Valamennyi bejegyzés

Elhunyt Rod Temperton

66 éves korában elhunyt Rod Temperton, a Heatwave diszkó-funk együttes egykori tagja. A Warner/Chappell lemezkiadó közleménye szerint Temperton a múlt héten hunyt el londoni otthonában “a rákkal folytatott rövid, agresszív küzdelem után”.

Temperton neve Michael Jacksonéval is összefonódott, hiszen Michael két első felnőttkori szóló albumán, az Off The Wall-on és a Thrilleren több dalt is szerzett.

Michael és Rod egymást motiválták a dalszerzés terén. Michael így beszélt erről 2007-ben az Ebony magazinnak: “Egy napon bejött a stúdióba ezzel a gyilkos groove-val ‘dup, dakka dakka dup, dakka dakka dup’, ezzel az egész melódiával és refrénnel, a Rock With You-val. Én meg: ‘Wow!’ Így amikor hallottam ezt azt mondtam: ‘Oké, most igazán dolgoznom kell.’ Úgyhogy mindig amikor Rod előállt valamivel én is előálltam valamivel és így kialakult közöttünk egy kis baráti versengés.”

De Michael is motiválta Rodot. Például Rod elmondta, hogy a Thriller című dal megírására Michael Heartbreak Hotel című dala ihlette, amely a Jacksons Triumph című albumán jelent meg.

Temperton szerzeményei az Off the Wall c. albumon:

Rock with You (#1 sláger volt az USA-ban és több más országban)
Off the Wall
Burn this Disco Out

Temperton szerzeményei a Thriller c. albumon:

Thriller (#4 volt az USA-ban, de más országokban elérte az első helyet is)
Lady in my Life
Baby Be Mine

Emellett Temperton társszerzője volt a Someone in the Dark című dalnak is, amely az E.T. the Extra-Terrestrial Storybook meselemezen jelent meg Michael előadásában.

De nemcsak MJ-nek szerzett dalokat Temperton, hanem számos más előadónak is. Az ő nevéhez fűződik például George Benson nagy slágere a Give Me The Night, Patti Austin Baby, Come To Me-je, de dolgozott együtt Aretha Franklinnel, a Brothers Johnsonnal, Anita Bakerrel, Herbie Hancockkal, The Manhattan Transferrel, a Rufusszal, Donna Summerrel, James Ingrammal és Karen Carpenterrel is. Na és nem feledkezhetünk meg saját együttese a Heatwave-nek írt dalairól sem, melyek közül a legnagyobb slágerek a Boogie Nights, az Always & Forever és a The Groove Line voltak. (Érdekesség, hogy egy a Melody Maker magazinban leadott hirdetésre jelentkezve lett a Heatwave tagja. A csapat billentyűst keresett ilyen módon.)

1990-ben Grammy-díjat kapott közreműködéséért Quincy Jones Birdland című dalában, 1986-ban pedig Oscar jelölést kapott a The Color Purple című film zenéjéért, amelyen szintén Jones-szal dolgozott együtt.

Hozzáállását a dalszerzéshez így jellemezte: “Az első dolog, hogy valami olyat írj, amit te szeretsz és ha már érzed, hogy feláll a szőr a kezeden, akkor kiállhatsz vele a világ elé.”

Dalaiban örökké élni fog. Nyugodjon békében!

mj-rod-temperton

Rod Temperton, Quincy Jones és Michael Jackson

RIP Rod Temperton lejátszási lista

Leave Me Alone

LeaveMeAloneA Leave Me Alone a nyolcadik, utolsó kislemez, amelyet kiadtak Michael Jackson 1987-es albumáról, a Badről. Maga a kislemez 1989 februárjában jelent meg az USA-n és Kanadán kívül (ebben a két országban nem adták ki).

A vynil lemezek kapacitásának korlátozottsága miatt csak a Bad album CD változatán jelent meg, az eredeti LP-n és kazettán nem.

A dalt Michael írta és komponálta. Egy pop-funk dal prominens szintetizátor hangzással. Michael énekli az összes szóló és háttérvokált benne.

“Nagyon keményen dolgoztam a dalon és úgy rétegeztem egymásra a vokális szólamokat, mint a felhők rétegeit.” – írta Michael 1988-as önéletrajzában, a Moonwalkban – “Az üzenet egyszerű itt: hagyjatok békén! A dal egy fiú és egy lány közötti kapcsolatról szól, de amit igazán mondok az azoknak szól, akik zaklatnak: hagyjatok békén!” [1]

Valóban, a dal a szöveg alapján egy szakítós dal, amiben egy fiú kiadja a barátnője útját és azt mondja neki: most már hagyj békén, ne üldözz, ne gyere vissza, ne könyörögj, csak hagyj békén! Azonban a dalhoz készült rövid film egészen más megvilágításba helyezi a történetet.

A Jim Blashfield és Paul Diener által rendezett szürreális videóban a bulvármédia őrült pletykái, hazugságai és féligazságai adják a díszletet, amelyeket az évek során megjelentettek Michael Jacksonról és a média a “hagyjatok békén!” üzenet címzettje. Michael mintegy vidámparkon utazik át ezeken a díszleteken, majd a végén Gulliverként szabadul ki azok fogságából. A média kigúnyolása mellett a videóban jó adag önirónia is tetten érhető – utalások például Michael orr műtéteire, kedvenc háziállataira, Elizabeth Taylorral kötött barátságára és így tovább.

“Miközben gúnyt űz a sztár életéről szóló legvadabb bulvár pletykákból, Blashfield váratlan betekintést nyújt Jackson pszichológiájába. Két Jacksont konstruál itt: az egyik egy pajkos gyerek, a másik egy Gulliver-stílusú óriás, akit hullámvasutak és vízi csúszdák labirintusa ejtett fogságba. Szellemesen és empatikusan ábrázolja, egy olyan felnőttként, akit fogságba ejtettek egy gyermek fantáziái.” [2] – írta Jim Farber kritikus a rövid filmről 1989-ben.

A dalhoz készült rövid film 1990-ben megkapta a legjobb rövid formátumú zenei videóért járó Grammy-díjat.

A média és Michael Jackson viszonya a későbbiekben még jobban elmérgesedett, amely ahhoz vezetett, hogy pályafutása során születtek még a médiát kritizáló dalok (pl. az 1995-ös HIStory albumon megjelent Tabloid Junkie), ám ahogy a Michaelről megjelenő pletykák és a média támadásai egyre durvábbak lettek, úgy ezeknek a későbbi média-daloknak is egyre sötétebb a tónusa. A Leave Me Alone a témát még humorosan, könnyeden fogja fel.

A dal ugyan az USA-ben nem jelent meg kislemezként, ám ahol kiadták, ott általában jól szerepelt – az Egyesült Királyságban például második volt.

Az eredeti kislemez B-oldalán a Human Nature című dal volt található.

A dal hivatalosan megjelent változatai:

Album Version
Extended Dance Mix
Extended Dance Mix Radio Edit
Dub Version
Instrumental
A Capella

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/10/12/11-leave-me-alone/

Írta és komponálta: Michael Jackson
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Michael Jackson (ritmus és vokális hangszerelés)
A felvétel ideje: 1987
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Bad

Stílus: pop, funk

Videó

Rendezte: Jim Blashfield, Paul Diener

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

Egyesült Királyság: 2.
Spanyolország: 1.
Hollandia: 6.
Olaszország: 8.
Új-Zéland: 9.

Forrás:

[1] Michael Jackson – Holdséta/Moonwalk (1988/2009)

[2] Jim Farber – Ghosts of Pop (Connoisseur, May 1989)

Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

The Lady in My Life

A Lady in My Life Michael Jackson Thriller című albumának záró dala. Az album kilenc dala közül egyike annak a kettőnek, amelyik nem jelent meg kislemezen (a másik a Baby Be Mine). A szerelmes pop-soul balladát Rod Temperton írta.

1988-as önéletrajzában, a Moonwalkban Michael így írt a dal felvételeiről: “Ez volt az egyik legnehezebb felvétel. Hozzászoktunk, hogy sok felvételt készítünk azért, hogy a lehető legtökéletesebb legyen egy vokál, de Quincy [Jones – a producer] nem volt elégedett a munkámmal azon a dalon, még szó szerint több tucat felvétel után sem. Végül félrevont az egyik felvétel alatt és azt mondta, hogy azt szeretné, ha könyörögnék. Ezt mondta. Azt akarta, hogy menjek vissza a stúdióba és szó szerint könyörögjek. Így visszamentem, lekapcsoltattam a stúdió fényeit, behúztam a függönyt a stúdió és a kontroll szoba között, hogy ne érezzem magam feszélyezve. Q elindította a szalagot és én könyörögtem. Az eredmény hallható a lemezen.” [1] 

A dalnak létezik egy az albumon megjelent változatnál hosszabb változata. Azért kellett kivágni belőle, mert az albumra már nem fért volna rá teljes hosszában a vynil lemezek kapacitásának behatároltsága miatt.

A dalt hangmintázta LL Cool J és a Boyz II Men 1995-ös közös dala, a Hey Lover, amely harmadik helyig jutott az amerikai slágerlistán. Feldolgozta többek között Lou Rawls, valamint a Silk együttes.

Videó nem készült hozzá, kislemezen önállóan nem jelent meg, csupán a Liberian Girl című dal kislemezének nagy-britanniai kiadásának B-oldalán.

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/08/03/9-the-lady-in-my-life/

Az album változat

Az eredeti, teljes hosszúságú változat

Írta és komponálta: Rod Temperton
Producer: Quincy Jones
Hangszerelte: Rod Temperton
A felvétel ideje: 1982
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Thriller

Stílus: pop, soul, R&B

Források:

[1] Michael Jackson – Holdséta/Moonwalk (1988/2009)

Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

I Can’t Help It

Az I Can’t Help It Michael Jackson Off the Wall című albumának egyik dala, amelyet Stevie Wonder és Susaye Greene írt. Önálló kislemezként nem jelent meg csak a Don’t Stop ‘Til You Get Enough, majd a Bad B-oldalaként. Videó nem készült hozzá.

A közepes tempójú dalt stílusára nézve amolyan pop-jazzként lehetne jellemezni, témája szerint pedig egy szerelmes dal. Michael katalógusának egyik “rejtett”, a nagyközönség számára kevésbé ismert ékköve.

„Egyszerűen imádom a dal basszus szólamait és akkordjait. Azonnal egy bensőséges környezetbe repít – az a sóvárgás és az a vágy [Michael] hangjában… egyszerűen gyönyörű betetőzése a zene hevének.” [1] – idézi Joseph Vogel Man in the Music című könyve Alicia Keys énekesnőt a dalról. (A fordításért köszönet az Ember a zenében blognak.)

Koncerten előadta már Beyoncé is 2009-ben, nem sokkal Michael halála után tiszteletadásképpen. Stevie Wonder, aki a dal egyik szerzője lemezre nem vette fel, de koncerten ő is többször előadta. Maga Michael azonban koncerten sosem énekelte ezt a dalt.

A dalt hangmintázza többek között a De La Soul Breakadawn című 1993-as dala, valamint Mary J. Blige 1999-es Sexy című dala.

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/12/11/8-i-cant-help-it/

Írta és komponálta: Stevie Wonder, Susaye Greene
Producer: Quincy Jones
Hangszerelte: Jerry Hey (fúvós hangszerelés), Greg Phillinganes és Stevie Wonder (ritmus hangszerelés), Johnny Mandel (vonós hangszerelés)
A felvétel ideje: 1978-1979
A felvétel helyszíne: Allen Zentz Recording, Westlake Audio, Cherokee Studios (Los Angeles, Kalifornia)
Album: Off the Wall

Stílus: R&B, jazz, pop

Források:

[1] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Hogyan állította az Off the Wall pályára Michael Jacksont?

EBONY.com, 2016. január 27.
Írta: Michael A. Gonzales

OffTheWallMint egyike azoknak, akik úgy gondolják, hogy Michael Jackson mesterműve, az Off the Wall felülmúl mindent, amit később készített, nagyon örültem, amikor arról olvastam, hogy Spike Lee közeljövőben megjelenő dokumentumfilmje ezt az albumot fogja ünnepelni. A kicsit esetlen címmel ellátott (Michael Jackson útja a Motowntól az Off the Wallig) filmet nemrég mutatták be a Sundance filmfesztiválon és február 5-én lesz látható a Showtime televízióban. Emellett a Sony Records február 26-án ismét kiadja a mérföldkőnek számító albumot és a csomag tartalmazni fogja ezt a dokumentumfilmet is.

Lee filmje olyan emberekkel mutat be interjúkat, akik ismerték Jacksont és akik hatással voltak rá, beleértve Quincy Jones-t is, aki a producere lett az Off the Wallnak miután barátságot kötött Jacksonnal a Wiz című film forgatásán, Berry Gordy-t és Stevie Wondert. A filmes olyan emberekkel is beszél, akiket inspiráltak Jackson ugatásai, kiáltásai és tiszta éneke, beleértve a Weekndet, Kobe Bryantot és Misty Copelandot. Jackson 1979 klasszikusa megtestesíti azt amit az alkotók értenek azalatt, amikor azt mondják, hogy azt akarják a művük örök legyen.

Az Off the Wall, amely idén augusztusban lesz 37 éves, a soul, a disco, a pop és a funk gyönyörű fúziója volt, amely képes volt átszelni különféle határvonalakat, beleértve a bőrszínt, az osztályt és az időt (holnap is éppen olyan nagyszerűen hangzik majd, mint több mint három évtizeddel ezelőtt), miközben mindenki szeretni tudja a lepusztult kerületektől a luxus lakónegyedekig. Zeneileg kapcsolódott Afrika anyához (a Workin’ Day and Night nyitó passzusa színtiszta törzsi funk) éppen úgy ahogy Feelgood anyához, aki készen állt a pörgésre minden alkalommal, amikor a Don’t Stop ‘Til You Get Enough felhangzott a klubban.

Amikor ma meghallgatjuk az Off the Wallt az album egyfajta időgép is a fülünknek, amely visszavisz minket abba az időbe, amikor a popnak még nem volt királya, amikor sokan azt gondolták nemsokára vége lesz ennek az egykori gyereksztárnak, akit figyelemreméltóan koraérett tehetsége szupersztárrá tett még mielőtt a pubertás korba lépett volna. Abba a korba, amikor én és minden barátom azzal töltöttük a szombat reggeleket, hogy a Jackson 5ive rajzfilmet néztük és azért könyörögtünk a szüleinknek, hogy vegyenek Super Sugar Crisps-t, hogy leszedhessük a J5 lemezt a gabonapehely dobozáról.

Miközben tisztában voltunk azzal, hogy a Jackson 5 családi együttes volt, számunkra az egész Michaelről szólt. Annyi tehetség szorult barna, édes cukiságába, hogy a kislányok áradoztak a fiúk pedig azt akarták, hogy a testvérük legyen.

1976 bicentenárimi nyarán az unokatestvérem Denise hirtelen bejelentette nekem: „Michael Jackson lejárt lemez” – és nem ő volt az egyetlen, aki így hitte. Befolyásolható 13 éves gyerekként idősebb tinédzser unokatestvéremet használtam barométerként arra, hogy elirányítson milyen menő zenét kellene hallgatnom, így az a bejelentése, hogy Michael Jackson „lejárt” olyan hatalmas ütésként ért, mint egy nagy pofon valami játszótéri kötekedő öklétől.

Szülei pittsburghi otthonának tarka pincéjében ültünk, ugyanazon fával borított falak között, ahol néhány évvel korábban a Jackson 5 debütáló Motown kislemezét, az I Want You Back-et hallgattuk újra és újra és újra. Abban a pincében énekeltük egykor az ABC-t, tátogtunk a Lookin’ Through The Windows-ra a szüleinknek és táncoltuk a robotot, amikor a Dancing Machine (ma is az egyik kedvenc dalom) dübörgött.

Talán Denise 16 évesen úgy érezte, hogy az úgynevezett „rágógumi soul”, amiről a Jacksonok ismertek voltak a Motownnál elért sikereik alatt túl éretlen a számára, így dobta őket látszólag felnőttebb zenei fellángolásokért. Félretolva ezeket az emlékeket kitette új kislemezeit az asztalra: a Brothers Johnson közepes tempójú balladáját a Good to You-t (szerette a basszusgitáros Louis-t), az O’ Jays felnőtt soulját, a Livin’ for the Weekendet, és a White Cherry fehér-fiú funkját, a Play That Funky Music-ot.

Én általában követtem Denise vezetését bármilyen zenei utazást is választott a számunkra, de itt nem tehettem meg, hogy hátat fordítok Michael Jacksonnak. Ő nemcsak egy volt a sok popsztár közül, MJ testvér olyan volt, mint egy családtag. Ugyanazon a nyáron Denise és én TV-t néztünk, amikor a talk show műsorvezető, Mike Douglas bemutatott egy új, testvérekből álló együttest, a Sylverst. Égig érő afrofrizurájukkal és összehangolt lépéseikkel előadták Hot Line című slágerüket. Amikor rájuk néztél nehéz volt nem arra gondolni, hogy ellopták a Jacksonok dolgait.

Ugyanakkor a Jackson fivérek (Jermaine kivételével) elhagyták a Motownt annak reményében, hogy így több alkotói szabadságot kaphatnak. A nevükből kénytelenek voltak elhagyni az 5-öt egykori lemezcégük nyomása miatt, majd 1976-ban kiadták a The Jacksons című lemezüket a CBS Records/Philadelphia Internationalnál.

Noha rajongója voltam a Gamble és Huff produceri munkáját dicsérő első disco dalocskának, az Enjoy Yourselfnek és a parázsló balladának, a Show You the Way to Go-nak, már nehéz volt ismét felizzítani ugyanazt a mániát, amit néhány évvel azelőtt éltem át, amikor bátor édesanyám megküzdött a New York-i hóviharral is azért, hogy elvigyen egy Jackson 5 koncertre a Radio City Music Hallba. Hamarosan én is elengedtem a Jacksonst, amikor az ízlésem a Led Zeppelin és Jimi Hendrix agresszívebb irányába változott meg.

A fiatal Michael Jackson Stevie Wonderrel a stúdióban

A fiatal Michael Jackson Stevie Wonderrel a stúdióban

Évekkel ezelőtt valaki készített egy képet egy fiatal Michael Jacksonról a stúdióban, amint tanulmányozza, hogy mit csinál barátja és mentora, Stevie Wonder a keverőpult mögött. Amint megtudtuk, Michael egy szivacs volt, aki – mint az összes nagy művész – magába tudta szívni a mesterek (James Brown, Sly Stone, Marvin Gaye) tudását és a sajátjává tudta azt tenni. Ugyanúgy ahogy a fiatal MJ Wondert figyelte, biztos vagyok benne, hogy ugyanilyen intenzitással tanulmányozott más zenei zseniket is, akik keresztezték az útját.

Ugyan Michael fivérei lehet, hogy tisztelték őt, mint a falzett-énekes frontemberüket, de amikor végre maguk készíthették a zenéjüket az 1978-as Destiny albumon, több ötletét is megvétózták. Miután kiadták az albumot és a Mike által írt Shake Your Body (Down to the Ground) (amelynek a társproducere öccse, Randy Jackson volt) lett az együttes legnagyobb Motown utáni slágere, úgy döntött, hogy stúdióba vonul, hogy felvegye első szólóalbumát a Forever, Michael óta.

Az Off the Wall felvételei ’78 telén kezdődtek és Jackson a stúdióban volt a következő hét hónapban. Az életrajzíró J. Randy Taraborelli szerint, amikor a család többi része próbált közbeavatkozni Michael kijelentette: „A saját utamat járom. Meg kell érteniük. Ez egyszer.”

Mint tudjuk Jackson persze nem teljesen egyedül csinálta mindezt. Valójában sok segítsége volt. Az, hogy felfogadta Quincy Jones-t (a lemezcég legnagyobb döbbenetére) nem csak arról a kiváló hangzásról szólt, amit a mester elért a stúdióban, hanem arról is, hogy ezáltal elérhetővé vált számára tehetségek garmadája, akikkel Jones kapcsolatban állt. „Soha senki nem mondott nemet Quincy-nek.” – mondta nekem a producer és Q egykori hangmérnöke, Phil Ramone egy interjúban 2007-ben – „Ha felhívott, akkor ott voltál”.

Azokban a napokban, amikor a lemezborító tanulmányozása részét képezte a zenehallgatás élményének az Off the Wall stábja a stúdió isteneinek ki kicsodája volt: a gitáros Phil Upchurch és Larry Carlton, a billentyűs Steve Porcaro és Greg Phillinganes, a szintetizátor specialista George Duke és David Foster, a dalszerző Rod Temperton, az ütőhangszeres Paulinho da Costa, a háttérénekesnő Patti Austin, és az unokatestvérem kedvence Louis Johnson (aki társszerzője volt a Get on the Floornak) basszusgitáron.

Amint MJ sokszor elmondta pályafutása során a választásai nem a bőrszínről vagy fajról szóltak, hanem a tehetségről, így azok a Los Angeles-i stúdió felvételek gyakran úgy néztek ki, mint egy Benetton reklám. De kezdetben a producer szerint Michael félénksége tényező volt. Jones később úgy jellemezte a 20 éves Michaelt, mint „nagyon, nagyon magába forduló, félénk, nem magabiztos. Egyáltalán nem volt benne biztos, hogy nevet tud magának csinálni egyedül. És én sem voltam az.”

1979 nyara nagy évet hozott nekem is és Michael Jacksonnak is. Ő 21 éves lett augusztusban én 16 júniusban. Néhány hónappal korábban Harlemből Baltimore-ba költöztünk. Egy este Monroe Street-i nappalinkban ültem és a Midnight Specialt nézem, amikor hirtelen elkezdődött Jackson első kislemezének, a Don’t Stop ‘Til You Get Enough-nak a videóklipje. Randy, aki ütőshangszeren játszott a felvételen, volt az egyetlen Jackson fivér az albumon.

Hogy megfelelő pop kulturális kontextusba helyezzük a Don’t Stop ‘Til You Get You Enough videóját, ez két évvel az MTV indulása előtt történt és én még soha azelőtt nem láttam videóklipet. De most ott volt a szemeim előtt MJ szmokingban és egyszerre nézett ki kényelmetlenül és a legmenőbb gyerekként az osztályban.

Amint furcsa képeket vetítettek mögé és elkezdődött a pulzáló ritmus (“Fever/ Temperature’s risin’ now”) a dal színtiszta extázisa „megolvaszt, mint egy forró gyertyaviaszt” (“melt like hot candle wax”). Amikor Jackson a refrént énekelte (“Keep on with the force, don’t stop”) néhányan úgy gondolták, hogy a Star Warsra tesz utalást, de szerintem egész egyszerűen önmagáról beszélt. Amint azt hamarosan bebizonyította, ha poplemezek készítéséről volt szó az elkövetkező 1980-as években, akkor ő volt az Erő. A Don’t Stop ‘Til You Get Enough videóklipje giccses volt és forradalmi és a tökéletes reklám a megjelenő albuma számára.

Néhány hónappal később ennek a dalnak az ellenállhatatlan groove-ja csábította a virágmintákkal díszített seggemet a táncparkettre Baltimore menő klubjában az Odell’s-ben, ahol én a ritmus rabszolgájává váltam. Visszatekintve ironikus, hogy ugyanabban az évszakban, amikor fehér rocker fiúk kinyilvánították, hogy „a diszkó szar” és 12 hüvelykes kislemezeket robbantottak fel Chicagóban, Michael Jackson kiadta pályafutása legjobb tánc dalait.

Azon a nyáron egy helyi ifjúsági programnak dolgoztam, akik fiatalokat támogattak a közösségben. A North Avenue-i irodáknak jelentettem kilenc órakor és körülbelül 30 fekete tinédzserrel tisztítottuk az utcákat és sikátorokat. Minden nap seprűkkel és műanyag zsákokkal felszerelkezve indultunk el. Miközben dolgozunk egy rádió mindig szólt és Jackson soullal teli falzettje lett az egész évszak zenéje. Egy forró júliusi reggelen amint sepertük a cigaretta csikkeket és törött üvegeket a DJ a Workin’ Day and Nightot kezdte játszani, ami a mi hivatalos dalunk lett.

Lehetetlen volt váltogatni a soul csatornák között, mint a WEBB vagy a V103 és nem hallani a felpörgető Don’t Stop ‘Til You Get Enough-ot, a Rock with You közepes tempójú boogie-ját vagy a hűtlenség himnuszát, a Girlfriendet, amelyet Paul McCartney írt (aki először 1978-as London Town című albumára vette fel a dalt a Wingsszel). Jackson hangja édesebb volt, mint a cukor a kávémban, de a dal valójában a megcsalásról és becsapásról szól. Az Off the Wallon a Girlfriendet (amelyben a legendás Wah Wah Watson játszik gitáron) a szívszorító szakítós dal a She’s Out of My Life követi, a bolygó egyik legszomorúbb dala.

Miután kisírta magát, Mike visszatér a hangjával lebegni a Moog szintetizátorok lágy hangja fölé (köszönhetően Greg Phillinganesnek) amint a Stevie Wonder által írt hangulatosan briliáns csendes vihar groove, az I Can’t Help It felhangzik. A dalt eredetileg saját mesterműve, az 1976-os Songs in the Key of Life számára írta Wonder. Az It’s the Falling in Love visszavisz minket a mosolygós boldogságba mielőtt MJ ismét visszatér a klubba a fúvósokkal teli Burn This Disco Out-ban. Az 1979 augusztus 10-én kiadott Off the Wallt (néhányak szerint MJ legfeketébb albuma) a kritikusok elismerték és több millió példányban kelt el.

Miután megvettem az albumot a Modern Music lemezboltban Mondawmin Mallban azon a héten barátokkal visszatértünk a bölcsőmbe, készen a boogie-ra, hogy megragadjuk a lelkünket és soha ne engedjük el. Harminc nyárral később, 2009. június 25-én, amikor bejelentették, hogy Michael Jackson halott, a barátommal Patriciával ültem azon a szomorú délutánon, amint letöltötte a kedvenc dalainkat és lejátszotta őket a laptopján. Amikor a címadó dal, az Off the Wall felhangzott egy pillanatra a polcra tettük a bánatunkat és csak jól éreztük magunkat.

A kulturális kritikus Michael A. Gonzales címlapon szereplő cikkeket írt a Vibe, az Uptown, az Essence, az XXL, a Wax Poetics és mások számára. Cikkíró a soulhead.comnál is. Olvasd az írásait a Blackadelic Popnál és kövesd Twitteren a @gonzomike címen.

Forrás: http://www.ebony.com/entertainment-culture/off-the-wall-put-michael-jackson-into-the-stratosphere#axzz3yT1sIxlj

Interjú Spike Lee-vel az Off the Wall dokumentumfilmről

A Billboard magazin interjút készített Spike Lee-vel arról a hamarosan megjelenő dokumentumfilmjéről, amely Michael Jackson Off the Wall című albumáról szól. A teljes interjú tartalmaz nem Michael Jacksonnal kapcsolatos, például politikai kérdéseket is, amelyeket itt kihagytam.

Spike Lee új Michael Jackson dokumentumfilmjéről

Készítette: Rob Tannenbaum
Billboard.com, 2016. január 14.

Billboard: Új dokumentumfilmed, a Michael Jackson’s Journey From Motown to Off the Wall (Michael Jackson útja a Motowntól az Off the Wallig) nagyon élvezetes. Igaz, hogy ez egy egyszerű periódus volt az életében, még a bulvár főcímek és molesztálási vádak előtt?

Spike Lee: Akkor, 1979-ben Michaelre nem nehezedett nagy nyomás, amikor az Off the Wallt készítette. Nem voltak elvárások. Minden a Thriller után fordult meg – a dolgok bonyolulttá válnak amikor te adtad el a legtöbb lemezt. Az emberek a Thrillerrel foglalkoznak, de nekem az Off the Wall a kedvenc lemezem abból a háromból, amit Quincy Jones-szal készített. Sokan ugyanezt mondják a dokumentumfilmben is.

Michael édesanyja, Katherine azt mondja, hogy Michaelt nagyon bántotta, amikor csak egy Grammy-díjat nyert az Off the Wallért 1980-ban. Ez mennyire motiválta őt?

Michael Jordan jó barátom. Bárki bármilyen negatív dolgot mond neki, ő ezt üzemanyagként használja. Amikor Michael nem nyerte meg a Grammyket, amiket szerinte meg kellett volna nyernie, akkor azt mondta: „Jól van, anyaszomorítók. Itt van valami a seggeteknek.” És az volt a Thriller.

Michael sosem tűnt annak a „jól van, anyaszomorítók” típusú fickónak.

Pedig az volt. Ne legyen kétségünk. Michael versenyző típus volt. Bármilyen lemezt csinált, azt akarta, hogy No. 1. legyen. Megsértődött és bosszút állt.

Kedvelted Michaelt?

Igen. Michael eljött a házamba Brooklynba. Feltettem a CD-t – az 1995-ös HIStory-t – és azt mondta: „Válassz egy dalt, aminek a videóját szeretnéd megrendezni.” Kiválasztottam a Stranger in Moscow-t. Azt mondta: „Nem, nem azt akarod! A They Don’t Care About Us-t akarod.” (Nevet.) Michael dörzsölt volt.

Amikor Michael elkészítette az Off the Wallt, sok ember úgy gondolta, hogy a karrierjének már vége, nem?

Voltak kétségek. De Michael sosem kételkedett önmagában. Tudta, hogy szabadságot kapott arra, hogy a saját dolgát csinálja. És ehhez neki és a fivéreinek először ki kellett jönniük a Motownnal kötött szerződésből. És aztán neki el kellett távolodnia a fivéreitől. A család egy kereszt.

A dokumentumfilmben nem beszélsz Michael azon állításáról, hogy az apja, Joe fizikailag bántalmazta. Miért nem?

A helyzet az, hogy – és nagyra értékelem a kérdésed – annyi ember koncentrál mindig a többi dologra. Mi a zenére akartunk koncentrálni. Talán az emberek azt mondják, hogy ez kibúvó, de nem érdekel. Személy szerint én nem fogom azt mondani, hogy Joe Jackson rossz ember volt. Jártál már Jacksonék házában Gary-ben, Indianában? Kilenc gyerek aludt egymás hegyén-hátán. Joe látta a tehetséget a gyerekeiben és elérte, hogy működjön. Manapság ha megütsz egy gyereket börtönbe kerülsz. Akkoriban ha rosszul viselkedtél – és én csak a fekete emberekről beszélek – akkor kaptál. Nem gondolom, hogy a gyerekeket verni kellene, de néha egy füles? (Megvonja a vállát.) Talán régimódi vagyok. És az a ház Gary-ben? Annak nemzeti műemléknek kellene lennie. Rendben, Obama elnök. Van még egy éved. (Nevet.)

Úgy tűnik, hogy Joe egyszerre volt a legjobb menedzser és a legrosszabb.

Joe nálam rendben van. Persze nem az én apám volt! (Nevet.)

Michael azon fivérei, Jackie és Marlon, akiknek jó a kapcsolata John Brancával és John McClainnel, Jackson hagyatékkezelőivel, benne vannak a filmben, de Janet, Jermaine és Randy, akik elutasítják őket, nincsenek. Miért?

Nem akartak benne lenni. Nem titok, hogy feszültség van a család egy része és a hagyatékkezelő között. Akárhányszor pénzről van szó megmerevednek a frontvonalak.

Egy dolog van, ami nem jó a dokumentumfilmben: a címe. Miért épp egy ilyen körülményes cím?

Nem én voltam.

A címet a hagyatékkezelő diktálta neked?

Nem én voltam. (Nevet.) Ember, indulnom kellene az választásokon. Ez igazi politikus válasz volt, nem? Add nekem Iowát!

Ez a második Jackson dokumentumfilmed – az első a Bad 25 volt. Akarsz másikat csinálni?

Nagyon szeretnék csinálni egyet a Thrillerről. Tudattam ezt a hagyatékkezelővel, de még nem kaptam meg a munkát.

Gondolod, hogy a Thriller sikere rossz volt Michael zenéjének? Azután megszállottja volt annak, hogy felülmúlja azt.

A Thriller egy szörnnyé vált a hátán. Minden lemezzel utána próbált többet eladni. Szerintem ennek ára van.

Forrás: http://www.billboard.com/articles/news/magazine-feature/6842877/spike-lee-michael-jackson-documentary-donald-trump

Megjelent egy teaser is a dokumentumfilből:

The Way You Make Me Feel

TheWayYouMakeMeFeelA The Way You Make Me Feel a harmadik kislemez Michael Jackson Bad című albumáról és egyúttal az album harmadik Nr. 1. slágere is az öt közül az amerikai slágerlistán.  A legtöbb fontos slágerlistán benne volt az első tízben. Az Egyesült Királyságban a harmadik helyig jutott. Maga a kislemez 1987. november 9-én jelent meg.

A dalt Michael írta, eredeti címe Hot Fever volt. A fáma szerint édesanyja, Katherine Jackson kérte arra, hogy írjon egy dalt shuffle-ritmussal és ennek lett az eredménye a The Way You Make Me Feel. A shuffle-ritmus egyébként eredendően a blues zenére volt jellemző, de a könnyűzenében is megjelenik időnként. Témáját tekintve egy vidám, könnyed udvarlós, flörtölős dal.

Ha jól figyelünk, vagy levesszük a dalról az instrumentális sávokat, akkor jól hallhatók Michael csettintései, tapsai, dobogásai a dal feléneklése közben – az ilyen “mellékzörejek” egyébként jellegzetességei a felvételeinek, hiszen Michael a stúdióban sem tudta megállni, hogy ne táncoljon, vagy adja a ritmust éneklés közben valamilyen módon -, de mivel a végeredmény jól hangzott, ezért általában meghagyták ezeket a kész felvételeken.

“Valóban, a legtöbb dal varázsa ilyen különlegességekben rejlik, a nyers spontaneitásban és az öröm féktelen kiáltásaiban – „híí-híí” („hee hee”), „áúúú” („whooo”) és „gawn girl!” – amelyek olyan tökéletesen magukba foglalják a szerelem érzésének izgalmát és vibrálását. Ezek a természetes elemek olyan szövedéket és színeket nyújtanak, amelyek kiegészítik a basszus gépies motívumát. […] Ezek a jellemzők még pontosabban átjönnek a dal lelassított változatában, amelyet Jackson gyakran használt az előadásokon – beleértve az elismert 1988-as Grammy díjátadó kiadást – és ami lehetővé tette, hogy a dal blues harmóniái felépítsék a hangulatot és a várakozást (Jackson utalt erre, hogy hagyjuk „pihenni” [„simmer”] [szó szerint párolódni – a ford.]), mielőtt a dal kirobban a jellegzetes basszus vonalakkal.” [1] – írta Joseph Vogel Man in the Music című könyvében. (A fordításért köszönet az Ember a zenében blognak.)

A dal “Go on, girl!” sorát Michael elmondása szerint Stevie Wonder Go Home című dala inspirálta.

A dalhoz készült videót Joe Pytka rendezte. A teljes változat körülbelül kilenc és fél perces, de a hosszú intrót van, hogy lehagyják a zenei TV-csatornák.  A videó elején, a bevezető alatt szóló zene Roy Ayers 1985-ös Hot című dala.

A rövid film egy amerikai gettóban játszódik, ahol férfiak pitiáner dolgokkal kapcsolatban osztják egymást és vitáznak a nőkről, közben pedig inzultálnak is egy-két arra elhaladót. A Michael által játszott karaktert kiközösítik és hazaküldik, aki ezután leül egy idős férfi (Joe Seneca) mellé. Az idősebb férfi azzal a tanáccsal látja el, hogy ne próbáljon meg olyan lenni, mint a többiek, hiszen nem is igazán akar olyan lenni – legyen csak önmaga. Ekkor felbukkan egy igazi bombázó, akit Tatiana Thumbtzen játszik. Michael odalép hozzá, de a nő figyelmen kívül hagyja. Michael ezután egy “hey” kiálltással hívja fel magára a figyelmet, majd “you knock me off my feet now baby… HOO!” (“leütsz a lábaimról baby”) felkiáltással belekezd a dalba és az udvarlásba. A dal során körültáncolja Tatianát, majd egy csoportos koreográfiára is sor kerül, aminek az elkészítésében Vincent Paterson segítette Michaelt. A dal végére a sok csípőriszálás megteszi a hatását és Tatiana megadja magát: ő és Michael egy ölelésben egyesülnek. Sokan kritizálták a videót amiatt, hogy a nagy udvarlásnak végül csak egy ölelés a vége, nem pedig egy csók. A rendező, Joe Pytka Spike Lee Bad 25 című dokumentumfilmjében azt nyilatkozta, hogy az ő utasítása volt, hogy csak ölelés legyen a végén, mert a csókot túl giccsesnek találta. (A rövid filmben szerepel egyébként Michael nővére, LaToya Jackson is, mint Tatiana egyik barátnője.)

A rövid film premierjére 1987. október 31-én került sor. Létezik egy 25 perces változata is, amelyet Michael neverlandi otthonában mutattak be exkluzív, de ezt a nagy nyilvánosság még nem láthatta.

Tatiana Thumbtzen életének egyébként meghatározó élménye volt ez a rövid film, még életrajzát is The Way He Made Me Feel címmel jelentette meg és tulajdonképpen azóta is abból él, hogy ő volt a lány MJ The Way You Make Me Feel című videójában. Sokáig próbálta azt a látszatot fenntartani, hogy közte és Michael között romantikus kapcsolat volt, de ennek úgy tűnik nincs alapja. A Bad turnén is részt vett egy ideig a dalhoz kötődő előadásban, de miután az előzetes tiltás ellenére egy alkalommal váratlanul megcsókolta Michaelt a színpadon kirúgták és a turné hátralévő részében Sheryl Crow háttérénekesnő játszotta a szerepét. Tatiana ruházata a filmben a saját stílusa volt.

Michael a Bad, a Dangerous és a HIStory turnén is játszotta a dalt, bár egyik turnén sem volt minden koncerten a programban.

A dalt többen is előadták koncerten, például Prince 1988-as Lovesexy turnéján vagy Whitney Houston 2010-es I Look to You turnéján. Paul Anka lemezen dolgozta fel, méghozzá swing stílusban.

Az eredeti kislemez B oldalára a dal instrumentális változata, illetve más változataira különféle dance remixei kerültek fel.

A dal hivatalosan megjelent változatai:

Album Version
Album Version inlcuding Vocal Fade
7″ Mix
Instrumental
Dance Extended Mix
Dance Remix Radio Edit
Dub Version
A Cappella

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/08/14/2-the-way-you-make-me-feel/

A videó teljes változata:

Michael Jackson hivatalos VEVO csatornáján a rövidebb változat van fent – általában ezt játsszák a zenei televíziók is:

A dal instrumentális változata, amely az eredeti kislemez B-oldalán kapott helyet:

A dal lassan induló változata:

Írta és komponálta: Michael Jackson
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Michael Jackson (ritmus és vokális hangszerelés), Jerry Hey (fúvós hangszerelés)
A felvétel ideje: 1987
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Bad

Stílus: pop, R&B

Videó

Rendezte: Joe Pytka
Koreográfia: Vincent Paterson

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 1.
Egyesült Királyság: 3.
Spanyolország: 1.
Új-Zéland: 2.
Olaszország: 4.
Ausztrália: 5.
Hollandia: 6.
Kanada: 7.

Forrás:

[1] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Human Nature

HumanNatureA Human Nature az ötödik kislemezként megjelent dal Michael Jackson Thriller című albumáról. A kislemezt 1983. július 3-án adták ki. A zenét a Toto együttes tagja, Steve Porcaro szerezte, a szöveget pedig John Bettis írta hozzá. A dal a hetedik helyig jutott az amerikai slágerlistán. Az Egyesült Királyságban kislemezként nem adták ki, csak évekkel később a Leave Me Alone B-oldalán.

A Thriller album munkálataiban a Toto négy tagja (Steve Lukather, David Paich, Jeff Porcaro, Steve Porcaro) is részt vett hangszeres zenészként, feladatuk az albumon azonban leginkább csak a dalok eljátszása volt. Steve Porcaro szerzeménye, a Human Nature csak véletlenül került Quincy Jones producer kezei közé és így Michael albumára. Steve Porcaro így mesélte el a dal történetét 2014 nyarán egy Michael Jackson rajongói találkozón:

“Steve megosztja velünk a dal megalkotásának sztoriját. A Human Nature-t eredetileg a lányáról írta. A kislánya egyszer sírva jött haza az iskolából, mert egy fiú csúfolta. „Miért teszi ezt velem?” (“Why does he do it to me?”) – nem értette. Porcaro megpróbálta elmagyarázni neki, hogy talán a fiú így akarja kimutatni az érdeklődését, mert a fiúk néha ezt csinálják. Nem sokkal azután egy melódia jött a fejébe. Eredetileg a szöveg így hangzott:

I’ll tell her that it’s human nature
When she asks, “Why, why
Does he do it that way?”

(El fogom mondani neki, hogy ilyen az emberi természet
Ha megkérdezi, hogy „Miért, miért
teszi ezt velem?”)

Ugyanebben a szellemben írta meg a verseket, felvette a demót egy kazettára és odaadta az együttesének, a Totónak. De a csapatnak nem kellett a közepes tempójú ballada. „Több rock dalra van szükségünk, olyan dalokra, amelyeket jól lehet játszani egy stadionban.” – mondták Steve-nek. (Később látták az iróniát abban, hogy a Victory turné alatt Michael promóciós darabként használta a Human Nature-t és minden televíziós csatorna úgy mutatta be a dalt, mint amit stadionokban játszanak Amerika szerte a közönség nagy örömére és hisztériájára.)

Szóval hogyan talált a dal utat magának Michael Jacksonhoz? Steve szerint teljesen véletlenül. Quincy Jones általában szigorúan beosztotta az emberek szerepeit a stúdióban. Ha hangmérnök voltál, akkor nem voltál zenész és ha zenész voltál, akkor nem voltál dalszerző. Steve Porcaro az ő fejében zenész volt, így Quincy sosem kérte meg arra, hogy írjon dalokat Michaelnek. A Toto dalszerzője David Paich volt és ő kapott ajánlatot arra, hogy adjon le anyagot Michael Jackson részére. David írt pár groove-ot, de amikor eljött az idő, hogy elküldje őket Quincy-nek nem volt üres kazetta nála. Ezért elvette azt a kazettát, amin Porcaro demói voltak, beleértve a Human Nature-t is, felvette a groove-okat a másik oldalára, ráírta, hogy „A oldal” és elküldte Quincy-nek. Innen a történet jól ismert: valamilyen oknál fogva Quincy a kazetta másik oldalát játszotta le, hallotta a dalt és szerelembe esett vele. Steve azt mondja szeret olyan dalokat írni, amelyeknek különleges, szokatlan atmoszférájuk van és a Human Nature ezen atmoszférája nyerte meg Quincy-t is.

Azonban Quincy-nek nem tetszett a szöveg. Odaadta a dalt a szövegíró John Bettisnek, aki új verseket írt hozzá és Porcaro elismeri, hogy a végeredmény lenyűgözte őt. Aztán Michael felvette. Porcaro szerint mindössze párszor vették fel. Steve megmutatta Michaelnek hogy hogyan tagolja a szavakat és Michael utánaismételte. Azt mondja Michael mindössze egy párszor énekelte el a teljes dalt elejétől a végéig.

Sok változáson ment keresztül a dal a demótól a végső verzióig? Porcaro azt mondja, hogy nem sokon. Quincy-nek tetszett a dal úgy, ahogy volt és egy ponton Bruce Swedien (hangmérnök – a ford.) még azért is elhívta Steve-et a stúdióba, hogy segítsen a „why, why” megfelelő kiejtésében, mert pont úgy akarták azt reprodukálni, ahogy a demón volt. Porcaro azonban emlékszik, hogy hozzáadtak egy ritmus gitár részt, amit ő eleinte gyűlölt. „Utáltam. Úgy gondoltam nem illik a dalba. Persze 40 millió eladott lemezzel később megszerettem.” – viccelődik. „Most már úgy gondolom az a legbriliánsabb gitár rész, amit valaha írtak.”

Porcaro rámutat egy érdekes részletre a dalban – egy a háttérben hallható, alig észrevehető sorra, amikor azt a szót hallod, hogy „around” (3:05-3:08 az album verzión). Azt mondja a szöveg, amit Michael énekel ez: „she’s keeping him by keeping him around” és ez Porcaro eredeti demójából származik.” [1]

Bettis szövege új perspektívába helyezi a dalt. Ahogy Joseph Vogel írja Man in the Music című könyvében: “Egy dal vágyról, fiatalságról és sóvárgásról, elénk tár egy élénk városképet, amelyben a mesélő alkonyatkor vándorol álom és valóság között.” [2] 

Vogel idézi David Stubbs kritikust, aki úgy írta le a számot, hogy „egy természetellenesen szép dolog, amelyben Jackson vibráló hangjának hatására elektromos borzongás fut végig a dal bőrén, és a ’80-as évek termésének fénye egyfajta eksztatikus, öngerjesztő, tükörterem hatást vált ki”. [2]

Más kritikusok Jackson előadását emelik ki: “Azonban Jackson briliáns vokális értelmezése az, ami teljessé tette a dalt. „Az, ahogyan az énekében lebukfencezteti a hangjegyeket a refrénben, a vokális előadásmód mesterfoka”, jegyzi meg J. Edward Keyes, „és ahogy könyörögve ismétli, hogy ’Why? Why?’ (Miért? Miért?), ez a csendes szívfájdalom hangja”. [2]

(Vogel könyvéből az idézetek fordításáért köszönet az Ember a zenében blognak.)

A Human Nature volt az utolsó dal, amit kiválasztottak a Thriller albumra – a Carousel című dalt szorította le róla.

Videó nem készült a dalhoz. Az eredeti kislemez B-oldalára a Baby Be Mine című dal került szintén a Thrillerről.

Michael élőben a Victory turnén, a Bad turnén, a Dangerous turnén, valamint az 1996-os brunei koncerten játszotta a dalt. A tervek szerint elénekelte volna a halála miatt nem megvalósult This Is It koncertsorozaton is.

A dalt sokan feldolgozták – a teljesség igénye nélkül Miles Davis legendás jazz trombitás, Stevie Wonder, Boyz II Men, Chris Brown. Az SWV hangmintázta 1993-as Right Here/Human Nature című dalában, ami második helyet ért el az amerikai slágerlistán – ez volt az R&B együttes történetének legnagyobb slágere.

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/07/29/7-human-nature/

Írta és komponálta: Steve Porcaro, John Bettis
Producer: Quincy Jones
Hangszerelte: David Paich, Steve Porcaro, Steve Lukather
A felvétel ideje: 1982
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Thriller

Stílus: pop, R&B

Források:

[1] Morinen – Meeting Steve Porcaro and hearing “Chicago 1945” (2014. július 4.)
Az eredeti angol nyelvű cikk: http://en.michaeljackson.ru/steve-porcaro-chicago-1945/
Magyar fordítás: https://michaeljacksonzene.wordpress.com/2014/07/08/steve-porcaro-a-human-nature-rol-a-for-all-time-rol-es-a-chicago-1945-rol-rajongoi-beszamolo/

[2] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Workin’ Day and Night

A Workin’ Day and Night című dal Michael Jackson 1979-es Off the Wall című albumán jelent meg. A dalt Michael szerezte. Kislemez A-oldalként ugyan nem adták ki és videó sem készült hozzá, de a rádiók mégis gyakran játszották, játsszák, Michael pedig rendszeresen előadta a koncertjein: szerepelt a repertoárban a Jacksons 1981-es Triumph és 1984-es Victory turnéján, valamint Michael Bad (1987-1989) és Dangerous (1992-1993) szóló turnéin is. Stílusára nézve diszkó-funk dalként lehetne besorolni.

Man in the Music című könyvében Joseph Vogel így ír a dalról: “Úgy kezdi a dalt, hogy a saját hangját használja ütőhangszerként (Jackson rendelkezett egy olyan rejtélyes képességgel, hogy hangszereket tudott utánozni, és ezt gyakran felhasználták a demókhoz, valamint a végső felvételekhez). A törzsi ritmusokhoz hasonló szájdobtól kezdve, a dal fokozatosan építi fel a hangzás rétegeit: Greg Phillinganes billentyű alapú basszusát, David Williams funky gitár betétjét, és Jerry Hey izzó fúvósainak seregét. Azonban a dalt az ütőhangszerek élénk ritmusa hajtja, amelynek elrendezését Jackson és Paulinho Da Costa biztosította. A “Don’t Stop”-pal együtt ez a dal is megmutatja Jackson korai, ösztönös tehetségét a zeneszerzés iránt, különösen az ilyen ritmus vezérelte felvételek esetében. A funk tagadhatatlanul jelen van, James Brown-szerű morgásokkal, zihálással, felkiáltásokkal, és Ghána-stílusú ütemes dobolással kombinálva. “Soha de soha nem volt funkosabb”, írja a zenekritikus Ben Werner. “Ásd elő, tedd fel! Önmagáért beszél. Nagyon tüzes. A többit megtarthatod. Nekem ez kell”.” [1] (A fordításért köszönet az Ember a zenében blognak.)

Zenei stílusban távol áll tőle, de témáját tekintve kissé a Beatles A Hard Day’s Night című dalára emlékeztet: ez is a nőjéért keményen dolgozó férfi dala, ám míg a Beatles dal optimista és pozitív kicsengésű (a férfi elnyeri jutalmát a nőtől a kemény munkáért), addig Michaeltől elég tipikus módon itt végül a bizalmatlanság, a megcsalástól való félelem mérgezi meg a kapcsolatot.

Angol szöveg:

[1st Verse]
Ooh My Honey
You Got Me Workin’ Day And Night
Ooh My Sugar
You Got Me Workin’ Day And Night

[2nd Verse]
Scratch My Shoulder
It’s Aching, Make It Feel Alright
When This Is Over
Lovin’ You Will Be So Right

[3rd Verse]
I Often Wonder If Lovin’ You
Will Be Tonight
But What Is Love Girl
If I’m Always Out Of Sight (Ooh)

[Refrain]
(That’s Why)
You Got Me Workin’ Day And Night
And I’ll Be Workin’
From Sun Up To Midnight

[Chorus]
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night

[4th Verse]
You Say That Workin’
Is What A Man’s Supposed To Do
But I Say It Ain’t Right
If I Can’t Give Sweet Love To You
(Ah)

[5th Verse]
I’m Tired Of Thinkin’
Of What My Life’s Supposed To Be (Well)
Soon Enough Darlin’
This Love Will Be Reality (Ah Ah)

[6th Verse]
How Can You Live Girl
‘Cause Love For Us Was Meant To Be (Well)
Then You Must Be Seein’
Some Other Guy Instead Of Me (Ooh)

[Refrain]
(That’s Why)
You Got Me Workin’ Day And Night
And I’ll Be Workin’
From Sun Up To Midnight

[Chorus]
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(Hold On)
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(I’m So Tired Tired Now)
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(Hold On)
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(Hoo, Hoo, Hoo)

[7th Verse]
You Say That Workin’ Is What A Man’s Supposed To Do
But I Say It Ain’t Right If I Can’t Give Sweet Love To You (Well, Ah)

[8th Verse]
How Can You Live Girl
‘Cause Love For Us Was Meant To Be (Well)
Then You Must Be Seein’ (Woo)
Some Other Guy Instead Of Me (Ooh)

[Refrain]
(That’s Why)
You Got Me Workin’ Day And Night (I Don’t Understand It)
And I’ll Be Workin’
From Sun Up To Midnight

[Chorus]
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(Hold On)
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(I’m So Tired Tired Now)
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night

You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(Girl)
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(I’m So Tired Tired Now)
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
You Got Me Workin’ Workin’ Day And Night
(How Can I Get To You …)

[Ad-Lib To Fade]

Magyar szöveg:

Meló éjjel-nappal

Ooh édesem
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
Ooh drágaságom
Megdolgoztatsz éjjel és nappal

Vakard meg a vállam
Fáj, hozd helyre
Ha ennek vége
A szerelem olyan jól fog esni

Sokszor tűnődöm azon
Hogy ma éjjel szeretkezünk-e
De mi a szerelem, kislány
Ha mindig távol vagyok (ooh)

Ezért
Dolgoztatsz éjjel és nappal
És én napkeltétől napnyugtáig
Dolgozni fogok.

Megdolgoztatsz éjjel és nappal
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
Megdolgoztatsz éjjel és nappal

Azt mondod, hogy
a férfinek az a dolga, hogy dolgozzon
De én azt mondom nem jól van ez így
ha nem szerethetlek édesen

Elegem van abból, hogy arra gondolok
milyennek kellene lennie az életemnek (nos)
Nem sokára drágám
Ez lesz a valóság

Hogy tudsz így élni kislány
Hiszen a szerelmet nekünk találták ki (nos)
Akkor bizonyára
Egy másik sráccal találkozgatsz helyettem (ooh)

Ezért
Dolgoztatsz éjjel és nappal
És én napkelettől napnyugatig
Dolgozni fogok

Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Várj)
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Annyira fáradt, fáradt vagyok)
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Várj)
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Hú, hú, hú)

Azt mondod a férfinek az a dolga, hogy dolgozzon
De én mondom nem jól van ez úgy ha nem szerethetlek édesen

Hogy tudsz így élni kislány
Hiszen a szerelmet nekünk találták ki (nos)
Akkor bizonyára
Egy másik sráccal találkozgatsz helyettem (ooh)

Ezért
dolgoztatsz éjjel és nappal (nem értem)
És én napkelettől napnyugatig
Dolgozni fogok

Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Várj)
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Annyira fáradt, fáradt vagyok)
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
Megdolgoztatsz éjjel és nappal

Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Kislány)
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Annyira fáradt, fáradt vagyok)
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
Megdolgoztatsz éjjel és nappal
(Hogyan juthatnék el hozzád)

Kislemezként önállóan nem jelent meg, csupán B-oldalon: az USA-ban a Rock with You B-oldalaként, máshol az Off the Wall című dal B-oldalaként.

Will Smith Can You Feel Me című 1991-es dala hangmintázza. A dal (és persze az egész Off the Wall album) hatása érezhető többek között Justin Timberlake néhány dalában is. 2013-as Take Back the Night című dalában a “takin’ over” felkiáltás egyértelmű utalás Michael Jacksonra, aki ezt a frázist több dalában is használta, így a Workin’ Day and Night-ban 4:40-nél (emellett a Shake Your Body (Down to the Ground) és a Things I Do for You című Jacksons dalokban is).

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/11/13/3-workin-day-and-night/

A dal 1978-as demója, amely az Off The Wall album 2001-ben kiadott Special Edition változatán jelent meg. Ezt Michael az otthoni stúdióban vette fel testvérei közreműködésével.

Írta és komponálta: Michael Jackson
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Jerry Hey (fúvós hangszerelés), Greg Phillinganes és Michael Jackson (ritmus hangszerelés), Michael Jackson (vokális és ütős hangszerelés)
A felvétel ideje: 1978-1979
A felvétel helyszíne: Allen Zentz Recording, Westlake Audio, Cherokee Studios (Los Angeles, Kalifornia)
Album: Off the Wall

Stílus: R&B, pop, diszkó, dance, funk

Források:

[1] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Man in the Mirror

ManInTheMirrorA Man in the Mirror a negyedik kislemezként kiadott dal Michael Jackson 1987-es Bad című albumáról. A dal első helyet ért el az amerikai Billboard slágerlistán és sok más országban is sikeres volt.  Érdekesség azonban, hogy amikor 1988-ban eredetileg megjelent, az Egyesült Királyságban csak a 21. helyig jutott a slágerlistán, azonban Michael Jackson 2009-es halála után ismét felkerült – ezúttal jóval magasabbra, a második helyre. A világ más részein is ez volt Michael egyik legtöbbet játszott dala közvetlenül a halála után.

A dalt Glen Ballard és Michael egyik háttérénekesnője, Siedah Garrett írta. Garrett elmondása szerint egy mindkettejük számára ihletett pillanatban Ballard elkezdett játszani egy melódiát a zongorán ő pedig szinte automatikusan elkezdte írni hozzá a szöveget a jegyzetfüzetébe. Az első versszak és a kórus mindössze 15 perc leforgása alatt készen volt. [1]

Amikor később Quincy Jones producer és Michael meghallgatták a dalt, mindkettejüknek nagyon tetszett, így nem volt kérdés, hogy felveszik a Bad albumra.

Ballard:  “Siedah és én direkt az ő [Michael Jackson] számára írtuk. Quincy megkérdezte, ‘Nincs valamitek a számunkra?’ Így Siedah egy szombat este, az encinoi házamban megírta a ‘Man in the Mirror’-t. Nem volt rá lehetőségünk, hogy felcicomázzuk, így nem éreztem, hogy van esélye, de Quincy lejátszotta Michaelnek, és Ő azt mondta, ‘Készíts egy felvételt!’” [2]

“A dal tényleg egy varázslatos jelenség volt, és minden Michael vokális értelmezése szerint készült. Az utolsó két percben elkezdte ezeket a varázsigéket: a ‘shamon’-okat és az ‘ooh’-kat. Eljutott arra a helyre önmagában. Ezt persze nem tudtuk volna leírni… Voltak azok a furcsa féltónusok a vokális harmóniában, amelyeket leírtunk, és Michael teljesen ráérzett… Érezte a zene lényegét… Ő olyan lélekteli és ritmikailag kifinomult volt… Tudta, hogyan énekeljen tökéletesen.” [2]  – idézi tovább Ballardot Joseph Vogel Man in the Music című könyve. (Az előző két idézet fordításáért köszönet az Ember a zenében blognak.)

A dal arra szólítja fel a jóléti társadalmak elkényelmesedett és cinikus felső és középosztálybeli tagjait, hogy vessenek egy pillantást a szegényekre, elesettekre és nézzenek magukba – arra, hogy ők maguk mit tudnának tenni értük és a világ jobbá tételéért, hiszen a világ a benne élő egyének cselekedeteitől lesz jobb vagy rosszabb. A változás velünk kezdődik, az emberrel a tükörben.

A szöveg:

I’m Gonna Make A Change,
For Once In My Life
It’s Gonna Feel Real Good,
Gonna Make A Difference
Gonna Make It Right . . .

As I, Turn Up The Collar On My
Favourite Winter Coat
This Wind Is Blowin’ My Mind
I See The Kids In The Street,
With Not Enough To Eat
Who Am I, To Be Blind?
Pretending Not To See
Their Needs
A Summer’s Disregard,
A Broken Bottle Top
And A One Man’s Soul
They Follow Each Other On
The Wind Ya’ Know
‘Cause They Got Nowhere
To Go
That’s Why I Want You To
Know

I’m Starting With The Man In
The Mirror
I’m Asking Him To Change
His Ways
And No Message Could Have
Been Any Clearer
If You Wanna Make The World
A Better Place
(If You Wanna Make The
World A Better Place)
Take A Look At Yourself, And
Then Make A Change
(Take A Look At Yourself, And
Then Make A Change)
(Na Na Na, Na Na Na, Na Na,
Na Nah)

I’ve Been A Victim Of A Selfish
Kind Of Love
It’s Time That I Realize
That There Are Some With No
Home, Not A Nickel To Loan
Could It Be Really Me,
Pretending That They’re Not
Alone?

A Widow Deeply Scarred,
Somebody’s Broken Heart
And A Washed-Out Dream
(Washed-Out Dream)
They Follow The Pattern Of
The Wind, Ya’ See
Cause They Got No Place
To Be
That’s Why I’m Starting With
Me
(Starting With Me!)

I’m Starting With The Man In
The Mirror
(Ooh!)
I’m Asking Him To Change
His Ways
(Ooh!)
And No Message Could Have
Been Any Clearer
If You Wanna Make The World
A Better Place
(If You Wanna Make The
World A Better Place)
Take A Look At Yourself And
Then Make A Change
(Take A Look At Yourself And
Then Make A Change)

I’m Starting With The Man In
The Mirror
(Ooh!)
I’m Asking Him To Change His
Ways
(Change His Ways-Ooh!)
And No Message Could’ve
Been Any Clearer
If You Wanna Make The World
A Better Place
(If You Wanna Make The
World A Better Place)
Take A Look At Yourself And
Then Make That . . .
(Take A Look At Yourself And
Then Make That . . .)
Change!

I’m Starting With The Man In
The Mirror,
(Man In The Mirror-Oh
Yeah!)
I’m Asking Him To Change
His Ways
(Better Change!)
No Message Could Have
Been Any Clearer
(If You Wanna Make The
World A Better Place)
(Take A Look At Yourself And
Then Make The Change)
(You Gotta Get It Right, While
You Got The Time)
(‘Cause When You Close Your
Heart)
You Can’t Close Your . . .Your
Mind!
(Then You Close Your . . .
Mind!)
That Man, That Man, That
Man, That Man
With That Man In The Mirror
(Man In The Mirror, Oh Yeah!)
That Man, That Man, That Man
I’m Asking Him To Change
His Ways
(Better Change!)
You Know . . .That Man
No Message Could Have
Been Any Clearer
If You Wanna Make The World
A Better Place
(If You Wanna Make The
World A Better Place)
Take A Look At Yourself And
Then Make A Change
(Take A Look At Yourself And
Then Make A Change)
Hoo! Hoo! Hoo! Hoo! Hoo!
Na Na Na, Na Na Na, Na Na,
Na Nah
(Oh Yeah!)
Gonna Feel Real Good Now!
Yeah Yeah! Yeah Yeah!
Yeah Yeah!
Na Na Na, Na Na Na, Na Na,
Na Nah
(Ooooh . . .)
Oh No, No No . . .
I’m Gonna Make A Change
It’s Gonna Feel Real Good!
Come On!
(Change . . .)
Just Lift Yourself
You Know
You’ve Got To Stop It.
Yourself!
(Yeah!-Make That Change!)
I’ve Got To Make That Change,
Today!
Hoo!
(Man In The Mirror)
You Got To
You Got To Not Let Yourself . . .
Brother . . .
Hoo!
(Yeah!-Make That Change!)
You Know-I’ve Got To Get
That Man, That Man . . .
(Man In The Mirror)
You’ve Got To
You’ve Got To Move! Come
On! Come On!
You Got To . . .
Stand Up! Stand Up!
Stand Up!
(Yeah-Make That Change)
Stand Up And Lift
Yourself, Now!
(Man In The Mirror)
Hoo! Hoo! Hoo!
Aaow!
(Yeah-Make That Change)
Gonna Make That Change . . .
Come On!
(Man In The Mirror)
You Know It!
You Know It!
You Know It!
You Know . . .
(Change . . .)
Make That Change.

Magyarul:

Változtatni fogok
Egyszer az életemben
Igazán jó érzés lesz
Olyan dolgot csinálok, ami számít
Jól fogom csinálni…

Amint felhajtom a gallért
A kedvenc télikabátomon
Ez a szél fúj keresztül az agyamon
Látom a gyerekeket az utcán
És nincs mit enniük
Ki vagyok én, hogy vak legyek?
Úgy téve, mintha nem látnám
A szükségleteiket

Egy nyári figyelmetlenség
Egy törött üvegnyak
És egy egyszemélyes lélek
Egymást követik
A szélben tudod
Mert nem tudnak
Sehová sem menni
Ezért akarom, hogy
Tudd

Én a férfivel kezdem a
Tükörben
Megkérem, hogy változtasson
Az utain
És egyetlen üzenet sem lehetett
Volna ennél világosabb
Ha jobb hellyé akarod tenni
A világot
(Ha jobb hellyé akarod tenni
A világot)
Akkor vess egy pillantást magadra, és
Aztán változtass
(Akkor vess egy pillantást magadra, és
Aztán változtass)
(Na Na Na, Na Na Na, Na Na,
Na Nah)

Áldozata voltam
Egy önző fajta szeretetnek
Itt az ideje, hogy észrevegyem
Hogy vannak, akiknek nincs
Otthona, egy fillérjük sem
Lehetnék-e tényleg én az,
Aki úgy tesz, mintha nem lennének
Egyedül?

Egy mélyen megsebzett özvegy
Valaki összetört szíve
És egy szertefoszlott álom
(Szertefoszlott álom)
A szél mintáját követik
Látod
Mert nincs egy hely
Ahol lehetnének
Ezért kezdem önmagammal
(Kezdem önmagammal!)

Elkezdem a férfivel
A tükürben
(Ooh!)
Megkérem, hogy változtassa meg
Az utait
(Ooh!)
És egyetlen üzenet sem lehetett
Volna ennél világosabb
Ha jobb hellyé akarod tenni
A világot
(Ha jobb hellyé akarod tenni
A világot)
Akkor vess egy pillantást magadra, és
Aztán változtass
(Akkor vess egy pillantást magadra, és
Aztán változtass)

(Kórus ismétlődik többször, improvizációkkal tűzdelve)

Változtass!

A klasszikus gospelek mintájára a szólista és a kórus között egyfajta felelgetés alakul ki, s ahogy emelkedik a dal íve Michael egyre több improvizatív elemet fűz bele, ami az ő előadásmódjának – élőben és a stúdióban egyaránt – egy nagyon tipikus jellemzője volt.  A háttérvokálban az Andraé Crouch gospel kórus, a Winans gospel kvartett (Carvin, Marvin, Michael és Ronald Winans) és a dalszerző, Siedah Garrett hallható.

Az amerikai kritikusok egy része a dal megjelenésekor cinizmussal fogadta azt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy mára a könnyűzene egyik leghíresebb és legtöbbet játszott társadalmi himnuszává váljon.

A dal hivatalos videójában maga Michael nem szerepel (eltekintve egy nagyon rövid bevágástól a vége felé, amikor gyerekek tömegében látható), helyette különféle történelmi jeleneteket láthatunk: a 1963-as washingtoni polgárjogi menetet, ahol Dr. Martin Luther King elmondta híres “Van egy álmom” című beszédét, a John F. Kennedy és Robert Kennedy elleni merényleteket, a vietnami háborút, az 1970-es Kent State-i lövöldözést, az 1981-es iráni túszdrámát, az 1946-os Crossroads hadműveletet (amerikai nukleáris teszt robbantások), a csernoblili atomerőmű katasztrófáját, a lengyel Szolidaritás mozgalmat, az etiópiai éhezést, az amerikai hajléktalanság növekedését, az 1985-ös Live Aid és Farm Aid koncerteket, Jessica McClure megmentését (az akkor 18 hónapos kislányt egy kútból mentették ki 1986-ban), a Camp David-i egyezményt (amely 1979-ben lezárta az Egyiptom és Izrael között 1948 óta fennálló hadiállapotot), a Ku Klux Klant. Jó néhány politikus, polgárjogi aktivista, vagy éppen diktátor is feltűnik a videó képkockáin: Martin Luther King, Lech Wałęsa, Teréz anya, Desmond Tutu, Mahatma Gandhi, Rosa Parks, Nelson Mandela, Pieter Willem Botha, John Lennon, Muammar Gaddafi, Adolf Hitler.

A dal szerepel Michael 1988-as Moonwalker című filmjében is – a film a dalnak egy a Bad turné több koncertjéből összevágott montázsával indít. Ez a változat szintén népszerűvé vált a különféle videó megosztó portálokon.

A dal hivatalos változatai:

Album verzió
Kislemez verzió
Instrumentális verzió

Koncerten Michael az 1987-89-es Bad turné 1988-as állomásaitól kezdve játszotta a dalt Michael – rendszerint a koncertek záró dalaként. Ezen kívül előadta az 1988-as Grammy díjkiosztón is.

Az 1989-es Grammy díjkiosztón jelölték az év felvétele kategóriában, de alulmaradt Bobby McFerrin Don’t Worry, Be Happy című dalával szemben.

Siedah Garrett maga is felvetta a dalt 2003-as SIEDAH! című albumára.

Az eredeti kislemez B oldalára a dal instrumentális változata került fel.

Még többet olvashatsz a dalról a Michael Jackson – Ember a zenében blogon: https://michaeljacksonemberazeneben.wordpress.com/2013/09/13/7-man-in-the-mirror/

A hivatalos videó

A Moonwalker változat

A dal instrumentális változata

Írta és komponálta: Siedah Garrett, Glen Ballard
Producer: Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
Hangszerelte: Glen Ballard és Quincy Jones (ritmus hangszerelés), Glen Ballard, Quincy Jones és Jerry Hey (szintetizátor hangszerelés), Andraé Crouch (vokális hangszerelés)
A felvétel ideje: 1987
A felvétel helyszíne: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)
Album: Bad

Stílus: pop, R&B, gospel

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 1.
Egyesült Királyság: 2.
Kanada: 3.
Új-Zéland: 4.
Ausztrália: 8.

Forrás:

[1] Spike Lee – Bad 25 dokumentumfilm (2012)

[2] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)