Valamennyi bejegyzés

Dokumentumfilmet készít az Off The Wallról Spike Lee

Az elmúlt szombaton (november 8.) Spike Lee rendező részt vett a TagCDMX fesztiválon, ahol beszélgetés közben elejtette azt az információt, hogy éppen Michael Jackson Off The Wall című albumáról készít dokumentumfilmet.

Lee 2013-ban már készített egy dokumentumfilmet Michael Bad című albumáról (Bad 25). A rendező Michaellel is dolgozott együtt annak idején: a They Don’t Care About Us című 1996-os kislemezének két rövid filmjét rendezte.

A Bad 25 dokumentumfilm annak idején kapcsolódott a Bad album 25. évfordulós újra kiadásához korábban ki nem adott demókkal kiegészítve. Kíváncsian várjuk, hogy az Off The Wall dokumentumfilm is az album ilyenfajta újra kiadásához fog-e kapcsolódni. Éppenséggel ideje lenne ezt az albumot is ünnepelni egy kicsit, mivel 2004-ben MJ pere miatt, 2009-ben pedig a halála miatt elmaradt mind a 25., mind a 30. évfordulója, míg a sorrendben később kiadott Thrillernek és a Badnek is volt már évfordulós kiadása.

Thriller 25 (album)

thriller25-zombie-cover-art-724914

 

Megjelenés: 2008. február 11. (nemzetközi) és 2008. február 12. (USA)

Kislemezei: The Girl Is Mine 2008, Wanna Be Startin’ Somethin’ 2008

Stílus: pop, R&B, funk, soul, rock, hip-hop, dance

Kiadó: Epic

.

.

A Thriller 25 a Spotify-on (a Deluxe verzió van fent, de a Beat It 2008, a Billie Jean 2008 és a For All Time nem érhető el benne, legalábbis a Spotify ingyenes verziójában):

A Thriller 25 Michael Jackson 1982-es Thriller című albumának a 25. évfordulós kiadása.

Egy ideje szokás a könnyűzenében, hogy a legendás albumoknak évfordulós változatai jelennek meg. A Thriller 25 ötletét először az Access Hollywood című műsor vetette fel Michaelnek egy interjú során 2006 végén. Akkor Michael ezt válaszolta: “Nem, még nem igazán gondoltam erre így, de majd meggondolom. Nem igazán beszéltünk még erről ilyen szinten, de biztos vagyok benne, hogy valamikor fogunk. De nagyszerű gondolat.” [1]

A Thriller 25 aztán valóban megvalósult, de a hírek szerint nem úgy, ahogy Michael szerette volna. A kiadvány az eredeti album anyagán kívül tartalmazza a Thriller öt dalának 2008-as remixét akkoriban aktuálisan éppen népszerű művészek által. Ez állítólag a lemeztársaság, a Sony ötlete volt, de maga Michael nem lelkesedett érte. Michael egyik testőre, Bill Whitfield így írt Remember the Time: Protecting Michael Jackson in His Final Days című könyvében: “Sok kérdést kaptam a Thriller 25 albumról is. A tényleges évforduló dátuma (2008) novemberben eljött majd elmúlt. Mindenféle dolgot terveztek, tévés különkiadásokat, fellépéseket. De ezek közül semmi nem valósult meg, mert MJ nem volt elégedett vele. Az ő véleménye az volt, hogy az az album tökéletes. Nem mész vissza és adsz hip-hop ütemeket a Thrillerhez. Az egy klasszikus, nem nyúlsz hozzá. De azt mondták neki, hogy meg kell csinálnia.” [2]

Az anyagi problémái belekényszerítették Michaelt abba, hogy engedjen a Sony kérésének, de mivel nem volt túl lelkes az új remixektől a munka nagyon lassan haladt és emiatt csúszott az album: az eredeti Thriller album 1982 novemberében jelent meg, a Thriller 25-öt 2008 februárjában adták ki. Végül azonban elkészült.  Az új remixeket olyan művészek készítették, mint will.i.am (The Girl Is Mine 2008, P.Y.T. (Pretty Young Thing) 2008), Akon (Wanna Be Startin’ Somethin’ 2008), Fergie (Beat It 2008) és Kanye West (Billie Jean 2008). Ezek közül kettő, a Girl Is Mine 2008 és a Wanna Be Startin’ Somethin’ 2008 jelent meg kislemezként. A slágerlisták alsóbb régióiba felkerült a Beat It 2008 és a Billie Jean 2008 is.

Az új remixek semmi pluszt nem tudtak hozzáadni az eredeti verziókhoz és messze nem tudták elérni azok színvonalát. Egyértelmű, hogy a Sony pusztán kereskedelmi megfontolásból ragaszkodott hozzájuk, azt remélve, hogy az aktuálisan népszerű sztárok segítenek a kiadvány népszerűsítésében. Hogy valójában mennyit segítettek azt nehéz megítélni, mivel a Thriller 25 összességében sikeres volt, azonban éppen ezek az új remixek kislemezként csak mérsékelt sikereket értek el.

A kritikusok megosztottak voltak az új remixekkel kapcsolatban, de az eredeti album anyagát mindenki méltatta. A For All Time című dalt, amely ezen a kiadványon jelent meg először, szintén pozitívan fogadták. Megjegyzendő azonban, hogy utóbb kiderült ennek a dalnak valójában semmi köze sincs a Thrillerhez. Amint egyik szerzője, Steve Porcaro elmondta Michael Jackson rajongóknak egy 2014 júniusában tartott szemináriumon, a dalt valójában a Dangerous album munkálatai alatt írták és vették fel. Előtte is rejtély, hogy miért a Thriller 25-re került fel.

A rajongók mindenesetre 2008-as remixek helyett szívesebben láttak volna az albumon korábban ki nem adott dalokat a Thriller korszakból vagy az ismert dalok demóit, illetve az alkotási folyamat egyéb pillanatait megörökítő felvételeket – ahogy az az ilyen évfordulós kiadványokon általában szokás. Ilyen szempontból a Thriller 25 egy elszalasztott lehetőség, amellyel kapcsolatban hiányérzetünk lehet.

Ezzel együtt a Thriller 25 tizenegy országban volt Nr. 1., az Egyesült Királyságban a harmadik helyig jutott a slágerlistán. Az USA-ban az akkori szabályok még nem tették lehetővé, hogy katalógus albumok is szerepeljenek a Billboard fő album slágerlistáján, de az eladási adatok alapján a második helyig jutott volna, a katalógus albumok listáján pedig Nr. 1. volt. A Thriller 25-ből Michael haláláig 1,2 millió példány kelt el az USA-ban és 3 millió globálisan. Egy évfordulós kiadvány esetében ez rendkívül jó teljesítménynek számít.

Thriller25Az album kétféle borítóval jelent meg: az egyik az úgynevezett zombis borító, amelyen Michael a Thriller videó zombijaival látható (lásd fent). A másik egy az eredeti Thriller album borítóját idéző borító (lásd jobbra).

Az alap kiadvány tartalmazza az eredeti album anyagát (1-9. track), az album öt dalának 2008-as feldolgozását / remixét különféle aktuálisan népszerű művészek által (11-15.), a For All Time című dalt, amely korábban még nem jelent meg sehol (16.), valamint egy 25 másodperces szöveges átkötést Vincent Price-tól (10.).

Az albumon kívül a kiadvány tartalmaz egy DVD-t is a Thriller album mindhárom videójával (Billie Jean, Beat It, Thriller), valamint Michael híres fellépését az 1983-as Motown 25-ön, ahol először mutatta be a moonwalkot.

Bizonyos kiadványok tartalmaznak egy 17. bónusz dalt is. Hogy melyik verzió pontosan mit, azt alább olvashatjátok.

A Deluxe verzió az alap 16 tracken kívül tartalmazza továbbá a Thriller 2001-es Special Editionján megjelent anyagot: a Someone in the Dark című dalt, a Billie Jean 1981-es demóját, a Carousel című dalt, valamint rövid interjúkat Quincy Jones-szal és Rod Tempertonnal. Ezen felül a Billie Jean egy Underground Mixét és a Thriller egy instrumentális változatát.

Európában 2008 szeptemberében korlátozott példányszámban (6000 db) megjelent egy olyan vinyl verzió, amelynek az egyik oldalára a zombie borító képe, a másikra a klasszikus Thriller album borítójának a képe került (magára a lemezre, nem a borítóra – lásd alább).

thriller 25 picture disk

A Thriller 25 kampány részeként Japánban korlátozott példányszámban kiadtak egy 7 maxi CD-ből álló kislemez csomagot is, amely a Thriller album eredeti kislemezeinek az anyagát tartalmazza.

A Walmart az USA-ban árult egy Deluxe Fan Pack elnevezésű csomagot, amely a Thriller 25 CD-ből és a Number Ones DVD-ből állt.

Az albumon szereplő dalok listája:

Alap csomag

Ssz. Dal Dalszerző Producer
1. Wanna Be Startin’ Somethin’ Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
2. Baby Be Mine Rod Temperton Quincy Jones
3. The Girl Is Mine (with Paul McCartney) Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
4. Thriller Rod Temperton Quincy Jones
5. Beat It Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
6. Billie Jean Michael Jackson Michael Jackson, Quincy Jones
7. Human Nature Steve Porcaro, John Bettis Quincy Jones
8. P.Y.T. (Pretty Young Thing) James Ingram, Quincy Jones Quincy Jones
9. The Lady In My Life Rod Temperton Quincy Jones
10. Vincent Price Excerpt from “Thriller” Voice-Over Session Rod Temperton Quincy Jones
11. The Girl Is Mine 2008 (with will.i.am) Michael Jackson, William Adams, Keith Harris William Adams
12. P.Y.T. (Pretty Young Thing) 2008 (with will.i.am) James Ingram, Quincy Jones, William Adams, Keith Harris, Michael Jackson William Adams
13. Wanna Be Startin’ Somethin’ 2008 (with Akon) Michael Jackson, Aliaune Thiam, Giorgio Tuinfort Aliaune Thiam, Giorgio Tuinfort
14. Beat It 2008 (with Fergie) Michael Jackson William Adams
15. Billie Jean 2008 (Kanye West mix) Michael Jackson Kanye West, Anthony Kilhoffer
16. For All Time Steve Porcaro, Michael Sherwood Michael Jackson

DVD

Ssz. Dal Dalszerző Rendező
1. Billie Jean Michael Jackson Steve Barron
2. Beat It Michael Jackson Bob Giraldi
3. Thriller Rod Temperton John Landis
4. Billie Jean – The Legendary Performance from Motown 25: Yesterday, Today and Forever Michael Jackson

Bizonyos verziók tartalmaznak egy 17. bónusz dalt is a CD-n. Ezek a verziók és dalok az alábbiak:

Japán kiadás

Ssz. Dal Dalszerző Producer
17. Got the Hots Michael Jackson, Quincy Jones Michael Jackson, Quincy Jones

iTunes

Ssz. Dal Dalszerző Producer
17. Billie Jean (Long Version) Michael Jackson Michael Jackson, Quincy Jones

A Circuit City üzletlánc boltjaiban kapható verzió

Ssz. Dal Dalszerző Producer
17. Wanna Be Startin’ Somethin’ (1982 Dance Mix) Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)

A Target üzletlánc boltjaiban kapható verzió

Ssz. Dal Dalszerző Producer
17. Billie Jean (1982 Club Remix) Michael Jackson Michael Jackson, Quincy Jones

A Best Buy üzletlánc boltjaiban kapható verzió

Ssz. Dal Dalszerző Producer
17. Thriller (1982 Def Remix) Rod Temperton Quincy Jones

Független amerikai lemezboltokban kapható verzió

Ssz. Dal Dalszerző Producer
17. Billie Jean (1982 Radio Edit Remix) Michael Jackson Michael Jackson, Quincy Jones

A Deluxe változat az alap CD 16 dalán túl az alábbiakat is tartalmazza:

Ssz. Dal Dalszerző Producer
17. Quincy Jones Interview #1
18. Someone in the Dark Alan Bergman, Marilyn Bergman, Rod Temperton Quincy Jones
19. Quincy Jones Interview #2
20. Billie Jean (Home Demo from 1981) Michael Jackson Michael Jackson, Quincy Jones
21. Quincy Jones Interview #3
22. Rod Temperton Interview #1
23. Quincy Jones Interview #4
24. Voice-Over Session from Thriller Rod Temperton Quincy Jones
25. Rod Temperton Interview #2
26. Quincy Jones Interview #5
27. Carousel Michael Sembello, Don Freeman Quincy Jones
28. Quincy Jones Interview #6
29. Billie Jean (Underground Mix) Michael Jackson Michael Jackson, Quincy Jones
30. Thriller (Instrumental) Rod Temperton Quincy Jones

Thriller 25: Japanese Single Collection

Korlátozott példányszámban jelent meg Japánban egy 7 maxi CD-ből álló kislemez csomagként.

CD 1

1. The Girl Is Mine
2. Can’t Get Outta the Rain

CD 2

1. Billie Jean
2. It’s the Falling in Love

CD 3

1. Beat It
2. Get on the Floor

CD 4

1. Wanna Be Startin’ Somethin’
2. Wanna Be Startin’ Somethin’ (Instrumental)

CD 5

1. Human Nature
2. Baby Be Mine

CD 6

1. P.Y.T. (Pretty Young Thing)
2. Workin’ Day and Night (Live recording from the 1981 album The Jacksons Live!)

CD 7

1. Thriller
2. Things I Do for You (Live recording from the 1981 album The Jacksons Live!)

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA – katalógus: 1.
Egyesült Királyság: 3.
Franciaország: 1.
Dél-Koreai Köztársaság: 1.
Mexikó: 1.
Németország: 2.
Ausztrália: 2.
Kanada: 2.
Hollandia: 2.
Spanyolország: 2.
Olaszország: 6.

Eladott példányszám a világon: kb. 3 millió

Ebből

  • USA: 1,2 millió
  • Egyesült Királyság: 750 ezer
  • Spanyolország: 400 ezer
  • Franciaország: 240 ezer
  • Mexikó: 200 ezer

Források:

[1] Michael Jackson Talks To Access Hollywood in the Studiohttp://www.allmichaeljackson.com/interviews/accesshollywood.html

[2] Bill Whitfield, Javon Beard, Colby Tanner – Remember the Time: Protecting Michael Jackson in His Final Days (Weinstein Publishing, 2014. Kindle Edition.)

Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)

Steve Porcaro a Human Nature-ről, a For All Time-ról és a Chicago 1945-ről (rajongói beszámoló)

Néhány nappal ezelőtt lefordítottam egy rajongó beszámolóját arról a Brad Sundberg által szervezett előadássorozatról, amelyre június végén került sor Los Angelesben, Michael Jackson halálának ötödik évfordulója alkalmából. Ez a rajongó azóta újabb bejegyzést írt az előadássorozat egy másik napjáról, amelynek vendége Steve Porcaro volt. Porcaro a Toto együttes tagja (ismertebb slágereik: Africa, Rosanna, Hold the Line). A Toto tagjai gyakran szerepeltek Michael Jackson lemezein mint stúdiózenészek, maga Porcaro pedig három dalt is írt Michaelnek (Human Nature, For All Time, Chicago 1945). Ezekről a dalokról is beszélt az elődásában. A rajongói beszámolót erről angolul itt olvashatjátok, a magyar fordítást pedig alább:

Június 23-26-án Los Angelesben Brad Sundberg “Stúdióban Michael Jacksonnal” című szemináriumának egy exkluzív sorozatát szervezte meg „A hazatérés” címmel. Már sokat írtam Brad mesés szemináriumairól és ha még nem látogattál el rájuk nem is ajánlhatnám jobban, hogy tedd meg. De azok, amelyeket Brad idén LA-ben szervezett különlegesek voltak. Nemcsak hogy a híres Westlake Studio D-ben kaptak helyet, ahol Michael a Bad című albumát felvette (ezért hívják „A hazazérésnek”), hanem Brad ezúttal néhány különleges vendéget is meghívott.

A szeminárium utolsó napján vettünk részt június 26-án. Brad szokásos programja után a VIP látogatók olyan vacsorát kaptak, amelyet a „Slam Dunk nővérek” készítettek – két kedves hölgy, akik MJ-nek és a csapatának főztek a stúdiómunkálataik alatt. A vacsora salátából, lasagne-ból és banán pudingból állt (benne igazi banánnal, ahogy Michael szerette!) és nagyon finom volt.

A vacsora után egy újabb különleges vendég csatlakozott hozzánk – a dalszerző és zenész Steve Porcaro. Porcaro és rock együttese, a Toto Michael Jackson stúdiózenészei voltak Michael szólókarrierje során az Off the Walltól a HIStory albumig. De ennél is fontosabb, hogy Steve Porcaro a szerzője három olyan dalnak, amelyet Michael Jackson felvett. Kettő ezek közül, a Human Nature és a For All Time, jól ismert és kedvelt a Jackson rajongók körében. A harmadik (aminek a nevét már bizonyára kitaláltátok) valamennyire titokzatos maradt.

Steve Porcaro

Steve Porcaro

Szóval képzeld el magad egy gyengén megvilágított lemezstúdióban egy színpad előtt, amelyet Michaelnek építettek, hogy gyakorolhassa a tánclépéseit. Mögöttünk van a kontroll szoba a csúcstechnológiás audió felszerelésével. Felettünk Michael Jackson szobája (amit úgy is neveztek, hogy „majom szoba”), ahol Michael pihent a felvételek között és ahová Bubblest bezárta a felvételek idejére. Ma Brad Sundberg és Steve Porcaro van a színpadon.

Vendége bemutatásakor Brad Sundberg elmondta, hogy Michaelnél nem mindig a legtehetségesebb fickó kapta meg az állást. A személyes kvalitások éppen olyan fontosak voltak. A stúdiómunka megköveteli a csapattagoktól, hogy szorosan együtt dolgozzanak és jól kijöjjenek egymással, így Michael olyan embereket keresett, akik őszinték voltak, profik és akikkel jó volt együtt dolgozni. És Sundberg szerint Steve ennek minden pontban megfelelt (nem beszélve arról, hogy természetesen csodálatosan tehetséges is). Hamar meglátjuk, hogy ez igaz. Steve Porcaro vidám ember: sármos, jó humorú és kellemes hallgatni.

Steve és az együttese, a Toto Quincy Jones-on keresztül kezdett el Michaellel dolgozni. Michaelnek nem volt saját együttese, így gyakran alkalmazta a Toto zenészeit, mint stúdiózenészeket. Porcaro emlékszik, hogy jelen volt a The Girl Is Mine lemezfelvételén MJ-vel, Paul McCartney-val és emlékszik Paul hatalmas sleppjére: a felesége, a menedzserei, az asszisztensei, akik mindenhová követték. Emlékszik, hogy már épp menni készültek, amikor Paulnak sikerült elmenekülnie mindezektől az emberektől pár percre és visszalopakodnia a stúdióba, ahol szeretett lógni a zenészekkel.

Michael Jackson, Paul McCartney, Quincy Jones és a "slepp" a Girl Is Mine felvételei alatt

Michael Jackson, Paul McCartney és a “slepp” a Girl Is Mine felvételei alatt

Komponistaként Porcaro sok kérdést kap az inspirációiról és a dalszerzés folyamatáról. Megkérdezik tőle, hogy úgy ír-e dalokat, ahogy Michael tette (ő mindig azt mondta, hogy a dalok egyszerűen az ölébe hullanak). Steve azt mondja, hogy néha így történik és néhány dalt egyszerre kap meg. Gyakrabban azonban egy apró részlettel kezdődik – egy hookkal (hook: szó szerint kampó, horog – a dalnak egy olyan része, amely fülbemászó, a leginkább megragadja a hallgatóit – a ford.), egy melódiával – és aztán onnan fejlődik tovább. Azt mondja, hogy a múltban a dalszerzés sokkal inspirálóbb, finomabb folyamat volt a számára és „a csillagok állásának” megfelelőnek kellett lennie ahhoz, hogy egy dal megszülessen. Manapság TV show-k zenéin dolgozik és elismeri, hogy ez nagyon megfegyelmezte. Azt mondja rájött, hogy lehetséges egy dalt határidőre megírni.

Természetesen mindenki kíváncsi azokra a dalokra, amelyeket Porcaro Michaelnek írt és hogy hogyan születtek, így tovább megyünk a Human Nature tárgyalására. Steve megosztja velünk a dal megalkotásának sztoriját. A Human Nature-t eredetileg a lányáról írta. A kislánya egyszer sírva jött haza az iskolából, mert egy fiú csúfolta. „Miért teszi ezt velem?” (“Why does he do it to me?”) – nem értette. Porcaro megpróbálta elmagyarázni neki, hogy talán a fiú így akarja kimutatni az érdeklődését, mert a fiúk néha ezt csinálják. Nem sokkal azután egy melódia jött a fejébe. Eredetileg a szöveg így hangzott:

I’ll tell her that it’s human nature
When she asks, “Why, why
Does he do it that way?”

(El fogom mondani neki, hogy ilyen az emberi természet
Ha megkérdezi, hogy „Miért, miért
teszi ezt velem?”)

Ugyanebben a szellemben írta meg a verseket, felvette a demót egy kazettára és odaadta az együttesének, a Totónak. De a csapatnak nem kellett a közepes tempójú ballada. „Több rock dalra van szükségünk, olyan dalokra, amelyeket jól lehet játszani egy stadionban.” – mondták Steve-nek. (Később látták az iróniát abban, hogy a Victory turné alatt Michael promóciós darabként használta a Human Nature-t és minden televíziós csatorna úgy mutatta be a dalt, mint amit stadionokban játszanak Amerika szerte a közönség nagy örömére és hisztériájára.)

Szóval hogyan talált a dal utat magának Michael Jacksonhoz? Steve szerint teljesen véletlenül. Quincy Jones általában szigorúan beosztotta az emberek szerepeit a stúdióban. Ha hangmérnök voltál, akkor nem voltál zenész és ha zenész voltál, akkor nem voltál dalszerző. Steve Porcaro az ő fejében zenész volt, így Quincy sosem kérte meg arra, hogy írjon dalokat Michaelnek. A Toto dalszerzője David Paich volt és ő kapott ajánlatot arra, hogy adjon le anyagot Michael Jackson részére. David írt pár groove-ot, de amikor eljött az idő, hogy elküldje őket Quincy-nek nem volt üres kazetta nála. Ezért elvette azt a kazettát, amin Porcaro demói voltak, beleértve a Human Nature-t is, felvette a groove-okat a másik oldalára, ráírta, hogy „A oldal” és elküldte Quincy-nek. Innen a történet jól ismert: valamilyen oknál fogva Quincy a kazetta másik oldalát játszotta le, hallotta a dalt és szerelembe esett vele. Steve azt mondja szeret olyan dalokat írni, amelyeknek különleges, szokatlan atmoszférájuk van és a Human Nature ezen atmoszférája nyerte meg Quincy-t is.

Azonban Quincy-nek nem tetszett a szöveg. Odaadta a dalt a szövegíró John Bettisnek, aki új verseket írt hozzá és Porcaro elismeri, hogy a végeredmény lenyűgözte őt. Aztán Michael felvette. Porcaro szerint mindössze párszor vették fel. Steve megmutatta Michaelnek hogy hogyan tagolja a szavakat és Michael utánaismételte. Azt mondja Michael mindössze egy párszor énekelte el a teljes dalt elejétől a végéig.

Sok változáson ment keresztül a dal a demótól a végső verzióig? Porcaro azt mondja, hogy nem sokon. Quincy-nek tetszett a dal úgy, ahogy volt és egy ponton Bruce Swedien (hangmérnök – a ford.) még azért is elhívta Steve-et a stúdióba, hogy segítsen a „why, why” megfelelő kiejtésében, mert pont úgy akarták azt reprodukálni, ahogy a demón volt. Porcaro azonban emlékszik, hogy hozzáadtak egy ritmus gitár részt, amit ő eleinte gyűlölt. „Utáltam. Úgy gondoltam nem illik a dalba. Persze 40 millió eladott lemezzel később megszerettem.” – viccelődik. „Most már úgy gondolom az a legbriliánsabb gitár rész, amit valaha írtak.”

Porcaro rámutat egy érdekes részletre a dalban – egy a háttérben hallható, alig észrevehető sorra, amikor azt a szót hallod, hogy „around” (3:05-3:08 az album verzión). Azt mondja a szöveg, amit Michael énekel ez: „she’s keeping him by keeping him around” és ez Porcaro eredeti demójából származik.

Human Nature

Azután rátérünk a For All Time-ra – egy másik gyönyörű, atmoszférikus dal, amelyet Porcaro írt. Steve azonnal szerteoszlatja azt a mítoszt, hogy létezik egy verzió a Thriller felvételeinek időszakából. A dalt valójában a Dangerous korszak alatt írta és Michael akkor is vette fel először és az egyetlen alkalommal. Steve elmondja, hogy az akkordok akkor jutottak eszébe, amikor hallotta a Monkees Daydream Believer című dalának pár hangjegyét dübörögni egy arra elhaladó autó ablakából. Néha egy nagyszerű dal egy ilyen véletlenszerű pillanatból születik. A For All Time címét egy másik nagyszerű kompozíció inspirálta (aminek a címe most sajnos nem jut eszembe). Egy érdekesség: a dal kórusában a „for all time” szavakat Michael nem egy egyszerű sorként énekli, hanem három összevágott szó kombinációjaként – Steve akarta, hogy így hangozzon.

Szóval akkor hogy került a dal a Thriller 25-re? Porcaro nem tudja a választ. „Felhívtak és azt mondták: ’Szeretnénk rátenni a dalodat a Thriller évfordulós kiadására.’” – emlékszik vissza. „Azt mondtam: ’Persze, a Human Nature-nek rajta kell lennie, hiszen része az albumnak.’ Azt mondták: ’Nem, nem, a másik dalodat, a For All Time-ot.’” Ma sem tudja, hogy kinek a döntése volt, Michaelé vagy a lemeztársaságé.

For All Time

Aztán a szeminárium vége felé Steve megosztott velünk egy emléket, amit a nagyon kedves emlékeim között fogok számon tartani. A találkozónk elején megkérdeztük, hogy hány dalt írt Michaelnek és ezek közül Michael hányat vett fel. Steve azt válaszolta, hogy több dalt átadott és Michael ezek közül „valószínűleg hármat” vett fel. Készültem megkérdezni a szeminárium végén a kérdések alatt, hogy mi a harmadik dal, de kiderült, hogy nem szükséges. Steve magától is elmesélte a sztorit.

Miután kijött a Thriller album, a Victory turné alatt (vagy talán még előtte) Porcaro átadott pár dalt Michaelnek. Nem sokkal később MJ felhívta Steve-et és azt mondta neki, hogy szeretne valamit csinálni az egyikkel. MJ elment a könyvtárba és elolvasott pár dolgot az 1930-40-es évek Chicagójáról és így jött a dal ötlete. Ő és Porcaro találkoztak és felvettek kilenc vokális részt ahhoz a daloz, amely végül a Chicago 1945 lett.

Természetesen lehetetlen szöveggel leírni egy zenét, de itt van öt dolog, amit tudnod kell a Chicago 1945-ről:

  • A dal zeneileg, vokálisan tökéletesen kiadható állapotban van úgy ahogy van.
  • Semmi köze sincs az Al Caponéhoz vagy a Smooth Criminalhoz (egy újabb mítosz) – egy teljesen más és különálló dal. (A ford. megjegyzése: javítottam is ezt az információt a Smooth Criminalról szóló bejegyzésben.)
  • A szöveg (három?) lányról szól, akik elmennek szórakozni és eltűnnek.
  • Fülbemászó dal. Nincs a Billie Jean vagy a Beat It szintjén, de egy erős groove. A hook (“Never to be found again… never to be found again”) három napig a fejembe ragadt miután hallottuk.
  • Amikor játszották a dalt megpróbáltam találni egy másik MJ dalt, amihez hasonlíthatom. A legközelebbi talán a Behind the Mask – a dal tempójában és még a kompozíciójában is kicsit hasonlónak tűnt a számomra. Bár azt hiszem a Chicago 1945-t alacsonyabb hangfekvésben énekli – Michael hangja nem olyan rezonáns, mint a BTM-ben.

A szomorú az, hogy mára már mindenki hallhatta volna, ha a lemeztársaság hajlandó lett volna megfelelő módon kezelni. Porcarót megkeresték a dallal kapcsolatban az Xscape albumra, de nem adott engedélyt a felhasználására. „Úgy tűnik manapság a dalokat azonnal remixelik.” – mondta nekünk. Nyilvánvaló volt, hogy ez a megközelítés nem tetszik neki. És miközben a rajongó bennem szeretné, ha megvehetné ezeket a dalokat a kollekciójába, csak tisztelni tudtam Porcarót az álláspontjáért. Úgy gondolom, hogy zenészként és dalszerzőként megérti, hogy egy dal sértetlensége mennyit jelent egy művész számára. És Michael kollégájaként kétségtelenül tudja, hogy Michael mennyire törődött a kompozícióival. „A kevesebb több” – ez egy olyan elv volt, amit ő is úgy idéz, mint ami nagyon fontos volt MJ és Quincy számára. A Chicago 1945 nagyszerű dal, aminek nincs szüksége semmiféle „kortársiasításra” és megérdemli, hogy a saját jogán hallják és szeressék.

Porcaro sem tudja kiadni a dalt a Michael Jackson Hagyatékkezelő engedélye nélkül így a dal egyelőre patthelyzetben van. Csak remélni tudjuk, hogy eljön az idő, amikor Michael kreatív partnerei, a hagyatékkezelőjének a végrehajtói és a lemeztársasága képesek lesznek egyetérteni abban, hogy a ki nem adott anyagot hogyan kell kezelni. Egyelőre mi, rajongók, elvesszük amit tudunk és hálásak vagyunk minden lehetőségért, hogy hallhatjuk az eredeti zenét, amit Michael hátrahagyott. Köszönjük, Mr. Porcaro, megtiszteltetés volt találkozni önnel és hallani azokat a sztorikat és azt a zenét, amit megosztott velünk azon az estén.

Brand Sundberg a lányával, Steve Porcaro és Brian Vibberts

Brand Sundberg a lányával, Steve Porcaro és Brian Vibberts

Thriller (album)

ThrillerMegjelenés: 1982. november 30.

A felvétel ideje: 1982. április 14-november 8.

A felvétel helye: Westlake Recording Studios (West Hollywood, Kalifornia)

Kislemezei: The Girl Is Mine, Billie Jean, Beat It, Wanna Be Startin’ Somethin’, Human Nature, P.Y.T. (Pretty Young Thing), Thriller

Stílus: pop, R&B, funk, soul, rock

Kiadó: Epic

.

A Thriller a Spotify-on (a Spotify-on a Thriller 25 van fent, ebből kivettem a 2008-as remixeket, de benne hagytam a 2001-es Special Editionon megjelent bónusz dalokat):

.

Viszonylag közismert tény, hogy Michael Jackson Thrillerje minden idők legnagyobb példányszámban eladott albuma. Azonban a Thriller több volt mint egy óriási kereskedelmi siker. A Thriller egy olyan jelenség volt, amely sok szempontból forradalmasította a zeneipart és mérföldkő volt a popkultúra történelmében. Amint azt Joseph Vogel írja Man In The  Music című könyvében:

“A Thriller több volt, mint egy album: egy tömegkulturális multimédia esemény volt, amihez fogható sem előtte, sem azóta nem történt. Egy új hangzás, egy új zenei éra, egy újfajta popsztár és pop album érkezését jelezte. ‘A mai világ hanyatló eladási adatai és feldarabolódott közönsége mellett’ – írja a zenekritikus Alan Light –  ‘csaknem lehetetlen elképzelni, hogy ez az egy album hogyan dominálta és egyesítette a kultúrát.’ Csúcspontján – 1982 és 1984 között – a Thriller átlépett minden elképzelhető határt: elért fiatalt és időst, feketét és fehéret, középosztálybelit és szegényt; elérte a rock rajongókat éppúgy, mint az R&B rajongóit; túllépett Amerikán a Szovjetunióba, Európába, Ázsiába, Afrikába és csaknem mindenhová.” [1]

Az 1980-as évek eleje zeneiparának állapota mutat némi hasonlóságot napjainkéval. Akkor is feldarabolódott a piac egy új médiumnak (akkor az FM rádiózásnak) köszönhetően, ezenkívül akkor terjedt el a magnókazetta és a kazettákat másolni képes magnetofon, a lemezeladások pedig mélypontra süllyedtek. Különösen a fekete zene élt ínséges időket: a diszkó hanyatlása magával rántotta az R&B-t és a funkot is, amint ez a cikk azt részletesen bemutatja. A fekete zene marginalizálódása abban mutatkozott meg a leginkább, hogy a fővonalas rádiók kínálatából szinte teljesen eltűnt.

“Ez a ‘kulturális apartheid’ néha burkolt volt, máskor nem annyira. Talán az olyan önkényes dolgokat még ki lehetett magyarázni, mint egy megtagadott magazin címlap vagy Grammy-díj.  De azt már nehezebb volt ésszerűsíteni, amikor a ‘fővonalas’ rádiók kihagyták az ország Nr. 1 dalát a kínálatukból, mert az ‘R&B’ volt (a kifejezést gyakran eufémizmusként használták a fekete zenére). Még erőltetettebb indok volt, hogy egy Music Televisionnak (MTV) nevezett csatorna azért nem volt hajlandó fekete zenészek videóit játszani, mert az nem ‘rock’ zene volt (gyakran eufémizmusként használták a fehér zenére).” [1] – írja Vogel.

Ez volt tehát az az atmoszféra, amelyben Michael Jackson elkezdett dolgozni a Thrilleren. Az 1979-es Off The Wall című album sikerei ellenére nem volt elégedett azzal, ahogy a zeneipar fogadta azt az albumot. Saját bevallása szerint csalódottsággal töltötte el, hogy csak egy Grammy-díjat kapott érte és megfogadta, hogy legközelebb valami olyat alkot, amit mindenki kénytelen észrevenni és elismerni.

Michael és Quincy Jones az 1984-es Grammy díjátadón a megnyert díjakkal

Michael és Quincy Jones az 1984-es Grammy díjátadón a megnyert díjakkal

Csapatában a főszereplők ugyanazok maradtak, mint az Off The Wallnál: Quincy Jones producer, Bruce Swedien hangmérnök, valamint társ dalszerzőként Rod Temperton. A Thriller alig több, mint fél év alatt készült el a nyugat-hollywoodi Westlake Recording Studióban. Michael négy dalt írt rá, s ezek számítanak az album meghatározó, húzó dalainak. Az afrikai ihletésű Wanna Be Startin’ Somethin’  – amelyet eredetileg az Off The Wallra szánt. Az 1981-ben írt Billie Jean, amely Michael pályafutásának leghíresebb dala lett – s amelynek talán az összes dal közül a legnagyobb szerepe volt a Thriller kirobbanó sikerében. A Beat It a lemez felvételei alatt született, amikor Quincy Jones arra kérte Michaelt, hogy írjon egy rockosabb dalt. A híres gitárszólót Eddie Van Halen játszotta fel, aki a korszak legmenőbb rock gitárosa volt. A Girl Is Mine az előző háromnál kétségtelenül gyengébb dal, de arra jó volt, hogy egy Paul McCartney-val énekelt kellemes pop-duettként bevezesse az albumot – ez volt az első kislemez, amit kiadtak róla.

Rod Temperton három dalt jegyez az albumon dalszerzőként: a Baby Be Mine-t, a Lady In My Life-ot és a címadó Thriller című dalt.  Ezenkívül egy-egy dal erejéig Steve Porcaro és John Bettis (Human Nature), valamint Quincy Jones és James Ingram (P.Y.T.) is megjelenik az albumon dalszerzőként.

Az album zeneileg az R&B, a soul, a pop, a funk és a rock területein mozog. A témák között vannak sötétebb tónusúak (például a Billie Jean) és könnyedebbek, de gyakran visszatérő elem, mind zeneileg, mind a szövegben a fekete és a fehér kultúra közötti határok döngetése: a Girl Is Mine-ban egy fekete és egy fehér férfi küzd ugyanannak a lánynak a kegyeiért – ez akkoriban még képes volt kedélyeket felborzolni; a Beat It egyaránt “fekete R&B” és “fehér rock”; a Wanna Be Startin’ Somethin’ segítségével pedig egy afrikai kántálás (“Mama Se Mama Sa Mama Macosa”) került a slágerlisták élvonalába.

A megjelenést egy közjáték hátráltatta: az első mixelés olyan gyatrára sikerült, hogy a fáma szerint Michael sírva is fakadt a végeredmény hallatán. Az egészet újra kellett mixelni, hogy olyan állapotba kerüljön, amely elégedettséggel töltötte el őt és csapatát.

A Thriller végül 1982. november 30-án jelent meg, de első heteiben még nem lehetett sejteni azt az elsöprő sikert, amellyé később fokozatosan épült fel: a 11. helyen indított a Billboard album slágerlistáján, amely abban az időben ugyan nem számított rossznak, de kiemelkedőnek sem. Az első kislemez a Paul McCartney-val énekelt pop duett, a Girl Is Mine, a második helyig tudott felkapaszkodni a kislemez listán. Az, hogy ez a dal volt az album első kislemeze taktikai húzás volt: így akarták elérni, hogy az albumra a fehér rádióállomások is odafigyeljenek és ez be is jött. Amikor a második kislemez a Billie Jean megjelent, az előkészített terepen nyitott fülekre talált mind a fekete, mind a fehér rádióállomásokon. És ez volt az a dal, amely felhúzta az albumot a slágerlista első helyére. De ez még csupán az őrület kezdete volt.

A Billie Jeanhez 1983 januárjában videoklip (vagy ahogy Michael szerette hívni: kisfilm) is társult, amelyet eleinte nem akart játszani az MTV (Music Television) azzal az indokkal, hogy ők egy “rock csatorna”. Virágnyelven ez azt jelentette, hogy csak a fehérek által preferált zenét játszottak, R&B-t nem. Hogy végül is mitől voltak hajlandók megváltoztatni ezt a politikájukat arról többféle történet kering: a CBS elnöke, Walter Yetnikoff elmondása szerint meg kellett fenyegetnie őket azzal, hogy visszavonja tőlük a CBS összes videóját, amennyiben nem hajlandók játszani a Billie Jeant. Az MTV azonban ezt vitatja – az ő verziójuk az, hogy bár eleinte valóban úgy vélték a dal nem illik a csatorna “rock” imázsába, amikor kijött a videója, akkor igenis felismerték annak jelentőségét és emiatt, teljesen önszántukból kezdték azt el játszani.

Akárhogy is volt, a Billie Jean kiemelkedő igényességgel elkészített videoklipnek számított abban az időben. Az MTV korábban leginkább koncertfelvételeket, vagy roppant primitív videókat játszott, de amikor a Billie Jean megjelent, akkor a fiatal médium – a zenei videó – az énekes-táncos Michael Jacksonban végre megtalálta a tökéletes sztárját.

Michael így vallott Moonwalk című önéletrajzában arról, hogy mi sarkallta arra, hogy paradigmaváltást hozzon a zenei videók világába: “Akkoriban néztem, hogy az emberek mit csinálnak a videóval és nem értettem, hogy sok miért tűnik annyira primitívnek és gyengének. Láttam, hogy a srácok hogyan nézik és fogadják el az unalmas videóklipeket csak mert nem volt alternatíva.” [2]

A Billie Jeant nem sokára követte a Beat It, amely ugyancsak első helyezést ért el a slágerlistán, s a két dal egy időben egyszerre volt bent az első ötben. A Beat It-hez szintén egy azóta legendás zenei videó társult, amely a bandaháborúkról szólt. Míg a Billie Jean-ben Michael egyedül táncolt, itt Michael Peters koreográfus vezetésével (a videóban ő a fehér ruhás bandavezér) csoportos koreográfiát készített, s ez szintén trendet indított el a zenei videókban.

Michael a Motown 25-ön

Michael a Motown 25-ön

A Thriller körüli mánia még magasabb fokozatba váltott, amikor 1983 május 16-án az amerikai televízió bemutatta a Motown lemeztársaság 25. évfordulójára szervezett gálaműsort, amelyben Michael Jackson először testvéreivel adott elő egy egyveleget a Jackson 5 régi dalaiból, majd a Billie Jean előadása közben először mutatta be azóta inkonikussá vált táncmozdulatainak egy sorát – köztük a moonwalkot. Nem beszélve a védjegy ruhadarabokról: a fedóráról, a flitteres felsőről, a fél pár flitteres kesztyűről és a flitteres zoknikról (bár ez utóbbi kettőt már a ’70-es évek vége óta viselte koncerteken, de csak ezen előadás után vált széles körben ismertté). Az adást csaknem 50 millióan nézték, ami a legnagyobb közönség volt, amit addig zenei program valaha is vonzott Egyesült Államokban.

De még ezt is lehetett fokozni, amikor 1983 novemberében megjelent a John Landis által rendezett csaknem negyedórás Thriller című videó.  “Az MTV történetében először értünk el kiugró nézettséget. Akkoriban 1,2-es átlagos huszonnégyórás nézettséggel rendelkeztünk, de minden alkalommal, amikor a Thrillert játszottuk a mutató felugrott 8-ra vagy 10-re. Sok mindent megtanultunk a programozásról.” [3] – nyilatkozta 2006-ban az MTV egyik alapítója, Les Garland.

Michael ezt a kisfilmet saját zsebből finanszírozta és hogy az árát behozzák piacra dobtak egy a készítéséről szóló videokazettát Making of Michael Jackson’s Thriller címmel, amely 9 millió példányban kelt el.  A Thriller videó mai napig gyakran végez az élen a minden idők legjobb videóiról szóló szavazásokon.

Az albumról a Wanna Be Startin’ Somethin’, a Human Nature és a P.Y.T. jelent még meg kislemezként, ám ezek videó nélkül. Így is mind bejutott az első tízbe az amerikai slágerlistán. Az album kilenc dalából tehát hét (minden, amit kislemezen kiadtak) Top 10-es sláger volt! Ilyen sem történt még korábban a zenetörténelemben.

“Egy olyan lemezipar számára, amely megrekedt a punk romjai és a a szinti pop sikkes régiói közti határon a Thriller a bizalom visszaállítását jelentette, egy megújulást. Hatása a hallgatókra, különösen a fiatalabbakra, közelebb állt egy kinyilatkoztatáshoz. A Thriller visszahozta a fekete zenét a főáram rádiózásába ahonnan gyakorlatilag száműzték a “korlátozó speciális formátumú programozást” követően, amelyet a ’70-es évek közepén vezettek be. A hallgatók nagyobb hangsúlyt fektethettek a popra és visszafoghatták heavy metal diétájukat a legfürgébb soul egy adagjával.” [4] – írta Jay Cocks a Time magazin 1983. december 26-ai számában.

Az album nemcsak Jackson lemezcégének, a CBS-nek hozott fellendülést, hanem az egész amerikai lemeziparnak – a korábbi évek recessziója felvirágzásba fordult. “A Thriller kisugárzása az egész zeneiparnak a legjobb évét hozta meg 1978 óta, amikor körülbelül 4,1 milliárd dolláros bevételre tett szert.” [5] – írta Cocks egy másik cikkében 1984 márciusában. Magát Jacksont így jellemezte: “Lemezek, a rádiók és a rock videók sztárja. A zeneipar egyszemélyes mentőcsapata. Dalszerző, aki egy évtizedre meghatározta a ritmust. A legjobb lábú táncos az utcán. Énekes, aki átvág minden ízlés, stílus és bőrszín jelentette határon.”

Társadalmi, kultúrtörténeti szempontból az album legfontosabb öröksége a faji korlátok lebontása volt a könnyűzenében és az a tény, hogy utat nyitott más fekete művészek számára is az MTV-be, valamint visszavezette a fekete zenét a főáramba. (Például Prince 1999 című dala sikertelenül próbálta meghódítani a slágerlistát a Thriller előtt. A Thriller sikere után ismét kiadták egy videoklippel, amelyet immár játszott az MTV és ekkor vált sikeressé, amit aztán további sikerek követtek.)

L.A. Reid, a neves producer, az Island Def Jam lemeztársaság elnöke így emlékezett vissza a Thriller korszakra 2009-ben: “Hirtelen – a történelem során először – a zenének nem volt többé színe. [Jackson] túl jó volt ahhoz, hogy elutasítsák. Túl jó volt ahhoz, hogy beskatulyázzák és a zenéjének nem volt színe. Akár rock, akár pop, akár R&B volt – akármi is volt – Michael dacolt a kategorizálással azzal az albummal. Ennek eredményeképpen tényleg lebontotta a faji korlátokat.” [6]

Beatlem

“Beatlemánia volt, csak annál sokkal koncentráltabb…” – Michael Jackson Londonban, 1984

Az album nemcsak az Egyesült Államokat hódította meg, hanem az egész világot. A hagyományos nyugati zenei piacok mellett Jacksonnak hatalmas rajongótábora alakult ki Ázsiában és Afrikában is.

Vogel, Man In The Music: “A Thriller jelenség nemcsak Jackson zenei eladási adatairól szólt: képek, hangok és események egy teljes kulturális hálója volt, amelyek az élet kitörölhetetlen részeivé váltak a ’80-as években: a klasszikus előadás a Motown 25-ön, amely egy generáció képzelőerejét ragadta meg, az úttörő zenei videók, amelyek forradalmasították az akkor kibontakozóban lévő művészeti formát (és hálózatot); az égési baleset a Pepsi reklám forgatása közben, amely olyan széleskörű aggodalmat váltott ki, hogy az Egyesült Államok elnöke lapot küldött neki a jókívánságaival. Az egyedülálló védjegyek sora: a fél pár kesztyű, a fedóra, a piros bőrdzseki, a fekete nadrág a fehér zoknival, a rúgások, forgások és lábujjhegyre állások, a moonwalk, a koreografált táncok, a megformázott arc, a pilóta napszemüveg és a Jheri curl frizura. A ’80-as évek elején bárhová néztünk Jackson jelenléte megtalálható volt a reklámokban, a videókban, a magazinokban, a posztereken, a pólókon, sőt még a játékbabákban is. Jackson lenyűgöző, titokzatos személyisége csak fokozta a vonzerőt. Bárhová is ment a rajongók számára olyan aurát vitt magával, mintha csak épp most lépett volna ki az egyik zenei videójából teljes kosztümben és karakterben. A hatás elképesztő volt azok számára, akik személyesen látták, s ez gyakran a hisztériával határos káoszhoz vezetett. Beatlemánia volt, csak annál sokkal koncentráltabb, mivel Jackson egy ember volt, nem négy és ritkán jelent meg a nyilvánosság elött. Az énekes a közönség és a média számára egyaránt végtelenül érdekfeszítő volt. Félénk volt, egy gyermeki remete, aki encinói otthonát miniatűr Disneylandé változtatta; ő volt a titokzatos fiatalember, aki felvillanyozta a közönséget, de amikor díjakat vett át, akkor alig hallható suttogással beszélt. Egy szexuálisan kettős Jehova tanúja volt, akinek erkölcsi tisztasága állandó feszültségben állt szenvedélyes, lüktető táncával.” [1]

Az albummal együtt az album borítója is ikonikussá vált, amelyet azóta sokan reprodukáltak. A borító fotóját Dick Zimmermann készítette. Jackson egyébként a fotós öltönyében látható a képen, miután az jobban tetszett neki, mint a stílustanácsadója által aznap rendelkezésre bocsátott darabok.

A Thriller album összesen 80 hetet töltött a Billboard albumlistájának első tíz helyezettje között – ebből 37 hetet az első helyen. Minden jelentős zenei piaccal rendelkező országban első helyezett lett. 1984 februárjára minden idők legnagyobb példányszámban eladott albumává vált és ezt a pozícióját azóta is tartja. Az Egyesült Államokban 33-szoros platinalemez – ez 33 millió eladott albumnak megfelelő egységet jelent. (Azért kell így fogalmazni, mert haladva a korral 2016-tól a RIAA beleszámolja a streamelést is egy album tanúsításába. Egy album dalainak 1500 lejátszása meghatározott stream szolgáltatókon jelent 1 eladott albumot.) Világviszonylatban 65-66 millióra becsülik az album eladási példányszámát.

Az album 2008-ban bekerült a Grammy Hall of Fame-be. Ugyanabban az évben az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára beválasztotta a Nemzeti Lemezregiszterbe, amely a kulturálisan legjelentősebbnek tartott zenei albumokat tartalmazza. Maga a Thriller videó pedig az első zenei videó volt, amelyet a Kongresszusi Könyvtár beválasztott a Nemzeti Filmregiszterbe.

A Thriller 1984-ben nyolc Grammy-díjat kapott. Ezek a következők:

Az év albuma: Thriller (Quincy Jones – producer, Michael Jackson – producer és művész)
Az év felvétele: Beat It (Quincy Jones – producer, Michael Jackson – producer és művész)
A legjobb férfi R&B vokális előadás: Michael Jackson a Billie Jean című dalban
A legjobb R&B dal: Michael Jackson (mint dalszerző) a Billie Jean című dalért
A legjobb férfi rock vokális előadás: Michael Jackson a Beat It című dalban
A legjobb férfi pop vokális előadás: Michael Jackson a Thriller című dalban
Az év producere nem klasszikus zenei albumon: Quincy Jones és Michael Jackson a Thriller című albumon
A legjobb hangmérnöki munka nem klasszikus lemezen: Bruce Swedien a Thriller című albumon

Jól tükrözi a Thriller-mániát az a tény is, hogy az 1984-es Grammy díjátadó ünnepséget 43,8 millióan nézték az Egyesült Államokban, ami a mai napig fennálló rekord a Grammy díjátadók nézettségét illetően.

Ezenkívül nyolc American Music Awardot és három MTV Video Music Awardot is kapott Michael az albumért.

American Music Awards:

Kedvenc férfi pop/rock művész: Michael Jackson
Kedvenc pop/rock album: Thriller – Michael Jackson
Kedvenc pop/rock kislemez: Billie Jean – Michael Jackson
Kedvenc pop/rock videó: Beat It – Michael Jackson (ebben a kategóriában a Billie Jeant is jelölték)
Kedvenc férfi soul/R&B művész: Michael Jackson
Kedvenc soul/R&B album: Thriller – Michael Jackson
Kedvenc soul/R&B videó: Beat It – Michael Jackson (ebben a kategóriában a Billie Jeant is jelölték)
Ezenkívül Michael Jackson kapta az úgynevezett Award of Meritet is.

MTV Video Music Awards:

A legjobb előadás egy videóban: Michael Jackson – Thriller
A legjobb koreográfia egy videóban: Thriller (Michael Jackson és Michael Peters mint koreográfusok)
Közönségdíj: Michael Jackson – Thriller

A Thriller 2001-es speciális kiadásának bizonyos példányai ezzel az alternatív borítóval jelentek meg

A Thriller 2001-es speciális kiadásának bizonyos példányai ezzel az alternatív borítóval jelentek meg

Az albumot 2001-ben újramaszterelték (Special Edition), akárcsak az Off the Wallt, a Bad-et és a Dangerous-t. Ez a speciális kiadás bónuszként tartalmazza a Someone In The Dark című dalt, amely eredetileg az E.T. the Extra-Terrestrial meselemezen jelent meg, a Billie Jean 1981-es demóját, Vincent Price – az eredeti albumon megjelentnél hosszabb – verselését a Thriller című dalból, a Carousel című dalt, amely lemaradt a Thriller eredeti változatáról, valamint rövid interjúkat Quincy Jones-szal és Rod Tempertonnal. 2008-ban megjelent az album 25. évfordulós ünnepi kiadása is Thriller 25 címmel – ezzel külön bejegyzésben foglalkozunk.

Ajánlott cikk a Billboard magazintól, amely kiválóan bemutatja a Thriller-jelenséget: Michael Jackson Thrillerje 30 éves: Hogyan változtatta meg egy album a világot?

Az albumon szereplő dalok listája:

Ssz. Dal Dalszerző Producer
1. Wanna Be Startin’ Somethin’ Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
2. Baby Be Mine Rod Temperton Quincy Jones
3. The Girl Is Mine (with Paul McCartney) Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
4. Thriller Rod Temperton Quincy Jones
5. Beat It Michael Jackson Quincy Jones, Michael Jackson (társ producer)
6. Billie Jean Michael Jackson Michael Jackson, Quincy Jones
7. Human Nature Steve Porcaro, John Bettis Quincy Jones
8. P.Y.T. (Pretty Young Thing) James Ingram, Quincy Jones Quincy Jones
9. The Lady In My Life Rod Temperton Quincy Jones

A 2001-es Special Edition-ön a fentieken túl szerepel még:

Ssz. Dal Dalszerző
10. Quincy Jones Interview #1
11. Someone in the Dark Alan Bergman, Marilyn Bergman, Rod Temperton
12. Quincy Jones Interview #2
13. Billie Jean (Home Demo from 1981) Michael Jackson
14. Quincy Jones Interview #3
15. Rod Temperton Interview #1
16. Quincy Jones Interview #4
17. Voice-Over Session from Thriller (Vincent Price’s rap) Rod Temperton
18. Rod Temperton Interview #2
19. Quincy Jones Interview #5
20. Carousel Michael Sembello, Don Freeman
21. Quincy Jones Interview #6

További, eredetileg az albumra szánt, de azon végül nem megjelent dalok: Hot Street, She’s Trouble, Nightline. A The Lady In My Life eredetileg hosszabb volt, mint ami az albumon megjelent, de hely hiányában lerövidítették.

Legjobb helyezése a fontosabb slágerlistákon:

USA: 1.
Egyesült Királyság: 1.
Ausztrália: 1.
Új-Zéland: 1.
Kanada: 1.
Spanyolország: 1.
Németország: 1.
Franciaország: 1.

Eladott példányszám a világon: kb. 65,8 millió

Ebből

  • USA: 30,4 millió (streamekkel együtt 33 millió)
  • Egyesült Királyság: 4,76 millió
  • Brazília: 1,81 millió
  • Japán: 2,8 millió
  • Kanada: 3,3 millió
  • Franciaország: 3,78 millió
  • Mexikó: 1,78 millió
  • Németország: 2,53 millió
  • Olaszország: 1,41 millió
  • Hollandia: 1,04 millió
  • Ausztrália: 1,16 millió
  • Spanyolország: 975 ezer
  • Argentína: 690 ezer
  • Dél-Afrikai Köztársaság: 450 ezer
  • Kolumbia: 360 ezer

Források:

[1] Joseph Vogel – Man in the Music (Sterling Publishing, New York, 2011)
[2] Michael Jackson – Holdséta/Moonwalk (1988/2009)
[3] Why It Took MTV So Long to Play Black Music Videos (JET magazin, 2006. október 9.)
[4] Jay Cocks – Sing a Song of Seeing (TIME magazin, 1983. December 26.)
[5] Jay Cocks – Why He’s a Thriller (TIME magazin, 1984. március)
[6] Ann Curry – Interjú L.A. Reiddel (NBC, 2009. június 26.)
Chris Cadman & Craig Halstead: Michael Jackson – For The Record (2nd edition) (2009)