Valamennyi bejegyzés

The Way You Make Me Feel

TheWayYouMakeMeFeelA The Way You Make Me Feel a harmadik kislemez Michael Jackson Bad című albumáról és egyúttal az album harmadik Nr. 1. slágere is az öt közül az amerikai slágerlistán.  A legtöbb fontos slágerlistán benne volt az első tízben. Az Egyesült Királyságban a harmadik helyig jutott. Maga a kislemez 1987. november 9-én jelent meg.

A dalt Michael írta, eredeti címe Hot Fever volt. A fáma szerint édesanyja, Katherine Jackson kérte arra, hogy írjon egy dalt shuffle-ritmussal és ennek lett az eredménye a The Way You Make Me Feel. A shuffle-ritmus egyébként eredendően a blues zenére volt jellemző, de a könnyűzenében is megjelenik időnként. Témáját tekintve egy vidám, könnyed udvarlós, flörtölős dal.

Ha jól figyelünk, vagy levesszük a dalról az instrumentális sávokat, akkor jól hallhatók Michael csettintései, tapsai, dobogásai a dal feléneklése közben – az ilyen “mellékzörejek” egyébként jellegzetességei a felvételeinek, hiszen Michael a stúdióban sem tudta megállni, hogy ne táncoljon, vagy adja a ritmust éneklés közben valamilyen módon -, de mivel a végeredmény jól hangzott, ezért általában meghagyták ezeket a kész felvételeken.

“Valóban, a legtöbb dal varázsa ilyen különlegességekben rejlik, a nyers spontaneitásban és az öröm féktelen kiáltásaiban – „híí-híí” („hee hee”), „áúúú” („whooo”) és „gawn girl!” – amelyek olyan tökéletesen magukba foglalják a szerelem érzésének izgalmát és vibrálását. Ezek a természetes elemek olyan szövedéket és színeket nyújtanak, amelyek kiegészítik a basszus gépies motívumát. […] Ezek a jellemzők még pontosabban átjönnek a dal lelassított változatában, amelyet Jackson gyakran használt az előadásokon – beleértve az elismert 1988-as Grammy díjátadó kiadást – és ami lehetővé tette, hogy a dal blues harmóniái felépítsék a hangulatot és a várakozást (Jackson utalt erre, hogy hagyjuk „pihenni” [„simmer”] [szó szerint párolódni – a ford.]), mielőtt a dal kirobban a jellegzetes basszus vonalakkal.” [1] – írta Joseph Vogel Man in the Music című könyvében. (A fordításért köszönet az Ember a zenében blognak.)

A dal “Go on, girl!” sorát Michael elmondása szerint Stevie Wonder Go Home című dala inspirálta.

A dalhoz készült videót Joe Pytka rendezte. A teljes változat körülbelül kilenc és fél perces, de a hosszú intrót van, hogy lehagyják a zenei TV-csatornák.  A videó elején, a bevezető alatt szóló zene Roy Ayers 1985-ös Hot című dala.

A rövid film egy amerikai gettóban játszódik, ahol férfiak pitiáner dolgokkal kapcsolatban osztják egymást és vitáznak a nőkről, közben pedig inzultálnak is egy-két arra elhaladót. A Michael által játszott karaktert kiközösítik és hazaküldik, aki ezután leül egy idős férfi (Joe Seneca) mellé. Az idősebb férfi azzal a tanáccsal látja el, hogy ne próbáljon meg olyan lenni, mint a többiek, hiszen nem is igazán akar olyan lenni – legyen csak önmaga. Ekkor felbukkan egy igazi bombázó, akit Tatiana Thumbtzen játszik. Michael odalép hozzá, de a nő figyelmen kívül hagyja. Michael ezután egy “hey” kiálltással hívja fel magára a figyelmet, majd “you knock me off my feet now baby… HOO!” (“leütsz a lábaimról baby”) felkiáltással belekezd a dalba és az udvarlásba. A dal során körültáncolja Tatianát, majd egy csoportos koreográfiára is sor kerül, aminek az elkészítésében Vincent Paterson segítette Michaelt. A dal végére a sok csípőriszálás megteszi a hatását és Tatiana megadja magát: ő és Michael egy ölelésben egyesülnek. Sokan kritizálták a videót amiatt, hogy a nagy udvarlásnak végül csak egy ölelés a vége, nem pedig egy csók. A rendező, Joe Pytka Spike Lee Bad 25 című dokumentumfilmjében azt nyilatkozta, hogy az ő utasítása volt, hogy csak ölelés legyen a végén, mert a csókot túl giccsesnek találta. (A rövid filmben szerepel egyébként Michael nővére, LaToya Jackson is, mint Tatiana egyik barátnője.)

A rövid film premierjére 1987. október 31-én került sor. Létezik egy 25 perces változata is, amelyet Michael neverlandi otthonában mutattak be exkluzív, de ezt a nagy nyilvánosság még nem láthatta.

Tatiana Thumbtzen életének egyébként meghatározó élménye volt ez a rövid film, még életrajzát is The Way He Made Me Feel címmel jelentette meg és tulajdonképpen azóta is abból él, hogy ő volt a lány MJ The Way You Make Me Feel című videójában. Sokáig próbálta azt a látszatot fenntartani, hogy közte és Michael között romantikus kapcsolat volt, de ennek úgy tűnik nincs alapja. A Bad turnén is részt vett egy ideig a dalhoz kötődő előadásban, de miután az előzetes tiltás ellenére egy alkalommal váratlanul megcsókolta Michaelt a színpadon kirúgták és a turné hátralévő részében Sheryl Crow háttérénekesnő játszotta a szerepét. Tatiana ruházata a filmben a saját stílusa volt.

Michael a Bad, a Dangerous és a HIStory turnén is játszotta a dalt, bár egyik turnén sem volt minden koncerten a programban.

A dalt többen is előadták koncerten, például Prince 1988-as Lovesexy turnéján vagy Whitney Houston 2010-es I Look to You turnéján. Paul Anka lemezen dolgozta fel, méghozzá swing stílusban.

Az eredeti kislemez B oldalára a dal instrumentális változata, illetve más változataira különféle dance remixei kerültek fel.

A dal hivatalosan megjelent változatai:

Album Version
Album Version inlcuding Vocal Fade
7″ Mix
Instrumental
Dance Extended Mix
Dance Remix Radio Edit
Dub Version
A Cappella

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/08/14/2-the-way-you-make-me-feel/

A videó teljes változata:

Michael Jackson hivatalos VEVO csatornáján a rövidebb változat van fent – általában ezt játsszák a zenei televíziók is:

A dal instrumentális változata, amely az eredeti kislemez B-oldalán kapott helyet:

A dal lassan induló változata:

Írta és komponálta: Michael Jackson
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Michael Jackson (ritmus és vokális hangszerelés), Jerry Hey (fúvós hangszerelés)
A felvétel ideje: 1987
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Bad

Stílus: pop, R&B

Videó

Rendezte: Joe Pytka
Koreográfia: Vincent Paterson

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 1.
Egyesült Királyság: 3.
Spanyolország: 1.
Új-Zéland: 2.
Olaszország: 4.
Ausztrália: 5.
Hollandia: 6.
Kanada: 7.

Forrás:

[1] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Reklámok

This Is It (album)

ThisIsItMegjelenés: 2009. október 26.

A felölelt időszak: 1978-1995

Dalok száma: 19 (+ 1 vers)

Kislemeze: This Is It

Stílus: pop, R&B, funk, soul, rock

Kiadó: Epic

.

.A This Is It a Spotify-on:

A This Is It című válogatás album 2009. október 26-án jelent meg egy időben a Michael Jackson’s This Is It című dokumentumfilmmel, amely azokat a próbákat mutatta be, amelyeken Michael a This Is It című londoni koncertsorozatra készült. Mint ismert az inszomniával küzdő Michael 2009. június 25-én meghalt Propofol túladagolásban, így a koncertsorozatra sosem került sor.

Bár (mint általában a posztumusz kiadványok esetében) voltak olyan kritikusok, akik Jackson halálának ízléstelen üzleti kiaknázását látták a kiadványban, az album sikeres volt. Tizennégy országban ért el első helyezést és körülbelül 10 millió példányban fogyott el.

A két diszkből álló album első korongjára azok a dalok kerültek fel stúdió verzióban, amelyek a This Is It című filmben is felhangoznak, valamint egy korábban ki nem adott dal, a This Is It. Ennek a dalnak csak a címe azonos a turné címével, egyébként semmi köze sincs ahhoz. Valójában valamikor az 1980-as években dolgozott rajta Michael és Paul Anka, de azután dobozban maradt. Ennek a dalnak két változata is felkerült az albumra. A dalban Michael fivérei, Jackie, Tito, Jermaine és Marlon éneklik a háttérvokált – ez nem volt része az eredeti felvételnek, hanem a Jacksonok utólag, 2009-ben énekelték fel. Ez a dal volt az album egyetlen kislemeze, de csak promóciós kislemezként jelent meg, kereskedelmi forgalomban nem.

A régi rajongók számára a második korong jelenti az érdekesebb darabot, hiszen ezen három dal korábban még nem hallott demóját találjuk: a She’s Out of My Life-ét, a Wanna Be Startin’ Somethin’-ét és a Beat Itét, valamint Michael Planet Earth című versét Michael saját előadásában.

Az albumon szereplő dalok listája:

1. korong:

Ssz. Dal Dalszerző Album
1. Wanna Be Startin’ Somethin’ Michael Jackson Thriller
2. Jam (újramaszterelt) Michael Jackson, René Moore, Bruce Swedien, Teddy Riley Dangerous
3. They Don’t Care About Us (újramaszterelt) Michael Jackson HIStory
4. Human Nature Steve Porcaro, John Bettis Thriller
5. Smooth Criminal (újramaszterelt radio edit) Michael Jackson Bad
6. The Way You Make Me Feel (újramaszterelt) Michael Jackson Bad
7. Shake Your Body (Down to the Ground) (újramaszterelt kislemez verzió) Randy Jackson, Michael Jackson Destiny
8. I Just Can’t Stop Loving You (featuring Siedah Garrett) (újramaszterelt) Michael Jackson Bad
9. Thriller Rod Temperton Thriller
10. Beat It (kislemez verzió) Michael Jackson Thriller
11. Black or White (featuring L.T.B.) (újramaszterelt) Michael Jackson, rap szöveg: Bill Bottrell Dangerous
12. Earth Song (újramaszterelt) Michael Jackson HIStory
13. Billie Jean (kislemez verzió) Michael Jackson Thriller
14. Man in the Mirror (újramaszterelt) Siedah Garrett, Glen Ballard Bad
15. This Is It Michael Jackson, Paul Anka korábban ki nem adott dal
16. This Is It (zenekari verzió) Michael Jackson, Paul Anka korábban ki nem adott dal

2. korong:

Ssz. Dal Szerző
1. She’s Out of My Life (demó) Tom Bahler
2. Wanna Be Startin’ Somethin’ (demó) Michael Jackson
3. Beat It (demó) Michael Jackson
4. Planet Earth (vers) Michael Jackson

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 1.
Egyesült Királyság: 3.
Kanada: 1.
Franciaország: 1.
Hollandia: 1.
Új-Zéland: 1.
Ausztrália: 2.
Németország: 3.
Spanyolország: 3.

Eladott példányszám a világon: kb. 10 millió

Xscape (album)

EPIC RECORDS XSCAPE

.

Megjelenés: 2014. május 9-13.

A felvétel ideje: 1980-2014

Kislemeze: Love Never Felt So Good

Stílus: pop, R&B, dance

Kiadó: Epic

.

 

.

.

Az Xscape (Deluxe) a Spotify-on:

 

Az Xscape Michael Jackson második posztumusz stúdióalbuma a 2010-ben kiadott Michael című album után.

A Michael album művészi kudarca után (többek között annak gyanúja, hogy az album három dala hamisítvány és nem is Michael énekli őket) Michael Jackson hagyatékkezelőjének és a Sony lemeztársaságnak nem volt könnyű feladat, hogy ismét helyreállítsa mind a rajongótábor, mind a szélesebb közönség bizalmát.

Ezenkívül természetesen általánosabb érvényű attitűdök is dolgoznak a posztumusz kiadványok ellen, de Michael hagyatékkezelője és a Sony is igyekezett hangsúlyozni, hogy az Xscape-pel nem Michael pályafutását kívánják folytatni – az úgy teljes, ahogyan ő hagyta. Ezek a posztumusz albumok inkább kreatív játékok Michael hátrahagyott, korábban ki nem adott dalaival.

“A posztumusz albumok természetesen mások, mint azok az albumok, amiket egy művész úgy fejez be és ad ki, hogy ő a parancsnok. Michael Jackson hivatalos kánonja – azok az albumok, fellépések és rövid filmek, amiket ő felügyelt és valósított meg életében – teljes. Az a katalógus a zenetörténelem egyik leglenyűgözőbb és legtartósabb katalógusa, amely továbbra is rajongók és művészek újabb és újabb generációit inspirálja.

‘Kortársiasítani’ Jackson dalait emellett egyfajta párhuzamos pálya abban, hogy az örökségét virágoztassuk. Nem arról szól, hogy helyettesítsük azt, amit Jackson hátrahagyott és nem is arról, hogy befejezzük anélkül, hogy maga a művész itt lenne – ez lehetetlen. Inkább arról van szó, hogy kreatívan kapcsolódunk a munkájához, hogy új és meggyőző módokat találjunk annak az esszenciának, izgalomnak és varázslatnak a megragadására, aki Michael Jackson.” – írják az Xscape albumhoz járó füzetecskében.

Az album standard verziója nyolc korábban ki nem adott dalt tartalmaz mai népszerű producerek által remixelt változatban – vagy ahogy a lemezkiadó szeret fogalmazni “kortársiasítva”. Ezek a producerek Timbaland, a Stargate, Rodney Jerkins és John McClain. A projektvezető az Epic Records jelenlegi vezérigazgatója, L.A. Reid volt.

A Deluxe verzió ezen felül tartalmazza ezen dalok eredeti/demó változatát, ahogyan Michael Jackson hátrahagyta őket, plusz még egy változatban az album első kislemezét a Love Never Felt So Good-ot (duettként Justin Timberlake-kel) és egy DVD-n két videót, amelyen a projektben résztvevő producerek beszélnek az album munkálatairól és Michaelről.

Az albumra kiválogatott dalok nem egy érát képviselnek Michael pályafutásából. A legkorábbi, a Love Never Felt So Good egy olyan dal, amelyet Michael Paul Ankával a ’80-as évek elején írt és vett fel (egyes források szerint 1980-ban, mások szerint 1983-ban). A legkésőbbiek a Chicago és a címadó Xscape című dal, amelyeken 1999-2000 körül dolgozott a 2001-ben megjelenő Invincible albumra, de végül arra nem kerültek rá.

A Love Never Felt So Good az album első dala és egyben bevezető kislemeze is. Noha ez volt az egyetlen olyan demó, amiből nem állt a producerek rendelkezésére multitrack (több sávos felvétel), csupán az a demó, ami az album Deluxe változatán hallható, mégis könnyű belátni, hogy miért erre a dalra esett a választás. Könnyed, gondtalan hangulata jól illeszkedik a mai trendekbe, amelyek sokszor merítenek abból a korszakból, amelyben ez a dal is született.  Az album standard változatán a dal azon verziója található meg, amelyben Michael énekel egyedül és amelynek a producerei John McClain és Giorgio Tuinfort voltak. A Timbaland produkciójában készült Justin Timberlake “duett” változat az album Deluxe verzióján található meg, mint bónusz felvétel. A szintén a Deluxe verzión megtalálható demó pont a maga egyszerűségével – csak egy zongora és énekhang – világít rá Michael énekesi és kifejező előadói képességeire.

A második dal, a Chicago Cory Rooney szerzeménye. 1999-2000 környékén írta meg Michael számára. Ebben az esetben a “kortársiasított” változat és a demó hangulata nagyon eltér egymástól. A demó egy lassú, majdhogynem meditatív hangulatú dal, míg az új változatot Timbaland felpörgette, táncolhatóvá tette a ritmusaival. A dal egy hűtlen feleségről szól, aki “elfelejtette” közölni a szeretőjével (Michael ennek a szeretőnek a szemszögéből énekel), hogy férjnél van és gyerekei vannak.

A Deluxe változat borítója

A Deluxe változat borítója

A harmadik dal a Loving You, amit Michael valamikor a ’80-as évek közepén írt és vett fel a Bad albumhoz, de arra nem került rá. Egy egyszerű, de roppant bájos szerelmes dal, amelyet Michael vokálja emel magasabb szintre. Könnyed hangulata leginkább a Love Never Felt So Good-hoz igazodik az album többi dala közül.  A modern produkciót itt is Timbaland készítette és saját bevallása szerint ez a kedvenc dala az albumról. Talán ez az a dal, ahol a “kortársiasított” változat a legkevésbé hajlik el az eredetitől, de a jellegzetes timbalandi ritmusok azért ide is bekerültek.

Az A Place With No Name című dal az America együttes 1972-es A Horse With No Name című slágerének az átdolgozása. Michael 1998-ban kezdett el dolgozni rajta Dr. Freeze-zel (Elliot Straite), akivel az America engedélyével új szöveget írtak a dalhoz. Míg az eredeti dal egy sivatagi magányos lovaglás hangulatát festi le (egyesek pedig úgy vélték, hogy átvitt értelemben a heroinról szól – a horse az angol szlengben heroint is jelenthet), Michael és Dr. Freeze szövege ezzel szemben egy álomvilágba visz minket, ahol örökös gondtalan boldogság uralkodik. A mesélőt csábítja ez a világ, ám végül mégsem marad, amikor egy a zsebéből előkerülő fénykép emlékezteti arra, hogy otthon egy család várja.

A dal új remixét a Stargate norvég producer duó (Tor Erik Hermansen és Mikkel Storleer Eriksen) készítette. Ez a változat egyrészt szándékosan retró érzést sugároz a korabeli számítógépes játék hangeffektekkel, másrészt hangmintázza Michael két korábbi dalát, a The Way You Make Me Feelt, valamint még dominánsabban a Leave Me Alone-t (mindkettő az 1987-es Bad albumon jelent meg). Ezen kívül a 6/8-os ütem révén bevallottan merít Stevie Wonder Higher Ground és Steve Winwood Higher Love című dalaiból is. Michael változata akusztikus, hagyományos hangzásával és hangszerelésével zeneileg sokkal közelebb áll az America eredeti dalához, mint a Stargate modern remixe.

A Slave to the Rhythm című dal demója 1989-ben készült. A dal egyik társszerzője az az L.A.Reid volt, aki ma az Epic Records elnöke és aki összehozta az Xscape albumot. Mellette Babyface, Daryl Simmons és Kevin Roberson jegyzi a dalt. Michael felvett néhány dalt abban az időben ezzel a csapattal, de végül más irányba fordult és Teddy Riley-t választotta fő munkatársául az 1991-ben megjelenő Dangerous albumhoz, így az L.A.Reid-Babyface dalok nem kerültek fel rá. A modern változatokat Timbaland a rá jellemző ütemekkel és hangzással frissítette fel. Az Xscape-en megtalálható egyik változat sem azonos a 2010-ben kiszivárgott Tricky Stewart féle remix-szel. A demó hangszerelése nagyon demó (primitív szinti és dobgép), viszont Michael énekének kifejező ereje fenomenális. Nem véletlen, hogy az album sok kritikája kifejezetten kiemeli Michael vokális teljesítményét, mint az album egyik legnagyobb értékét.

A dal kiválóan táncolható, klub kedvenccé válhat, bár a címe ellenére nem a bulizásról és a táncról szól.  A ritmus rabszolgája ebben a történetben egy olyan nő, akinek maradéktalanul helyt kell állnia a család és a férj kiszolgálásában és a munkahelyén is és akit a férje ennek ellenére nem becsül meg. A nő egy alkalommal ezt megelégeli és elszalad otthonról, de aztán mégis visszatér, hiszen “a ritmus rabszolgája, a szerelem ritmusáé”.

A Do You Know Where Your Children Are-t Michael írta 1988-91 körül. A dalnak egy változata 2010-ben már kiszivárgott, de az a változat a 2010-es Michael című albumhoz készült (végül nem került rá). Az Xscape-en két másik változat található meg. Timbaland verziója az album többi dala közül a Stargate A Place With No Name-jével állítható párhuzamba hasonlóan retró számítógépes játék hangeffektjei miatt. Az eredeti demó zeneileg mind Timbaland új verzióját, mind a 2010-ben kiszivárgott változatot tartalmazza, abból mindkettő levezethető, annak ellenére, hogy egymástól nagyon eltérnek.

A dal egy 12 éves kislányról szól, aki elszökik otthonról, mert a nevelőapja szexuálisan molesztálja. Eleinte az utcán kóborol, éhezik, majd Hollywoodba megy, hogy szerencsét próbáljon és sztár legyen, de a felnőttek ott is csak kihasználják, prostitúcióból tartja fent magát, amíg a rendőrség le nem tartózhatja.

A dalban sok potenciál volt és az üzenete is fontos, de talán azért maradt dobozban, mert Michaelt 1993-ban gyerekmolesztálással vádolták meg, (miközben a gyerek szülei pénzt követeltek tőle), így a közönség nyilván kétkedve és kritikusan fogadott volna tőle azután egy ilyen dalt. Azért azon érdemes elgondolkodni, hogy  egy olyan valaki, aki ennyire mélyen a szívén viseli az ilyen sorsokat mennyire reálisan molesztálna közben maga is gyerekeket… (Persze nem ez az egyetlen érv Michael ártatlansága mellett, de ennek bővebb kifejtése nem ennek a blognak a témáját képezi. Itt legyen annyi elég, hogy számos bizonyíték van arra, hogy az ellene felhozott összes vádnak anyagi motivációja volt és van a vádlók részéről.)

A Blue Gangstát Michael Dr. Freeze-zel írta 1998-ban az Invincible albumhoz, de azon végül nem jelent meg. Az új verziót megint csak jellegzetes ritmusaival frissítette fel Timbaland, de ebben az esetben tulajdonképpen a Michael által hátrahagyott verzió is már majdnem készen volt – sokak szerint nem is nagyon kellett volna hozzányúlni. Ebben a dalban Michael egy a párja által megbántott és becsapott szerelmes, egy “szomorú gengszter” perspektívájából énekel.

Az album címadó dalán, az Xscape-en Michael 1999-ben dolgozott az Invincible album munkálatai közben Rodney Jerkinsszel, Fred Jerkinsszel és LaShawn Danielsszel. Az albumra végül nem került rá, de Michaelnek voltak még vele tervei, ezért állítólag roppant dühös volt, amikor 2002-ben kiszivárgott az Internetre. A Blue Gangstához hasonlóan ennek a dalnak is csaknem készen volt már az eredetije, de Rodney Jerkins készített belőle egy 2014-es verziót is az Xscape-hez.

Az albumot a kritika világszerte pozitívan fogadta – a legtöbben úgy vélték az Xscape pozitív meglepetés ahhoz képest, amit a posztumusz albumok általában nyújtani tudnak és úgy tűnik a rajongók és a szélesebb közönség körében is sokkal kedvezőbb fogadtatásban részesült, mint a 2010-es Michael album.

Lásd még a VIBE magazin beszélgetését az album készítésében részt vevő producerekkel: https://michaeljacksonzene.wordpress.com/2014/05/15/a-vibe-magazin-cikke-az-xscape-rol/

Az albumon szereplő dalok listája:

Standard változat:

Ssz. Dal Dalszerző Producer
1. Love Never Felt So Good Michael Jackson, Paul Anka Michael Jackson, John McClain, Giorgio Tuinfort, Paul Anka
2. Chicago Cory Rooney Timothy “Timbaland” Mosley, Jerome “J-Roc” Harmon, Michael Jackson, Cory Rooney
3. Loving You Michael Jackson Timothy “Timbaland” Mosley, Jerome “J-Roc” Harmon, Michael Jackson
4. A Place With No Name Dewey Bunell, Michael Jackson, Dr. Freeze Stargate*, Michael Jackson, Dr. Freeze
5. Slave to the Rhythm L.A. Reid, Babyface, Daryl Simmons, Kevin Roberson Timothy “Timbaland” Mosley, Jerome “J-Roc” Harmon, L.A. Reid, Babyface
6. Do You Know Where Your Children Are Michael Jackson Timothy “Timbaland” Mosley, Jerome “J-Roc” Harmon, Michael Jackson
7. Blue Gangsta Michael Jackson, Dr. Freeeze King Solomon Logan, Daniel Jones, Timothy “Timbaland” Mosley, Jerome “J-Roc” Harmon, Michael Jackson, Dr. Freeze
8. Xscape Michael Jackson, Rodney “Darkchild” Jerkins, Fred Jerkins III, LaShawn Daniels Rodney “Darkchild” Jerkins, Michael Jackson

* A Stargate produceri csapatot Tor Erik Hermansen és Mikkel Storleer Eriksen alkotja.

Deluxe változat:

A Deluxe verzió a fentieken kívül tartalmazza a dalok eredeti (demó) változatát és a Love Never Felt So Good Timbaland-féle remixét, amelyen Justin Timberlake is vendégszerepel.

Ssz. Dal Dalszerző A felvétel ideje
9. Love Never Felt So Good Michael Jackson, Paul Anka 1980-83 körül
10. Chicago Cory Rooney 1999-2000
11. Loving You Michael Jackson 1985-86 körül
12. A Place With No Name Dewey Bunell, Michael Jackson, Dr. Freeze Vezérvokál: 1998, de 2008-ig dolgoztak a dalon
13. Slave to the Rhythm L.A. Reid, Babyface, Daryl Simmons, Kevin Roberson 1989 nyara
14. Do You Know Where Your Children Are Michael Jackson 1988-91 körül
15. Blue Gangsta Michael Jackson, Dr. Freeeze 1998
16. Xscape Michael Jackson, Rodney “Darkchild” Jerkins, Fred Jerkins III, LaShawn Daniels 1999
Producer
17. Love Never Felt So Good (featuring Justin Timberlake) Michael Jackson, Paul Anka Timothy “Timbaland” Mosley, Jerome “J-Roc” Harmon, Justin Timberlake, Michael Jackson, Paul Anka

DVD

Ssz. Dal Időtartam
1. Xscape Documentary 23:21
2. Xscape Documentary Outtakes 2:40

 

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 2.
Egyesült Királyság: 1.
Franciaország: 1.
Spanyolország: 1.
Mexikó: 1.
Németország: 2.
Hollandia: 2.
Ausztrália: 2.
Kanada: 3.

A VIBE magazin cikke az Xscape-ről

Tegnapelőtt világszerte megjelent Michael Jackson második posztumusz albuma, az Xscape. Ebből az alkalomból az amerikai VIBE magazin is cikket közölt, amely tulajdonképpen egy beszélgetés az album készítésében részvevő főszereplőkkel. Íme a cikk fordítása:

VIBE

Írta: Keith Murphy
Megjelenés dátuma: 2014. május 12.

Csináljunk egy Michael Jackson albumot! (2013 ősze)

John Branca (Michael Jackson hagyatékkezelőjének az egyik vezetője): L.A. Reid nem hagyott minket vagy a rajongókat cserben. A szenvedélye kezdettől fogva nyilvánvaló volt.

L.A. Reid (A LaFace lemeztársaság társ-alapítója; jelenleg az Epic Records vezérigazgatója): Tavaly szeptemberben kezdődött. Senki nem kért meg arra, hogy felügyeljem ezt a projektet. Fordítva történt. Én kértem, hogy csinálhassam, mivel mi az Epic Recordsot annak a háznak hívjuk, amit a Thriller épített. A Love Never Felt So Good volt az a dal, amelyik igazán elindította a lemezfelvételi folyamatot. Amikor hallottam, hogy csak Paul Anka zongorajátéka és Michael éneke hallható benne mosolyogtam. Olyan volt, mintha a Nap kisütött volna. Az a nap szép nap lett, mivel ez a zene a hangfalaimon át a lelkembe hatolt. Onnantól kezdve azt mondtam: „Oké, ha a világ ezt még nem hallotta, akkor csinálnunk kell egy albumot.”

Timbaland (Grammy-díjas producer, aki a legtöbb produkciót felügyelte az Xscape-en): Eleinte fenntartásokkal tekintettem arra, hogy belemenjek-e ebbe a projektbe. Michael Jackson miatt csináltam ezt az albumot. Ez teljessé teszi az örökségemet. De a problémám az volt, hogy nem akartam olyan valakivel dolgozni, aki már nincs köztünk. Michaelen nőttem fel. Az egész dolog visszavitt Aaliyah-hoz és Static Major-höz. Szóval meg kellett birkóznom néhány dologgal ebben a Michael projektben.

L.A. Reid: Senki máshoz nem akartam menni, hogy vezesse ezt a projektet… csak Timbalandhoz. Timbaland az első számú kedvenc producerem az üzletben. Olyan ő a produceri munka terén, mint Muhammad Ali… legalább háromszor volt bajnok. A fiam, Aaron hozta össze a találkozót és elmentem Timbaland stúdiójába és ő a saját albumán dolgozott. Volt egy csomó ember a szobában, úgyhogy megkértem, hogy lépjünk ki a szobából egy másodpercre és volt egy privát beszédem az emberrel. Azt mondtam neki: „Akarok valami nagyon, nagyon különlegeset csinálni. Hogy hangozna ez: Michael Jackson – producer Timbaland?” Ő meg azt mondta: „Tetszik a hangzása.”

Timbaland: Az Xscape kihozott egy csomó érzelmet. Egy hetembe telt míg túl tudtam magam tenni rajta. Minden alkalommal amikor játszottam egy dalt azt mondtam: „Tegyél fel valami mást… Most erre nem vagyok képes.” De amint elkezdtem átadni magam neki és megkönnyebbültem ezzel kapcsolatban és imádkoztam ezzel kapcsolatban a zene elkezdett jönni. És őszinte leszek, amikor azokat a nyers dalokat hallgattam Michaeltől, megríkattak. Ő már nincs itt, hogy láthassa ezt. Szóval hallani őt énekelni… ember. Mindig azt mondom az embereknek, hogy nem érdekel ki vagy és mi akarsz lenni. Sosem leszel Michael Jackson. Usher Usher. És Justin [Timberlake] Justin. Ez a két srác csodás. De senki nem hasonlítható Michael Jacksonhoz. Senki.

L.A. Reid: Miután Timbaland elvégzett mindent amit el tudott elmentem a többiekhez és egy kicsit kimerültem [nevet]. Elmentem a Stargate-hez és Rondney-hoz [Jerkins], mert őket is szeretem. Olyan emberekhez kell elmenned, akikben megbízol és én megbízom a Stargate-ben. Rodney pedig az a producer volt, aki már dolgozott Michaellel.

Rodney Jerkins (Grammy-díjas producer, aki Michael Jackson utolsó stúdióalbumának, a 2001-es Invincible-nek a nagy részén dolgozott): Én és Michael először 1999-ben dolgoztunk az Xscape-en (a dalon – a ford.). L.A. elmondhatja, hogy az egész folyamat alatt egy seggfej voltam [nevet]. Engem érdekel. Michael a barátom volt. Jó kapcsolatom volt vele. Ismerte a családomat, én ismertem az ő családját. Szóval azt mondtam L.A.-nek: „Nem csinálok egy dalt sem, amíg nem hallom az album többi részét.” Még amikor azt is mondta, hogy „Nos, először ezt kell megcsinálnunk” én azt mondtam: „Nem érdekel. Hallanom kell a teljes albumot mielőtt befejezek egy dalt.” Biztos akartam lenni abban, hogy minden megfelel annak, amit Michael akart volna. Ez fontos volt a számomra.

Timbaland: L.A. és én azért hívtuk meg a Stargate-et, mert mindig éreztük az ő produkcióikat. És mert ők egy másik országból jöttek – Michael mindig sokat volt Európában. Számomra a Stargate a legmenőbb producer csapat a világon. Úgy éreztem egy dalnak szüksége van az érintésükre. Nagyszerű munkát végeztek és nagyon eltalálták.

Tor Erik (a Stargate slágergyáros duó egyik fele – olyan nagyágyúknak készítettek már egy sor slágert, mint Ne-Yo, Rihanna, Beyoncé és Katy Perry): L.A. eljött a stúdióba és azt mondta: beszélni akarok veled Michaelről. Őszintén szólva az első gondolatom az volt, hogy „Ó ne, ne még egy [posztumusz] albumot!” Néha az anyag nem elég erős és emiatt aggódtam eredetileg. Találkoztunk Michaellel és dolgozni akartunk Michaellel és nagy rajongói vagyunk. De nem akartunk semmi olyat tenni, ami rongálná a zenei örökségét azzal, hogy olyan dalokat adunk ki, amik csak maradékok. Szóval L.A. azt mondta: „Oké, megértem, de hadd játsszak neked egy kis zenét.” Lejátszott pár dolgot, de a dal, ami nekünk igazán tetszett az a Blue Gangsta volt. Egy hat perces dal volt és Michael kiénekelte a szívét benne és a produkciós munka igazán szép és modern volt benne. Az a dal láttatta meg velem, hogy ez nagy dolog lehet. De néhány dal már elkészült, így megkérdeztük L.A.-t: „Mid van a számunkra?”

Michael Jackson és a Stargate

Michael Jackson és a Stargate

L.A. Reid: Annyi slágerem volt már a Stargate-tel Rihannától elkezdve Jennifer Lopezig. Ők azok a fajta fickók akikhez elmész ha nagyon világosan tudod mit akarsz. A Stargate-et pinch hittereknek (csere ütőjátékos a baseballban – a ford.) hívom. Azokhoz a fickókhoz fordulsz ha azt akarod, hogy nagyot üssenek akármelyik menetben, akármelyik játékban. Ha a Stargate-et hívod, akkor lesz egy nagy slágered.

Tor Erik: Gyakorlatilag visszautasítottuk L.A-t az első találkozónk után, mert néhány korábbi dalt, amin azt akarták, hogy dolgozzunk, nem találtuk érdekesnek. Így L.A. felhívott minket néhány nap múlva és azt mondta: „Whoa, whoa, whoa… van több.” Elküldte nekünk őket és mi csak az acapellát hallottuk. És lepadlóztam. Nagyszerű vokális Michael Jackson pillanat volt. Tetőtől talpig fantasztikus harmóniák. Az a dal nyert meg minket… az A Place With No Name.

L.A. Reid: Az A Place With No Name eredeti címe A Horse With No Name volt, ami az America együttes dala volt. Michael átírta a dalt és átírta a szöveget az America engedélyével és A Place With No Name-nek nevezte el. Amikor elvittem a Stargate-hez a megközelítésmódjuk nagyon kreatív volt. Meghallgatták a dal ütemjelzését, ami 6/8-os volt. Szóval a Stargate-es srácok megkérdezték: „Milyen más dalokban volt 6/8-os ütem?” Olyan dalokban, mint Stevie Wonder Higher Ground-ja, amely az egyik inspiráció volt. És Steve Winwood Higher Love-ja is inspiráció volt, amikor megközelítették. Ez egy igazán különleges felvétel.

Tor Erik: Ez az ütem Michael vokálja miatt jött. Nem is akartam hallani az eredeti demót. Csak Michael vokálját akartam hallani. És amikor hallgattam Michaelt, ott van az énekfülkében, csettintget az ujjaival, tapsol a kezeivel és dobog a lábával. Mindezeket az energikus dolgokat csinálja, ami adott nekünk egy érzést arra vonatkozóan, hogy ennek a dalnak milyen irányba kell mennie. Ekkor kezdtünk el kísérletezni a basszus vonallal. Még nem volt dobunk sem, csak a basszus vonal és egy akkord progressziónk amelyik igazán működött valami sokkal táncolhatóbbként. Aztán elkezdtünk dolgozni a dobokon. De mindez igazából magától Michael Jacksontól jött.

Justin és a Pop Királya (2013 tele)

Timbaland: Justin [Timberlake] bizonyított a Love Never Felt So Goodban. Fontos volt számára, hogy úgy igazodjon a dalba, mintha duett lenne. Azt mondta nekem: „Nem akarom, hogy olyan legyen, mint egy vendégszerep.” Úgyhogy ez időt vett igénybe. Justin azt mondta: „Ez a fickó annyira jó. Nehéz Michaellel tartani a lépést.”

L.A. Reid: A vicces az ebben a dalban, hogy noha Michael vokáljának vannak rétegei benne, de csak egy demófelvételt találtunk Michaellel és Paul Ankával. Úgyhogy nem tudtuk szétválasztani a kettőt, azaz nem tudtuk Michaelt felhangosítani a zongorát meg lehalkítani. Ezzel a felvétellel kellett dolgoznunk. A tempó pedig hullámzott, ami azt jelenti, hogy nem tudtál egyszerűen ráállítani egy dobgépet és hagyni játszani. Hogy ezt egy igazi felvétellé alakítsuk ahhoz tényleg zenésznek kellett lenni.

Timbaland: Amikor hallottam Justin vokálját azt mondtam: „Wow.” Ő lesz a legmenőbb fehér srác, aki valaha megcsinálhatja ezt. Miután hallottam Justint a Love Never Felt So Goodon teljesen másképp néztem rá. Király csávó.

L.A. Reid: Őszintén megmondom, hogy Justin volt az, aki részt akart venni. Justin és Timbaland nyilván nagyon közel állnak egymáshoz [Timbaland Justin Timberlake albumainak állandó producere – a ford.], de akárhányszor összefutottam Justinnal ő mindig azt kérdezte: „Oké, mikor fogjuk már megcsinálni?” Ez inkább olyan valami volt, amit Justin akart. Justin és Timbaland együtt dolgoztak rajta, de Justin saját ötlete volt. Tetszik, hogy ő döntött úgy, hogy az Xscape projekt nagykövete lesz. Valóban felnőtt szupersztárként és tehetségként is.

Timbaland: Az Xscape-en található sok dal olyan volt, amit Michael felújított volna. Úgyhogy nekünk kellett felújítani őket. Megvolt nekünk az összes hangzás és vokál, de az albumon található dalok azok, amelyekről L.A. úgy gondolta, hogy a legizgalmasabbak. A Chicago az én zeném volt Michael alatt. Hallottam, hogy emberek azt mondják: „Ó, Timbalandnak nem szabadna hozzányúlnia ezekhez a Michael dalokhoz.” A rajongói keménymagnak nem tetszett, hogy benne vagyok ebben a projektben, de amikor hallották a zenét azt mondták: „Várj egy percet! Hogy tudod elérni, hogy úgy hangozzon, mintha 2014-ben csinálta volna ezt?” Ez az én ajándékom Istentől. És ahhoz, hogy megmutasd a világnak ki is vagy olyan projektek kellenek, mint az Xscape.

L.A. Reid: John Branca, aki Michael hagyatékkezelőjének a menedzsere elmondta nekem, hogy van egy Chicago nevű dal, ami a rajongók körében nagyon népszerű és hogy fordítsak különös figyelmet erre. Meghallgattam és nagyon tetszett. Rátettem a listára és ennyi volt. Amikor Timbaland megkapta valami olyanná változtatta, ami igazán megragadta a fülemet. De mindegy ki egy dal producere, először lennie kell egy dalnak. Szóval az igazi érdem Cory Rooney-é, aki megírta ezt a dalt.

Cory Rooney (dalszerző, a Sony korábbi egyik igazgatója): Egy szerdai napon futottam össze Michaellel L.A-ben. Ez 2000-ben volt. Beszélgettünk és hagyta, hogy meghallgassak bizonyos dolgokat, amiken az Invincible albumhoz dolgozott. És Tommy Mottola [a Sony Music korábbi elnöke – a ford.] is velünk volt és azt mondta: „Király lenne, ha hazamennél és írnál valamit Mike-nak.” Én meg: „A fenébe is, ember. Hát persze, hogy írok!” Abban az időben a Sony-nál én dolgoztam minden nagyobb projekten Mariah Carey-től kezdve J.Lo-n át Marc Anthony-ig, de sosem dolgoztam Michael Jacksonnal. Szóval hazamentem és írtam egy dalt péntek délutánig aztán meghallgattattam Tommy-val a demómat. Azonnal elküldte Michaelnek. És hétfőn magától Michaeltől kaptam egy hívást! Azt mondta: „Cory, tudod mit? Ismerem a dalt, együtt éltem vele a hétvégén és itt vagyok New York-ban, szeretném felvenni.” Felejtsd el! Úgy néztem arra a telefonra, hogy „Ó, istenem!” Őrület volt.

Michael és Cory Rooney

Michael és Cory Rooney

Timbaland: Amikor olyan dalokon dolgoztam, mint a Chicago azt kívántam bárcsak Michael még itt lenne. Annyira jól énekel, nagyon rákattansz Michaelre. Hallani és látni akarod hogyan csinálta ezeket a dalokat.

Cory Rooney: Írtam egy sztorit egy fickóról, aki úton Chicagóba találkozik egy nővel. Michael megkérdezte: „Miért nevezted el Chicagónak?” Azt mondtam: „Nem tudom… csak jobban hangzik.” [Nevet] Michaelnek tetszett, hogy mélyebben kellett énekelnie. Azt mondta, hogy a legtöbb ember magas hangra ír neki dalt. Eljött a stúdióba és elvégeztem a produkciós munkát Michael vokálján. Az őrület az, hogy ez Michael Jackson volt, de úgy viszonyult hozzám, mint egy átlagos művész. Azt kérdezte: „Cory, mit szeretnél mikor jöjjek a stúdióba?” Én meg: „Ember, te vagy Michael Jackson… te mondod meg, hogy mikor jöjjünk.” [Nevet]

Timbaland: A Loving You olyan érzést sugároz mint ami egy korszak része. Amint a Love Never Felt So Good-nak Off The Wall érzése van, úgy a Loving You is olyan érzést sugároz, mint ami simán jöhetett szintén abból az érából. Ez Michael a legfinomabb hangjával. Michaelnek sok hangja van. Az egyik ezek közül az, amit én mérges hangnak hívok és aztán van a boldog hangja… a Chicagóban mindkettő megvan. Én mindkettőért rajongok. De a Loving You című dal az én személyes kedvencem az albumon.

Cory Rooney: Amikor hallottam a Chicagót Timbaland verziójában az olyan volt, mint ajándékot kapni a szüleidtől karácsonyra. Fogalmam sem volt hogy fog hangozni. Elvitte egy másik irányba, amire én sosem gondoltam volna.

Darkchild befejezi a munkát (2014 tele-tavasza)

Rodney Jerkins: Néhány évvel ezelőtt volt egy Michael Jackson projekt (a 2010-es Michael című album). És ez azelőtt volt, hogy L.A. Reid benne lett volna. Megkérdezték, hogy lennék-e öt dal producere, de visszautasítottam. Nem éreztem azokat a dalokat és Michael csak nemrég hunyt el és nem voltam abban a hangulatban. Tavaly, amikor L.A. elmondta nekem, hogy csinál egy projektet éreztem a szenvedélyét arra, hogy nagyszerű albumot csináljon. Nem úgy éreztem, mintha csak arról lenne szó, hogy „Ó, igen, dobjunk ki valamit, mert a rajongók úgyis megveszik.” L.A. tudta, hogy egy napon Michaellel fog dolgozni. Úgy érezte tartozik Michaelnek azzal, hogy a legjobb projektet dobja össze. Ha L.A. nem lenne benne, akkor nem hiszem, hogy én benne lennék.

Rodney Jerkins és Michael Jackson

Rodney Jerkins és Michael Jackson

L.A. Reid: A legfontosabb dolog az volt, hogy csak olyan embereket akartam, akik vagy dolgoztak Michaellel vagy erős vágyat fejeztek ki rá. Nem alapozhattam szóbeszédre.

Rodney Jerkins: Michaellel az a helyzet, hogy ő évekig dolgozik egy dalon. Tavaly átkutattam az aktákat a zenékért és azzal a mentalitással sétáltam a stúdióban, hogy „Mit akarna Michael, hogy csináljak ezzel most? És én mit mondanék Michaelnek, hogy mit kellene tennünk ezzel a dallal?” Úgyhogy mindent félretettem és használtam a képzeletem, hogy Michael hogyan reagálna erre és hogy mondaná, hogy „Ó, ez funky; tedd hozzá azt a részt itt!” Úgy éreztem a végén, amikor elkészült, hogy Michael elégedett lenne vele. Amikor először csináltuk az Xscape-et Mike úgy érezte, hogy ez az egyik legjobb dala. Így megkérdeztem tőle: „Michael, hogy lehet, hogy az Xscape nem került fel az Invincible-re?” És Michael azt mondta: „Nem… nem akarom ebben a projektben. A következő projektben akarom.” Michael tényleg nagyon akarta, hogy ez a dal megjelenjen. Késztetést érzett arra, hogy lehetővé tegye a rajongóknak, hogy hallják. Egy dalnak, amit Michael annyira szeretett csak ott kellene hevernie egy dobozban valahol?

Timbaland: Rodney-nak [Jerkins] volt egy dala, amiről úgy éreztem részének kell lennie ennek az albumnak. Rodney együtt dolgozott Michaellel, úgyhogy neki kellett befejeznie az Xscape-et. Neki megvolt az a személyes kapcsolata Michaellel, amire szükségünk volt.

Rodney Jerkins: Szerintem Timbaland hihetetlen munkát végzett. Egy nap beszélgettünk és Tim lejátszotta nekem a Do You Know Where Your Children Are-t. És jött a groove és én azt mondtam Timnek: „Yo, Mike megőrült volna ezért!” Ismerem Michaelt. Valószínűleg felugrott volna az asztalra és elkezdett volna táncolni. Imádta volna a basszust és a groove-ot. Úgy gondolom, hogy Tim és J Roc (Timbaland munkatársa) fantasztikus munkát végeztek, ember. Az is nagyon tetszett, amit Tim csinált a Slave To The Rhythmmel. És nagyon tetszik, amit csinált a Chicagóval. Az az egyik kedvencem az albumon. És a Stargate is nagyszerű munkát végzett az A Place With No Name-mel.

Timbaland: Nem az én érdemem az egész projekt. Amikor ezt az albumot hallhatom azt gondolom: „Még mindig nem tudom elhinni, hogy megcsináltuk.” A felfogásom az volt, hogy asszisztáljam Michaelt. Nem hagytam, hogy az ütemeim rátelepedjenek. Nem akartam, hogy Timbaland rátelepedjen. Hagytam, hogy Michael Michael legyen és azt a menőséget adtam neki ami hagyta, hogy ő ő legyen.

Tor Erik: Hallottam az albumot és őszintén azt mondhatom, hogy evidens, hogy ezt a szeretet munkálta. L.A. Reid-nek nem kellett ezt csinálnia. Egy csomó más munkája is van. Timbalandnak nem igazán volt szüksége arra, hogy ezt csinálja. Rodney-nak sem. És nekünk sem. De mind azért mentünk bele, mert mind éreztünk egyfajta felelősséget aziránt, hogy megóvjuk Michael örökségét. Minket mindnyájunkat nagyon inspirált Michael az évek során. Nem egy szimpátia- vagy gyászhullámra ültünk fel. Elég idő telt el ahhoz, hogy ez egy igazi zenei projekt legyen. Hallom az emberek tiszteletét Michael munkája iránt. De azt is hallom, hogy nagyon inspirált producerek a munkájuk legjavát nyújtják.

Cory Rooney: Ha valaki megkérdezi ki volt a legjobb művész, akivel valaha együtt dolgoztam a mai napig mindig azt mondom, hogy Michael Jackson. Ez a fickó egy úriember volt és nagyon tisztelt engem, az időmet és a tehetségemet. Mondtam a feleségemnek, hogy remélem, hogy az Xscape-et jelölni fogják Grammy-díjra, mert az a Grammy lenne a teljes zenei pályafutásom leféltettebb kincse. Az mindent jelentene számomra.

L.A. Reid: Ha az emberek bárhogy máshogy gondolnak erre a projektre azon kívül, hogy ez a legcsodálatosabb művész, akinek volt néhány befejezetlen anyaga, akkor rossz úton járnak. Hadd mondjak el valamit… ez nem a pénzről szól. Először is ez túlságosan drága dolog. És annyi mozgó rész van benne és annyira nagy beruházás. Őszintén szólva az Xscape-et soha nem azért csináltuk, hogy nagy pénzügyi siker legyen. Michael méltóságának a megvédése érdekében csináltuk. Azért, hogy az emberek megértsék mekkora nagyság volt ő a zenében. Azt akartam, hogy az emberek észrevegyék, hogy Michael Jackson volt a valaha élt legnagyobb szórakoztatóművész, rendben? Amikor Michael meghalt annyi fecsegés volt a negatív média figyelem miatt, amit kapott. Ezt a projektet nem azért csináltuk, hogy kitöröljük azokat a dolgokat. Azért csináltuk, hogy az emberek emlékezzenek, hogy Michael Jackson a legnagyobb.

Michael és L.A. Reid

Michael és L.A. Reid

Forrás: http://www.vibe.com/photo-gallery/oral-history-michael-jacksons-xscape-album

Love Never Felt So Good

love-never-felt-so-good

A standard verzió

A Love Never Felt So Good-ot Michael Jackson Paul Ankával írta 1983-ban. A felvétel ideje is akkorra tehető – ez hallatszik is Michael fiatalos hangján. A dalt végül Michael nem adta ki, viszont Anka továbbpasszolta egy amerikai táncdalénekesnek, Johnny Mathisnak, akinek 1984-es A Special Part of Me című albumán meg is jelent.  (Ezt a verziót itt megnézheted.)

Michael Jackson előadásában végül is második posztumusz albumának, az Xscape-nek első kislemezeként jelent meg 2014. május 1-jén. A dal demója már régóta ismert volt a rajongók előtt – az csupán Michael énekét és a demóin rá jellemző csettintgetéseit és tapsát tartalmazza Anka zongora kíséretével. A dalból ez az egy demó készült, nincs meg multitracken (több sávos felvételen) és ez megnehezítette a posztumusz verziók producereinek a munkáját, hiszen így nem nagyon lehetett szétválasztani Michael énekét és Anka zongoráját – valahogy mindkettőt adaptálni kellett az új verziókba. Ez az oka például annak, hogy néha nem teljesen van összhangban a zongora és az ének a hangszerelés többi részével ritmikailag – és ez mindkét új remixen előfordul. Az Xscape-en egyébként ez az egyetlen olyan dal, amely nem állt rendelkezésre multitracken, így a többi dal esetében már nem áll fenn ilyen nehézség.

Az egyik új verzió az album standard változatának első dala. Ezen Michael szólóban hallható – ahogy az eredeti demón is. Az új remix producerei John McClain és Giorgo Tuinfort. McClannek – aki MJ Vagyonkezelőjének (Estate) az egyik vezetője – állítólag régi kedvence volt ez a dal és ezért ragaszkodott a megjelentetéséhez.

love-never-felt-so-good JT

A Justin Timberlake duett verzió

A másik új remix az album Deluxe verziójának bónusz dala. Ennek producere Timbaland, aki több más dalon is dolgozott az albumon, “duett” partnerként pedig megjelenik rajta Timbaland régi védence, Justin Timberlake. Timberlake nem telepszik rá a duettre, nem kap tiszteletlenül több szerepet benne, mint MJ (volt már példa az ellenkezőjére). Ez a változat kicsit modernebb és talán kicsit komplettebbnek hangzik, mint a McClain-féle, McClainé viszont talán kicsit “soul-osabb”.  Timbaland változata hangmintázza Michael két régi dalát: a Working Day and Night-ot és a Don’t Stop ‘Til You Get Enough-ot (mindkettő az 1979-es Off The Wall albumon jelent meg, amely kétségtelenül nagy hatással volt sok zenészre, így Timbalandra és Timberlake-re is).

Néhányan különféle MJ-fórumokon a megjelenés előtt aggodalmuknak adtak hangot, hogy talán hiba ezzel a dallal indítani az Xscape-kampányt, mert úgy vélik, hogy ez a dal az album leggyengébb és legkevésbé komplett dala. Azonban tény, hogy a könnyed, laza, neo-diszkó hangzásra formált, az Off The Wallt idéző dal jól illeszkedik a mai trendekbe (Daft Punk, Pharrell Williams, Bruno Mars, Justin Timberlake stb.) – vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy Michael azon korai szakaszából származik, amiből sokan ihletet merítettek a mai trendekhez. Az is hozzájárulhatott ahhoz, hogy erre a dalra esett a választás bevezető kislemezként, hogy – főleg az USA-ban – a rajongói körön kívüli szélesebb közönség nagy része elsősorban ezt a könnyed, laza, táncolható Off The Wall-Thriller éra körüli MJ-t szereti.

A könnyed tavaszi-nyári dal sikeresen szerepelt a slágerlistákon, különösen ahhoz képest, hogy posztumusz dal – több országban, így a legfontosabbnak számító amerikai is brit piacon is, Top 10 sláger volt. Az USA-ban ez egy új rekordhoz is hozzásegítette Michaelt, amiről bővebben ebben a bejegyzésben olvashatsz.

A dalhoz két hivatalos videóklip is készült. Az egyik Justin Timberlake szereplésével és társ-rendezésében (a videó másik rendezője Rich Lee), amelyet május 14-én töltöttek fel a YouTube-ra. A másik a szóló változathoz készült – ezt június 19-én töltötték fel.

A Love Never Felt So Goodnak négy hivatalos remixe jelent meg 2014 júliusában, amelyek EP-ként és külön-külön is megvásárolhatók az iTunes-on. Mind a négy remixet a neves DJ, David Morales készítette. Ezek:

DM-FK Classic Tribute Mix (Michael Jackson & Justin Timberlake verzió)
DM Classic Radio Mix (Michael Jackson & Justin Timberlake verzió)
DM Epic Dub Mix (Michael Jackson & Justin Timberlake verzió)
DM Red Zone Mix (Michael Jackson szóló verzió)

A Deluxe album bónusz (Justin Timberlake duett) verzió a hivatalos videóval:

A szóló verzió hivatalos videója:

A dal eredeti demója, amely szintén megtalálható az Xscape albumon:

 

Írta és komponálta: Paul Anka, Michael Jackson
Producer:
– Standard album verzió: John McClain, Giorgo Tuinfort
– Deluxe album bónusz (Justin Timberlake duett) verzió: Timbaland
A felvétel ideje: 1983 (a Deluxe album bónusz verzióhoz Justin Timberlake hozzáadva: 2014)
Album: Xscape

Stílus: pop, R&B, soul, diszkó

 Videó (Justin Timberlake duett verzió):

Rendezte: Rich Lee, Justin Timberlake

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 9.
Egyesült Királyság: 8.
Franciaország: 2.
Spanyolország: 7.
Olaszország: 7.
Hollandia: 2.
Ausztrália: 7.
Dél-Afrikai Köztársaság: 1.
Dél-Koreai Köztársaság: 1.

Hivatalos: a Love Never Felt So Good az Xscape első kislemeze

Michael Jackson hivatalos Facebook oldalán hivatalosan is bejelentették, amit egy ideje már sejteni lehetett: a Love Never Felt So Good lesz a május 13-án megjelenő új MJ album, az Xscape első kislemeze. Ezt a dalt már holnap hallhatjuk, ugyanis május 1-jén bemutatják az iHeartRadio Music Awardson.

A dalt Michael Paul Ankával és Kathy Wakefielddel írta 1980-ban. A felvétel ideje is kb. akkorra tehető – ez hallatszik is Michael fiatalos hangján.  Az új verziónak John McClain és Giorgo Tuinfort a producere.

A beszámolók alapján könnyed, laza, neo-diszkó hangzásra formált dal jól illeszkedik a mai trendekbe (Daft Punk, Pharrell Williams, Bruno Mars stb.) – vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy Michael azon korai szakaszához illeszkedik – és abból a korából is származik -, amiből sokan ihletet merítettek a mai neo-diszkó trendekhez. Valószínűleg ezért is esett erre a választás, mint első kislemezre.

lnfsg

Első benyomások az Xscape-ről

EPIC RECORDS XSCAPEMichael Jackson május 13-án megjelenő második posztumusz albumát egyelőre csak néhány kiválasztott hallhatta. A Sony a világ nagyobb városaiban lemezbemutató partikat tart a sajtó munkatársai és néhány szerencsés kiválasztott rajongó részére.

Ízlések és pofonok nagyon különbözőek lehetnek, így túl messzemenő következtetéseket talán még nem szabad levonni, de tény, hogy egyelőre mind a média, mind a rajongók visszajelzései többnyire pozitívak. Úgy tűnik ez az album visszaállíthatja sokak bizalmát az MJ Estate-ben és a Sony-ban azok után, hogy a Michael című első posztumusz album sokakban keserű szájízt hagyott hátra. Az már most látszik, hogy mind művészileg, mind marketing szempontból sokkal több erőfeszítést tettek ennek az albumnak az érdekében, mint az előzőében.

A beszámolók alapján annyit lehet mondani, hogy ez egy táncos, vidám album lesz. Több kritikus is az Off The Wallhoz hasonlította hangulatában, ami jó hír, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a slágerlista jelenleg tele van az Off The Wall által inspirált zenével és művészekkel (Daft Punk, Bruno Mars, Justin Timberlake, Pharrell Williams).

Az első kislemez várhatóan a Love Never Felt So Good lesz, ami Paul Anka és Michael írt valamikor a ’80-as évek elején. Ez okozott némi riadalmat a rajongótáborban, mivel sokan úgy érzik, hogy ez az album leggyengébb dala. Legalábbis a demók alapján, amiket ismerünk. (Én nem feltétlenül osztom ezt a nézetet – nekem mindig is tetszett a demó.) Ráadásul sokan úgy tartják, hogy az első kislemeznek valami igazán ütős, pörgős számnak kell lennie ahhoz, hogy felkeltse a figyelmet szélesebb körben is, nem egy ilyen közepes tempójú dalocskának. Azonban a lemezbemutató partikról érkező hírek mind arról számolnak be, hogy a Love Never Felt So Good “táncparkettre csábító” dal – így tehát valószínűsíthető, hogy a producerek táncolhatóvá tették.  Miután a demó pusztán egy énekhangot (Michaelét) és egy kísérő zongorát (Paul Ankáét) tartalmaz, így bőven volt tér az új hangszerelésre.

A beszámolók nagy része úgy tartja, hogy az album legjobb dala a Do You Know Where Your Children Are (12 O’Clock), amit Michael 1990-91 körül írt. Ezt a nézetet sok rajongó osztja a demók alapján is. Ami kicsit aggodalommal töltött el néhány rajongót az a félelem, hogy a média majd megpróbálja kiforgatni a dal szövegét, illetve hogy ízléstelen viccek tárgya lesz a cím figyelembe véve a Michael elleni korábbi vádakat. Valójában azonban ahhoz kell beteg elme, hogy ezt a szöveget valaki Michael ellen fordítsa. A szöveg egyértelműen a gyerekek elhanyagolása és molesztálása ellen foglal állást. Figyelemre méltó, hogy Michael a dalt azelőtt írta, hogy őt megvádolták volna gyerekmolesztálással, tehát nem igaz az, amit az egyik brit bulvárlap írt, hogy ez valamiféle válasz volt a vádakra. Talán azért maradt dobozban, mert Michael tudta, hogy a vádak után nem szívesen fogadna a nagyközönség egy ilyen dalt tőle, de valójában pont azt mutatja meg a dal, hogy hol is állt Michael Jackson ezen témát illetően. Akik ismerik a vádak részleteit, azok tudják, hogy Michael hamis vádak áldozata volt, amelyeket az anyagi haszonszerzés motivált.

Ellentmondásos hírek érkeztek korábban azzal kapcsolatban, hogy a Chicago című dal és a She Was Lovin’ Me című dal ugyanaz-e vagy két különböző dal. Nos, a rejtély megoldódott. Úgy tűnik, hogy a Chicago valóban egyenlő azzal amit egyesek She Was Lovin’ Me-nek neveztek, azonban van a lemezen egy Lovin’ You című dal is. A dalok címeit nem árulták el a közönségnek, s valószínűleg ez okozta a félreértéseket. A track lista tehát feltehetőleg a következő:

1. Love Never Felt So Good
2. Chicago (She Was Lovin’ Me)
3. Lovin’ You
4. A Place With No Name
5. Do You Know Where Your Children Are
6. Slave To The Rhythm
7. Blue Gangsta
8. Xscape

Azt ehhez hozzá kell tenni, hogy a lemezbemutatókon elmondták a megjelenteknek, hogy ez még az utolsó pillanatban is változhat.

Michael egykori hangmérnöke, Matt Forger ezt mondta Damien Shieldsnek a Lovin’ You-ról: “Úgy emlékszem rá, mint egy R&B stílusú, közepes tempójú szerelmes dalra. Jó dal volt, de nem volt komoly jelölt arra, hogy rákerüljön a Bad albumra. Egyike azon sok dalnak, amit felvettünk aztán elraktunk.”

A Chicagóval kapcsolatban az is kavarodást okoz, hogy sokan azt feltételezik ez a Chicago 1945, amelyet Michael a ’80-as években írt és vett fel és amelyből később kifejlődött az Al Capone, amiből pedig kifejlődött a Smooth Criminal. De úgy tűnik nem arról a dalról van szó, hanem egy 1999-ben felvett dalról. Korábban Timbaland azt mondta, hogy ezt a dalt különösen erősnek érzi és az volt a véleménye, hogy ennek kellene az első kislemeznek lennie.

A Place With No Name az America együttes 1972-es A Horse With No Name című slágerének a feldolgozása – vagy ha úgy tetszik átdolgozása, hiszen új szöveget írtak hozzá. Erről a dalról korábban már írtam itt. Ez a dal különösen rádióbarát lehet.

Szintén írtam már a Slave to the Rhythm-ről, de persze ezekhez a dalokhoz most mind kortárs hangszerelés készül.

A Blue Gangsta nekem az egyik személyes kedvencem a demók alapján, de a beszámolók annyira nem voltak elájulva ettől a daltól. Volt egy rajongói beszámoló, amelyik kiemelte a jobbak között, de a többséget úgy tűnik nem különösebben ragadta meg – legalábbis azzal az új hangzással, amit most kapott.

Az album címadó dala az Xscape zárja a standard albumot – elképzelhető, hogy ez is kislemez lesz. Mind a Slave-ből, mind az Xscape-ből hallhattunk már kisebb részleteket reklámok révén.

A Deluxe verzión a dalok eredeti demóin és két videón kívül lesz egy bónusz dal is. Annyit már lehet tudni róla, hogy Mary J. Blige és D’Angelo is közreműködik benne. A feltételezés az, hogy a Sly and the Family Stone Hot Fun in the Summertime című dalának a feldolgozása lesz, de ezt nem mutatták be a lemezbemutatókon, így ez sokkal bizonytalanabb infó. Michael a ’80-as években megvásárolta a a Sly and the Family Stone dalait (kb. abban az időben, amikor a Beatles katalógust is) és állítólag néhányat fel is vett közülük csak úgy szórakozásból. Valószínűleg ebben a dalban nem énekelte fel a teljes vokált, ezért kellett “duett partnereket” bevonni.

Az eredeti dal: