Valamennyi bejegyzés

Újabb kulisszák mögötti felvételek a Ghosts forgatásáról

Úgy látszik ez egy ilyen hét.

Ismét kulisszák mögötti felvételek a Black or White forgatásáról

A korábbiak itt, itt és itt. A legújabb pedig itt:

Korábban még nem látott kulisszák mögötti felvételek a Black or White-ból, a Ghosts-ból és az American Music Awardsról

Korábban még nem látott kulisszák mögötti felvételek kerültek ki az elmúlt napokban a Black or White-ból, a Ghosts-ból, valamint az 1993-as American Music Awardsról.

Új videó Michael Jacksonról Paul McCartney legújabb DVD-jéről

#MichaelJackson #PaulMcCartney #TheMan #PipesofPeace

Így diszkózott Michael Jackson 1979-ben Oaklandban!

Egy új, korábban még sosem látott amatőr videófelvétel került fel a YouTube-ra Michael Jacksonról, amint 1979-ben egy oaklandi diszkóban ropja és egy spontán fellépést produkál Don’t Stop ‘Til You Get Enough című dalára az emberek nagy örömére.

A felvétel ugyanaznap készülhetett, mint az alábbi, szintén Oaklandban készített interjú, hiszen Michael ugyanabban a szerelésben van.

Szintén ugyanazon a napon Sheila E-vel:

Sheila E

Újabb kulisszák mögötti felvétel a Black or White forgatásáról

Az elhangzó párbeszéd nagyjából:

Az elején Vincent Paterson magyaráz.

0:22-nél a rendező,  John Landis: “Legyél piszkosabb!” (A szó amit használnak a “wormy”, ami egy szleng szó – a ford.)

Majd 0:24-nél Landis: “Fogod még fogdosni a mogyoródat?”

MJ erre:

bow

0:29 MJ: “Mocskosan beszél. Én nem csinálok mocskos táncot.”

Landis Patersonnak: “Wormy, igaz?”

MJ: “Nem. Ez egy kifejezés. Pontosan tudom mit jelent.”

Landis Patersonnak: “Tudja hogy mit értesz ez alatt.”

MJ 0:45-nél Landisnek: “Olyan mocskos vagy.”

Landis: “Bocs, de én csináltam?”

0:53-nál a sminkes: “Mindez csak a fejben létezik.”

MJ: “Igen.”

Aztán Landis a kamerába: “Csak képzeltem, hogy megfogta a mogyoróit?”

Aztán Landis megint 3:10-nél: “Nem én koreografáltam ezt. Én csak filmezek.”

MJ odaszól neki, hogy “Talán túl vallásos vagy?”

Landis: “Túl vallásos…”

Egy kicsit hosszabb változatban.

Régebben kiszivárgott anyagok ugyanerről a forgatásról.

Steve Barron rendező a Billie Jeanről

Írta: Rupert Hawksley
2014. december 11.
Forrás: http://www.telegraph.co.uk/culture/music/michael-jackson/11271754/The-camera-literally-steamed-up-how-I-made-the-video-for-Michael-Jacksons-Billie-Jean.html

Steve Barron felelős néhányért minden idők legikonikusabb zenei videói közül. A művészek sora, akikkel együtt dolgozott a 80-as években lenyűgöző: A-ha, David Bowie, Fleetwood Mac, The Human League, Madonna. Ennek a listának a tetején azonban Michael Jackson ül. Barron itt elmeséli annak a történetét, hogy hogyan készült Jackson 1982-es slágerének, a Billie Jeannek a videója.

AZ AJÁNLAT

Ekkorra [1982] már készítettem 15-20 zenei videót, beleértve az akkori brit Nr. 1-t, a Human League Don’t You Want Me-jét. Michael Jackson neve akkoriban még nem volt ott minden szájon. Ne feledjük, hogy néhány hónappal azelőtt vagyunk, hogy a Thriller megjelent. Természetesen varázslatos volt, hogy Michael Jackson felhívott, de bizonyos szempontból jobban izgatott a Human League. A feleségem terhes volt az első gyerekünkkel akkoriban és az első reakcióm az volt: “Ó,  nem hiszem, hogy meg tudom csinálni.” Nem éreztem úgy, hogy “ezt meg kell csinálnunk”. A feleségem győzött meg róla.

A MEGBESZÉLÉS

Michael Jackson menedzsere azt mondta, hogy Michael azt akarja, hogy a videó varázslatos legyen. Azt mondta, hogy Michael látta a Don’t You Want Me-t és tetszett neki a mozi-szerűsége és az az egész hangulat. Michael azt akarta, hogy ez egy film legyen, nem pedig egy zenei videó, aminek sztorija van.

A Human League Don’t You Want Me c. videója

A KÖLTSÉGVETÉS

50 ezer dollár. Kétszerese volt annak amivel korábban valaha dolgoztam. De hogy perspektívába helyezzem, amikor leforgatták a Beat It-et öt héttel később a költségvetés már 300 ezer dollár volt. És amikor a Thrillert forgatták, annak 2 millió dollár. Szóval mindössze három hónap alatt a Billie Jean kis költségvetésűvé vált.

AZ INSPIRÁCIÓ

A Billie Jean öltetét egy olyan ötletre alapoztam, amivel egy korábbi videóhoz álltam elő – ahhoz a Midas király érintése dologhoz Joan Armatradingtól. Szóval az volt a terv, hogy Michael bárhová megy minden felragyog és arannyá válik a fényben. Leírtam a koncepciót egy faxban és elfaxoltuk Michaelnek ezt a másfél oldalt és ők azt mondták: “Michaelnek nagyon tetszik, azt akarja, hogy olyan legyen, mint egy Peter Pan dolog”. Szóval az volt, hogy “igen, benne vagy, gyere és csináld meg, tetszik a koncepció”.

A FILM

16 mm-es filmet használtunk. Az ok amiért nem 35 mm-est – épp akkor forgattam le a
Don’t You Want Me-t 35 mm-es filmre – hogy nem volt rá elég a költségvetés.

TALÁLKOZNI MICHAELLEL

Kedves volt, nagyon csendes, nagyon halk és nagyon kíváncsi a videó terveivel kapcsolatban és aztán később rólam is többet akart tudni.

A FORGATÁS ELŐTT

Egy nagyon jó barátommal csináltattam meg a képes forgatókönyvet és leültem Michaellel és megmutattam neki a kockákat és volt két üres rész a kórus alatt, mert a menedzser azt mondta, hogy ott Michael lehet, hogy táncolni fog. Elmondta, hogy Michael gyakorolt a tükör előtt. Átbeszéltem Michaellel azt az ötletet, hogy egy magánnyomozó fogja követni, ami nagy vonalakban azon alapult, amit ő mondott nekem a dal alap koncepciójáról – valamiről, amit olvasott egy újságban egy magándetektívről.
Steve Barron a Billie Jean magándetektívjével

Steve Barron a Billie Jean magándetektívjével

 

MICHAEL ZSENIÁLIS PILLANATA

Szóval végigszaladtunk vele rajta, jelenetről jelenetre. És amikor ahhoz a jelenethez értünk, ahol a kamera üzlet van és a kamerák mind felvillannak, megint az az energia, megint Midas király érintése, Michael elmondta, hogy van egy ötlete: “Mi lenne, ha az utcában egy másik üzlet szabóság lenne, aminek van pár próbababa a kirakatában. Amikor elmegyek mellette, a kamera üzlet előtt vagy után, mi lenne, ha a próbababák életre kelnének, mögém ugranának és elkezdenének velem táncolni?” Nekem ez abszolút tetszett, úgy gondoltam csodás koncepció és mindent megemel. Pontosan illeszkedett a koncepcióhoz, a sztorihoz, zseniális ötlet volt.

Azután a megbeszélés után odamentem a producerhez és azt mondtam: “Michaelnek van egy jó ötlete. Meg kell változtatnunk azt a boltot, a harmadikat vagy ilyesmi, bele kell tennünk pár próbababát, szereznünk pár táncost és próbálni. Kell egy koreográfus, egy jelmeztervező és szükségem van még néhány órára ahhoz, hogy ezt le tudjam forgatni egy bizonyos módon, mert erre az első tánc után fog sor kerülni.”
A producerem kiszámolta, hogy ez plusz 5000 dollárba kerülne és a CBS [Michael Jackson lemeztársasága] nemet mondott. Azt mondták: “Nem, nem fizetünk neked egy penny-vel sem többet. Mondtuk már, hogy 50 ezer dollárod van és ennyi.”
Steve Barron és Michael Jackson a Billie Jean forgatásán

Steve Barron és Michael Jackson a Billie Jean forgatásán

SZERENCSÉS KIMENETEL

Feltételeztem, hogy valaki majd elmondja Michaelnek, hogy nem engedhetjük meg magunknak az ötletét. Azt hiszem az egyik felem remélte, hogy azt mondja “majd én kifizetem”, de nem tette. Kaptam egy telefonhívást péntek éjjel – aludtam épp, így ez egy ilyen “hol vagyok?” pillanat volt – és Michael volt az a telefonban, ami furcsa volt, mert nem gondoltam róla, hogy ő maga intézi a telefonjait.  És azt mondta: “Hé Steve, gondolkodtam és arra jutottam, hogy ne csináljuk meg a táncot holnap a videóban”. Gondoltam: “Nem fogom elrontani. Úgyis lefújta így nincs értelme elmondani neki a költségvetési dolgot, hiszen úgysem akarja megcsinálni”.
Megértem miért nem akarta megcsinálni kreatív szempontból, mert akkor már szerintem a Beat Itről gondolkodott és a Thrillerről. Csalódás volt nem megcsinálni azt a jó ötletet, ez egy amolyan hiányzó jelenet, amit szívesen leforgattam volna. Úgy gondolom jobbá tette volna a videót.

A FORGATÁS NAPJA

Jól éreztem magam a forgatáson. Csak egy szokványos forgatás volt amíg el nem kezdett táncolni.
Steve Barron, Michael és a magándetektív a Billie Jean forgatásán

Steve Barron, Michael és a magándetektív a Billie Jean forgatásán

A TÁNC

A megelőző nap elmondták nekem, hogy a kockakövek nem mind villannak fel, hogy Michael nem mehet rajtuk oda ahová akar. 11 olyan kő volt, amelyik felvillant és mind egyfajta ugróiskola mintát vettek fel, amit véletlenszerűen döntöttek el az éjszaka során. Azt kellett mondanom: “Michael, sajnálom, de csak ez a kő villan fel, aztán ez a kettő, aztán ez a kettő és aztán az.”

Mivel nem láttam korábban egyetlen próbát sem csak találgattam, hogy mit fog csinálni. Úgy gondolom gyakorolt néhány mozdulatot, de hogy hogyan fogja összefűzni őket az rejtély volt. Nagyon figyelmesen megnézte a köveket és azt, hogy miről beszéltem neki és aztán én azt mondtam: “Michael, csináljunk pár próbát?”, de ő azt mondta: “nem forgathatnánk?”

Amikor közeledett a kórus rész elkezdte egy kicsit jobban mozgatni a lábát és amikor elkezdődött a kórus rákezdett egy táncra, ami semmihez sem volt hasonlítható, amit azelőtt láttam. Kivételes volt és ösztönös. Összerántotta mindazt és azzá változtatta, amit láttunk. Felforrósodtam attól az energiától, amit leadott. A kamera is szó szerint elkezdett gőzölögni, a nézőkéje bepárásodott a hőtől amit leadtam attól, amit láttam. Majdnem eltűnt a ködben a lencsén át nézve, ami csak egy még szürreálisabb pillanattá tette ezt.

Billie Jean shot

A SZERKESZTÉS

A Longacre melletti Covent Gardenben találkoztam Michaellel egy a produkciós utómunkálatoknak létrehozott létesítményben. Emlékszem, hogy majdnem egész éjjel fent voltunk, mert nagyon sürgetett az idő szokás szerint. Ő éppen Londonban volt, így tökéletes volt az időzítés. Emlékszem, hogy a kanapén feküdt hátul és egy alkalommal ránézett a képernyőkre és azt mondta: “tetszik az a nézet” – és valójában egy osztott képernyőt nézett. Azt hitte, hogy a három részre osztott képernyő azért volt, hogy válasszon egyet… nem mondtam semmit.

FELKAPOTT VIDEÓ

Csak arra emlékszem, hogy körülbelül két héttel később azt hallottam, hogy az MTV nem akarja játszani a Billie Jeant. Azt mondták, hogy nem az ő célközönségüknek szól. És aztán sok sztorit hallottam arról, hogy a CBS abszolút felháborodottan hívta fel az MTV-t: “Hogy lehet, hogy ez az óriási pop sláger, ez az óriási videó és egy nagyszerű művész nem a ti célközönségetek? Ki a ti célközönségetek?”

Azt mondták ők az USA középső részét képviselik. Nem hiszem, hogy a fehér vagy fekete jelzőt valaha használták. Az MTV a korai szakaszában volt. Nem tudták, hogy kik is ők, nem tudták, hogy kivé válnak és azt egész biztosan nem tudták, hogy Michael Jackson lesz az MTV. Az ellen harcoltak, aki aztán azzá a birodalommá építette őket, amivé váltak.

A fenti részletek Steve Barron most megjelenő Egg n Chips & Billie Jean: a Trip Through the Eighties című könyvéből származnak.

Steve Barron Egg n Chips & Billie Jean c. könyvének borítója

Steve Barron Egg n Chips & Billie Jean c. könyvének borítója

Korábban nem látott, a napokban nyilvánosságra került jelenetek a Billie Jean forgatásából:

A Billie Jean videója:

Korábban soha nem látott felvételek Oprah Winfrey 1993-as Michael Jackson interjújából

Korábban soha nem látott kulisszák mögötti felvételek szivárogtak ki Oprah Winfrey Michael Jacksonnal készített 1993-as híres interjújából.


Kulisszák mögötti felvétel szivárgott ki a Black or White forgatásáról

Egy korábban sosem látott bootleg felvételt osztott meg YouTube csatornáján Sage Galesi, az az indián “kislány” (azért az idézőjel, mert ma már természetesen nem kislány), aki Michael Jackson Black or White című rövid filmjében szerepelt 1991-ben. Sage egyébként igazi indián – Michael ragaszkodott ahhoz, hogy a klipben igazi indiánok szerepeljenek, ne színészek. Addig Hollywood (is) meglehetősen mostohán bánt az amerikai őslakókkal, nem nagyon fizették meg őket, már ha egyáltalán eszükbe jutott a filmeseknek, hogy az indián szerepeket igazi indiánokra osszák.

Sage édesanyját Joanelle Romerót egyébként még általános iskolás korukból ismerte Michael. Íme a történet Joanelle elmondásában:

“Tízéves korom óta ismertem Michaelt. Együtt jártunk iskolába a Gardner Streetre a Sunset Blvd mellé. Hatodik osztályba jártunk együtt. Mindig áthívott magukhoz játszani, hintáztatott a nagy fára akasztott hintán miközben az álmainkról beszélgettünk. Michael a Gardner Street-i iskola lépcsőjén hívott el randizni. Két héttel az iskola befejeződése előtt az anyám elküldött az apámhoz Új-Mexikóba. Sosem tudtam elköszönni Michaeltől.

[…]

1991-ben elindítottam egy produkciós céget. Kéthetes volt, amikor kaptam egy telefonhívást Michael szereplőválogató irodájától azzal a kérdéssel, hogy vannak-e amerikai indián táncosaim, mert eddig senki nem felelt meg, akit meginterjúvoltak. Azt mondtam nekik: ‘nekem vannak a legjobb táncosaim a városban’, valójában azonban nem volt senkim. Azonban elmentem jópár pow wow-ra (indián találkozók) és összegyűjtöttem 30 táncost, akik közül az egyik drága kislányom Sage volt. Akkor 5 éves volt. Michael irodájának fogalma sem volt arról, hogy Michael és én ismerjük egymást. Hogy rövidre zárjam: a rendező John Landis öt táncost válogatott ki azok közül, akiket vittem – a kislányomat, a csengettyűs ruhában és négy másik táncost a Los Angeles-i őslakó közösségből.

Michael 7 órán át fényképezkedett Sage-dzsel miközben forgatták a videót és a képeit angyal festményekhez használta fel Neverlanden. Rengeteget mókáztunk a filmezés alatt. Michael, Sage és én háromszor megnéztük a Willie Wonkát, miközben mindenkinek várakoznia kellett forgatáson. Michael elvitte Sage-t és Nancy Reagant (az ex-elnök Ronald Reagan felesége) ebédelni. Megkérdezte nem akarok-e menni, de én nem akartam nyilvánvaló okok miatt. Sok-sok emlék…

Az őslakos táncosok jelenetét stúdióban forgattuk, aztán Michael elolvasta az egyik zenei videóhoz írt forgatókönyvemet és egy hét múlva újra vettük az őslakos jelenetet szabadtéren. Michael közbenjárására az Entertainment Weekly is foglalkozott a produkciós irodámmal.

Michael vezető szerepet játszott abban, hogy a világ megismerte a cégemet. Ma már egy díjnyertes produkciós iroda az amerikai indiánokról szóló dokumentumfilmek és független filmek készítése terén. Az 1991-es Black or White zenei videó és dal történelmet írt. Képessé tett arra, hogy az amerikai indián táncosoknak magasabb fizetéseket tudjak kiharcolni, mint bármely más táncosnak, bármilyen zenei videóban, annak a ténynek köszönhetően, hogy tradicionális ruhákat viseltek (a ruhatárunk nem western filmek ruhatáraiból kölcsönzött volt). A mai napig ők a zenei videók történetének legjobban fiztetett táncosai. Ráadásul ez volt az első olyan, nem őslakos amerikai együttes/művész által készített videó, amiben amerikai indián táncosok jelentek meg.

A 2009-es Red Nation Filmfesztiválon (indián filmfesztivál) tisztelegtünk Michael Jackson előtt a Black or White zenei videója miatt – Michael Jackson emlékére. Sok személyes történetem van Michaelről, amelyeket örökre a szívemben fogok őrizni. ‘Nem fogom az életemet egy színként tölteni’ (részlet a Black or White szövegéből – a ford.) – emberi lény vagyok. Isten áldjon meg MJ. Együtt meg tudjuk gyógyítani a világot és jobb hellyé tudjuk tenni. Szeretünk Michael. “

https://www.facebook.com/notes/nativecelebs/joanelle-romero-my-friend-michael-jackson-in-loving-memory/402674670949

És ha már indiánok: Michael Jackson ereiben is csörgedezett indián vér. Az afrikai ősök mellett apai ágon csaktók, anyai ágon blackfoot (feketeláb) felmenői is voltak.

Joanelle, Sage és Michael

Joanelle, Sage és Michael

Új kulisszák mögötti felvételek szivárogtak ki Michael Jackson Ghostsjából

Az alábbi, az Internetre a napokban kiszivárgott felvételek Michael Jackson 1997-es rövidfilmjének a Ghosts-nak a készítése közben készültek. A felvételeken Jackson egy érzékelőkkel ellátott speciális ruhát visel, amelyek segítségével a mozdulatait rögzítik egy számítógépes animációhoz, amely majd csontvázként fogja ábrázolni a filmben.

Először két rövidebb részlet szivárgott ki:

Majd hosszabbak is:

A filmben a végeredmény így nézett ki: