hip-hopra. Sokan ezek közül a srácok közül, akikkel beszéltem – beleértve Pharrell Williamst, Swizz Beatzet, 50 Centet, Nast és Diddy-t – elmondják, hogy úgy nőttek fel, hogy bálványozták Michael Jacksont és azt is el fogják mondani, hogy Michael képben volt mindenféle zenével kapcsolatban, különösen a hip-hoppal kapcsolatban, egészen az élete végéig. Diddy elmondta nekem, hogy Michael Jackson úgy ismerte a hip-hopot, mintha Dél-Bronxban született volna a ’80-as években. Élte és lélegezte a hip-hopot, a zenétől kezdve a táncig. The Notorious B.I.G. vendégszerepelt is HIStory: Past, Present and Future, Book I című albumán ’95-ben, még mielőtt Biggie igazán naggyá vált volna. Tudta mi zajlik, odafigyelt és hiszem, hogy ha ma is élne és új zenét készítene, akkor továbbra is együtt dolgozott volna néhány nagy hip-hop művésszel. Halálakor együtt dolgozott Swizz Beatz-el és megbeszéléseket folytatott Pharrellel és Nas-szal. Úgy gondolom, hogy a hip-hop nagy része volt Michael Jacksonnak.

SoulTrain.com: Miközben kutatásokat végeztél és írtad ezt a könyvet volt valami ami meglepett?

Greenburg: Azt hiszem amit korábban nem vettem észre az az, hogy Michael Jackson mennyire fókuszált arra, hogy filmkarriert csináljon magának Hollywoodban. Persze már elkezdtük ezt látni a Wiznél , aztán a Captain EO-nál és így tovább. Amikor a vádak teljesen felforgatták az életét a ’90-es évek elején, akkor éppen pár nagy mozi projektekben volt benne. Volt egy pár dolog folyamatban, ami nagy lett volna és ezekről van pár részlet a könyvben. Hiszem, hogy ha nincsenek a vádak, akkor sikeres lett volna, de azután olyan valakivé vált, akivel a stúdiók már nem nagyon akartak közösködni. Tényleg úgy gondolom, hogy lehetett volna egyfajta Elvis aspektusa a karrierjének a mozivásznon.

SoulTrain.com: Mit szeretnél, hogy az olvasók magukkal vigyenek ebből a könyvből?

Greenburg: Azt szeretném, ha az emberek megértenék, hogy Michael Jackson nemcsak minden idők legnagyobb szórakoztatóművésze volt, hanem ugyanolyan forradalmi volt a szórakoztatóipari üzlet területén is, mint az előadásaiban.

Forrás: http://soultrain.com/2014/05/29/qa-zack-omalley-greenburg-michael-jackson-inc/

A Forbes magazin egy grafikája Michael Jackson bevételeiről.  A magazin szerint Michael bevétele teljes pályafutása során (beleértve a halála utáni bevételeket is) eléri a 2,8 milliárd dollárt! (Nagyításért kattints a képre!)

Mjmag

Lásd még: Hogyan vette meg Michael Jackson a Beatles katalógust?

I Want You Back / Who’s Lovin’ You

IWantYouBack1969. október 7-én jelent meg a Jackson 5 első kislemeze, az I Want You Back, amellyel a csapat szabályosan berobbant a köztudatba és egy csapásra népszerű lett.  A dal első lett a Billboard Hot 100 kislemezlistáján, s vezette az R&B slágerlistát is, míg az Egyesült Királyságban a második helyig jutott.

A dalt eredetileg Gladys Knight and the Pips-nek szánták, majd Diana Rossnak I Wanna Be Free címmel. Aztán a Motown lemeztársaság elnöke Berry Gordy úgy döntött, hogy alkalmasabb lesz a nemrég leszerződtetett Jackson 5 számára. Megírásában maga Gordy is részt vett Freddie Perrennel, Alphonzo Mizellel és Deke Richards-szal. Ez a csapat még számos slágert írt a Jackson 5-nak és The Corporation (A vállalat) néven került fel a Jackson 5 lemezekre dalszerzőként és producerként.

Noha valójában Gladys Knight és Bobby Taylor a Vancouvers együttesből fedezte fel a Jackson 5-ot, a Motown úgy döntött, hogy PR okokból Diana Ross felfedezettjeként fogja őket promótálni, így az első Jackson 5 albumnak a Diana Ross Presents the Jackson 5 (Diana Ross bemutatja a Jackson 5-ot) címet adták és a fiúknak is mindig azt kellett nyilatkozniuk, hogy Ross fedezte fel őket. Az I Want You Back / Who’s Lovin’ You az egyetlen kislemez volt erről az albumról.

A tempós dal vezérvokálját az akkor 11 éves Michael énekelte, majd egy rövid rész erejéig Jermaine vette azt át. Valójában az öt fiú közül csak Michael, Jermaine és Jackie szerepel a felvételen, Marlon és Tito nem, mivel ekkor ők még nem érkeztek meg Kaliforniába az Indiana állambeli Gary-ből.

Az I Want You Back 1999-ben bekerült a Grammy Hall of Fame-be. Michael felnőttkori turnéin is énekelte a Jackson 5 Medley részeként.

Számos művész feldolgozta – a teljesség igénye nélkül: Diana Ross, David Ruffin, Martha Reeves, Cleopatra, Lauryn Hill, Red Hot Chilli Peppers, Janelle Monáe.

Hangmintaként – ismét a teljesség igénye nélkül – az alábbi dalokban jelenik meg: Kris KrossJump (1992), Nadanuf featuring Kurtis BlowThe Breaks (1997), Tamia – Imagination (1998), Blackstreet & Maya – Take Me There / Want U Back Mix (1998), Jay-Z – Izzo (H.O.V.A.) (2001).

Az eredeti dal:

Az alábbi videoklip nem eredetileg készült a dalhoz, hanem utólag vágták össze a Jackson 5-ról az 1970-es években készült rajzfilm jeleneteiből, hogy a zenei televíziók tudják játszani a dal 1988-as, Phil Harding által készített remixével, amely a 8. helyig jutott az Egyesült Királyság slágerlistáján abban az évben. 1998-ban P. Diddy is elkészítette egy remixét a Motown 40 – The Music Is Forever című album számára, azonban ez nem jelent meg kislemezként, mivel éppen ebben az időben a Cleopatra együttes sikereket ért el az Egyesült Királyságban a dal feldolgozásával.

Az 1988-as Phil Harding remix a videóval:

Egy 1971-es fellépés a Going Back to Indiana című TV showban:

Írta és komponálta: The Corporation (Berry Gordy, Freddie Perren, Alphonzo Mizell, Deke Richards)
Producer: The Corporation
Hangszerelte: The Corporation
A felvétel ideje: 1969
A felvétel helyszíne: Motown Recording Studios, Los Angeles, California
Album: Diana Ross Presents the Jackson 5

Stílus: R&B, soul, funk, pop

Lásd még: Nem halványul el 1969: I Want You Back – Jackson Five

Az első Jackson 5 kislemez B oldala a Who’s Lovin’ You legalább annyira ütős volt, mint az A oldal, noha ezt a dalt nem a Jackson 5 vette fel először, hanem 1961-ben a Miracles együttes. Szerzője is a Miracles egyik tagja, Smokey Robinson volt. A ’60-as években aztán számos Motown együttes feldolgozta a dalt – köztük a Supremes, a Temptations vagy Brenda Holloway. A Motownon kívül is akadtak próbálkozások: a Brenda & the Tabulations nevű együttes 1966-ban vette fel. A Jackson 5 1969-es felvételét követően is sokan elénekelték. A teljesség igénye nélkül:  Terence Trent-D’arby, az En Vogue, Lauryn Hill, Michael Buble. A leghíresebbé azonban a Jackson 5 verziója vált – elsősorban a 11 éves Michael lenyűgöző előadása miatt.  A szerző, Smokey Robinson nem akart hinni a fülének, amikor először hallotta ezt a változatot: “Nem hittem el, hogy valakiben ilyen fiatalon ennyi érzelem, ennyi soul és tudás legyen, ahhoz, hogy egy ilyen dalt el tudjon énekelni.” – emlékezett vissza 2009-ben.

Michael ugyanígy lenyűgözte vele azt az Ed Sullivant, akinek a televíziós show-jában korábban Elvis Presley és a Beatles is fellépett és aki 1969-ben a Jackson 5-ot is vendégül látta. Az alábbi felvételen a dal élő előadása mellett Sullivannek a videó végén elhangzó szavaira is felhívom a figyelmet: “A kissrác elöl hihetetlen.” (A YouTube-ról sajnos levették, ezért csak így tudom belinkelni, de érdemes rákattintani.)

http://old.stream.cz/uservideo/196718-jackson-five-who-39-s-lovin-you-ed-sullivan-show

A dal stúdiófelvétele:

Írta és komponálta: William “Smokey” Robinson
Producer: Bobby Taylor
Hangszerelte: David Van De Pitte
A felvétel ideje: 1969. július 19, 20 és 24.
A felvétel helyszíne: Motown’s Hitsville Studio, Detroit, Michigan
Album: Diana Ross Presents the Jackson 5

Stílus: R&B, soul, blues

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 1.
USA – R&B slágerlista: 1.
Egyesült Királyság: 2.

Eladott példányszám a világon: 4 078 609
Ebből USA: 2 060 711

Források:

http://www.jackson5abc.com/albums/diana-ross-presents-the-jackson-5/i-want-you-back/

http://www.jackson5abc.com/albums/diana-ross-presents-the-jackson-5/who-s-lovin-you/

http://www.dailymotion.com/video/x9sub2_young-mj-wowed-smokey-robinson_lifestyle

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Craig Halstead: Michael, Janet & The Jackson Family – All The Top 40 Hits (2013)